Felgyorsulhat az 1945 utáni titkos ügynöki jelentések feldolgozása, az Állambiztonsági Levéltárnál mától a kutatók már online, akár a világ másik végéről kikérhetik és megkaphatják a jelentéseket és más dokumentumokat.

A roncskutató búvárok a tenger fenekén évtizedek óta várakozó elsüllyedt hajók fedélzetén, folyosóin bolyonganak és az időről időre elkerülő leleteknek köszönhetően felidézhetik a tengerészek életét. Egy magyar búvárcsoport pár hete egy sértetlen, több mint 130 éves csatahajó roncsát filmezte le, a felvételeket kizárólag a Fókusznak adták át. A Ferenc József cirkáló több mint 100 éve fekszik az oldalán, 40 méter mélységben.

Őrsi Ferenc, az Ikarus hőskorának formatervezője beszélt az Ikarus 200-as sikerszériájáról és a divatteremtő 300-as sorozatról. Hogyan lett a rajzolni szerető sárbogárdi kisfiúból nemzetközileg is keresett buszformatervező, milyen volt a magyar vállalat 386-os luxusbusza, és miért nem lett tömegcikk az Ikarus fantasztikus külsejű emeletes csuklós buszából, a PALT-ból? 

Őrsi Ferenc nemcsak az egyik legtapasztaltabb búvár Magyarországon, hanem olyan helyeken merül, ahonnan mások inkább menekülnek. Kifejezetten azokat a tengereket keresi, ahol sokfajta cápa él. Őrsi Ferenc még gyerek volt, amikor a mozikba került Cousteau kapitány filmje, ami olyan világot mutatott be, ami addig nem csak Magyarország, de az egész világ számára ismeretlen volt – minden ezzel kezdődött. Persze nem csak búvárkodik, zseniálisan rajzol is. A Fókusznak mesélt tengeri kalandjairól és arról is, milyen tervekkel kápráztatta el az Ikarus gyárat annak idején.

A jelenleg talán legsikeresebb magyar tudós korábban sokszor a folyosóról vett fel olyan elromlott műszereket, amiket mások kidobtak.

Robert Capának, a világhírű magyar származású fotósnak nyílik állandó kiállítása Budapesten, ami egyedülálló a világon. A 2008-ban megvásárolt fotográfiák révén New York és Tokió mellett Budapest lesz a Capa-hagyaték legfontosabb őrzője. A júniusban nyíló tárlat előkészületeibe pillanthatott be az RTL stábja.

75. születésnapja alkalmából forgatott portrét Gálvölgyi Jánosról a XXI. század, pár nappal az előtt, hogy kórházba került. Magyarország egyik legnépszerűbb színésze – aki azóta sokkal jobban van – a forgatáson nemcsak vidám szerepeiről beszélt, hanem gyerekkoráról, álmairól és a színpadra vitt legfontosabb drámai karakterekről is.

A XXI. század május 3-án készített hosszú interjút Gálvölgyi Jánossal – egy héttel az előtt, hogy rosszul lett, és intenzív osztályra került. Az elképzelés az volt, hogy pályája kevésbé ismert részleteit mutassák be közelgő születésnapja alkalmából: kevés filmszerepét, tragikus vagy szomorú színpadi játékát. Így igazán különleges adás készült, amiből most ízelítőt láthatnak-olvashatnak az rtl.hu-n.

Tisztázni kell, mi a valóság, és mi az, amit az emlékezet tett hozzá a mohácsi tragédiához, az utóbbi évszázadokban ugyanis a tények sokszor háttérbe szorultak. A Mohács 500 kutatócsoport szerint ma már több korábbi feltételezést ki lehet zárni a csata pontos helyszínével és eseményeivel kapcsolatban, azt viszont biztosan tudni lehet, minek köszönhette első nagy győzelmét Szulejmán.

A Petőfi '73 című kultfilmmel nem az volt a baj, hogy mit mondott több mint száz évvel korábban Petőfi, hanem hogy mit mondtak 1972-ben azok a középiskolás diákok, akikre még a főszerepeket is rábízta Kardos Ferenc rendező. Ötven évvel a bemutató után szereplők és a stáb tagjai találkoztak újra, a XXI. század stábja pedig jelen lehetett a különleges randevún.

Miközben más pontokon a Securitate orvlövészei vadásztak a mozgó célpontokra, vagy éppen egy páncélozott harcjármű géppuskacsövével kellett farkasszemet nézni. Így tudósítottak a magyar újságírók a romániai forradalomról.

Az építésügyi minisztérium úgy reagált: így védenék a magyar gazdaságot – mint fogalmaztak – a szankciós infláció hatásaitól.

Lengyelfi Edit családfakutatónak először saját családi rejtélyét kellett megoldania. Egy régi családi fotón dédanyja mellett egy hegedűs kisfiú tűnt fel, akiről egyik élő családtag sem tudott semmit. A családfakutatónak végül a rejtély felgöngyölítésében egy magyar fejlesztésű oldal, az Arcanum segített, ahol már több évszázad újságjai közül lehet válogatni.  Edit kinyomozta, hogy saját dédanyjának a testvére látható a képen, akinek tragikus titkára is fény derült.

Ez a szakma, nincs mese, valahogy rombolja a személyiséget. Nincs idő, alkalom, lehetőség arra, hogy az ember önmagát is karbantartsa, „hogy megőrizzen valami olyan tartást belül, amitől nincs kiszolgáltatva ennek a rohadt szakmának” – mondta sok egyéb mellett Alföldi Róbert, akire nagy hatást gyakorolt az a 24 beszélgetés, amelyet idősebb pályatársaival folytatott a Főszerepben című portrésorozatban.

Hogyan fordulhatott elő, hogy a hatvanas évek magyar gyerekei nyugat-európai katonákkal játszottak? Hogyan született meg a magyar tankok rejtőszíne, a cirmos? Hogyan kerültek a szovjet játékok ugyanolyan dobozba, mint a lőszerek? És ki volt a magyar moncsicsikirály? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat a XXI. század következő adásában. Az is kiderül, mi köze volt az annak idején német mintára Magyarországon is elterjedt trafikoknak a hazai játékgyártáshoz, és hogyan találták fel magukat az alapanyaghiánnyal küzdő magyar kisiparosok. 

Egy évvel ezelőtt a szilvesztert családja körében, otthon töltötte. Az idei év vége viszont nagyon más lesz. Amikor február végén Oroszország megtámadta Ukrajnát, Traski Viktornak nem volt kérdés, hogy katonának jelentkezik. A kárpátaljai magyar egyetemi tanárral okostelefonján keresztül tudtunk interjút készíteni, és bár nem árulhatta el, pontosan hol volt, amikor nyilatkozott, megmutatta, hogy mit tapasztal a front közelében. Traski Viktor újévi köszöntőjét és a 2022-es évvel kapcsolatos emlékeit 2023 első perceiben, a Himnusz után hallhatják majd az RTL-en.

A Kecskeméti Énekes Kör, vagyis a KÉK tagjai vállalták, hogy velük induljon 2023 az RTL-en. A felvételeket a Kodály iskola Dísztermében készíthették el kollégáink.

Traski Viktor az RTL-nek készített felvételen megmutatta azt az elhagyatott házat, amelyben katonatársaival húzzák meg magukat, és ahol még az ivóvizet is fel kell olvasztaniuk. Elmondta azt is, miért döntött úgy, hogy bevonul a hadseregbe, annak ellenére, hogy semmi nem kötelezte erre.

Januárban még egyetemi órákat tartott, február óta viszont a fronton harcol. Exkluzív interjút adott a Híradónak Traski Viktor, kárpátaljai magyar matematika-fizika szakos oktató, aki a családját hátrahagyva harcol a megszálló oroszok ellen. Megmutatta, milyen körülmények között él katonatársaival, hogyan próbálnak pihenni, amikor épp nincsenek harcok, és elmesélte azt is, hogy miről szokott beszélgetni a feleségével és a gyerekeivel.

Az első internáltak azok a mérsékelt szociáldemokraták volta, akik nem óhajtottak egyesülni Rákosi Mátyás pártjával. Azt mondogatták nekik, ha felépítették a tábort, hazamehetnek. De nem szabadulhattak. Éjszaka rájuk fagyott az átizzadt ing, havonta csupán egyszer fürödhettek, aki fegyelmi vétséget követett el, azt éjjel egy föld alatti verembe állították. A recski kényszermunkatábor körülményei olyan borzalmasak voltak, hogy onnan mindenki menekült volna. Ez persze szinte lehetetlen volt, de ifjabb Dobó József tíz nap után kereket oldott.

Bár eleinte ő is „rühellte” a Jancsó Miklós által forszírozott zoomot, hamar rájött, hogy stílust teremtenek ezzel. A világ 100 legjobb operatőre közé tartozó Kende Jánost Jancsó szemének is nevezik, annyira összefonódott a munkásságuk. A ma már visszavonult operatőr ritkán nyilatkozik, de a XXI. századdal kivételt tett.

1920 tavaszán szólalt fel először a Nemzetgyűlésben az első képviselőnő. Akkor és később is sokszor kinevették, gúnyolták, a II. világháború után üldözték is, de a saját rendet alapító apáca rendületlenül küzdött a szegényekért, az elesettekért, a nők jogaiért, és mentette az üldözötteket a vészkorszak alatt. Slachta Margit élete a XXI. Században.

Kövér László 1989-ben egy rendőrtiszttel is vitába keveredett egy tüntetésen a pedagógusokat megillető fizetésről. Bár nyilatkozatai alapján a ma sem tartja túlfizetettnek a tanárokat, a tiltakozásukat már elítéli.

Polcz Alaine hosszú évekig többször is élet és halál között lebegett a háborúban  összeszedett betegségek miatt, így ismerkedett meg Mészöly Miklóssal. Az író lelkét is megtépázta a háború, egész életében gyötörte a tudat, hogy embert ölt. Gyerekük nem lehetett, házasságuk mégis különleges volt, akárcsak az életművük.

A román titkosrendőrség, vagyis a Securitate egységeinek rádióforgalmazását itthon le tudták hallgatni, és az így szerzett információkat átadták a román hadseregnek – idézte fel a XXI. századnak Borsits László vezérezredes, a Magyar Néphadsereg utolsó és a Magyar Honvédség első vezérkari főnöke.

Együttműködő volt, és nélküle nem vonultak volna ki a szovjet csapatok, így összegezhető Gorbacsov hatása a magyar rendszerváltásra. Németh Miklós volt miniszterelnök a rendszerváltás idején többször is találkozott a most elhunyt politikussal, néhány éve kapcsolatukról is beszélt az RTL Klubnak.

Még soha nem volt nagy kiállítása Magyarországon, most két helyen is meg lehet nézni Anna Mark, Franciaországban élő magyar származású festő képeit.

Lendvai Ildikó azon kevesek közé tartozik, akik már a Kádár-rendszerben is politikai pályán voltak, és a rendszerváltás után is ott maradtak. A XXI. századnak mesélt a felpuhuló kommunista kultúrpolitikában betöltött szerepéről, és arról a „nem volt más hülye” helyzetről is, amikor a kármentés céljával elvállalta a viharvert MSZP vezetését.

Időutazás a kilencvenes évek Magyarországára, amikor semmi nem volt népszerűbb a nyugati mintára létrehozott fiúcsapatoknál, egyetlen nap alatt be lehetett robbanni, a szőke énekes haját pedig fekete festették, mert túl sok volt a szőke a csapatban. A XXI. század riportere a Shygys tagjaival beszélgetett.

Ha Radics Béla Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban születik, akkor világsztár lett volna, de ő Angyalföldön élt egy szobakonyhás lakásban a Tripolisz szélén. Ez azonban nem zavarta abban, hogy úgy éljen, mint egy rocksztár.

Mi történik a fotónegatívokkal, hogyan használják a fényképekhez az arcfelismerő programot?

A BKV néhány dolgozója úgy döntött, megépíti a magyar buszgyártás egyik ikonikus darabjának replikáját. Egy duplacsuklóst. A buszt az RTL Klub stábjának mutatták meg először.

Milyen esélyeik voltak a magyar felkelőknek a nagy Vörös Hadsereggel szemben?

1956-ban senki nem hitte, hogy az orosz csapatokat le lehet győzni. Senki nem hitte, hogy akkora lesz az ellenállás, és olyan veszteségeket szenved a második világháborúban győztes Vörös Hadsereg, hogy kénytelen lesz kivonni erőit a Budapestről. Pedig megtörtént.

Mi a közös Kis Grófóban, Sebestyén Balázsban és Erős Antóniában? Mindannyian elmennek szavazni április 3-án!

A harmincas években kezdte és élete végig a bűvészetnek élt. Trükkök ezreit tudta kártyával, vagy gyűszűvel. Volt olyan varázslat, amelyet ő mutatott be először Európában. Rodolfo élete azonban nem csak a szórakozásról szólt.

A XXI. század egyik leghosszabb ideig készült riportját láthatják ma este.

A Legényanya történetét dolgozza fel a ma esti XXI század.

Idén – tisztelegve áldozatos munkájuk előtt – az ápolókból és orvosokból álló Szent György Kórus énekli el a Himnuszt az RTL Klubon. 

Évente jelentek meg könyvei, az egyik legnépszerűbb író volt Magyarországon, amíg ki nem derült múltjának sötét időszaka. Berkesi András kínzásokban, vallatásokban vett részt az ötvenes évek elején, és nem egy gyanúsítottja miatta került a szovjet Gulágra, kényszermunkára. A nyolcvanas évek végén egyre többször kezdtek el beszélni Berkesi eltitkolt életéről és egy körmendi író-olvasó találkozón megtörtént a szembesítés. Egykori áldozatai álltak vele szemben. Borsody István a döbbenet és rácsodálkozás pillanatairól készített filmet XXI. században.

Úton voltak, mert menniük kellett. Trianon után fél millió ember hagyta el szülőföldjét és költözött az új Magyarországra. Úton voltak iparosok, tanárok, köztisztviselők és közalkalmazottak, vasutasok és postások, mert ők a régi Magyarországot képviselték és ha nem voltak hajlandóak hűségesküt tenni az új hazájuknak – Romániának, Csehszlovákinak vagy a Szerb-Horvát királyságnak – menniük kellett. Úton címmel jelentetett meg tanulmánykötet a Magyar Tudományos Akadémia Trianon 100 kutatócsoportja, akiknek segítségével jött létre a XXI. század filmje a trianoni menekültek mindennapjairól. Külön köszönet Heilauf Zsuzsának, aki a pestszentlőrinci Tomory Lajos Múzeum igazgatója és rengeteg érdekességet mesélt a 100 évvel ezelőtt időszakról. A teljes adás elérhető: ITT.

Rodolfóra emlékeztek ma délelőtt Budapesten. A 110 éve született világhírű bűvész emléktábláját annak a háznak a falán avatták fel, ahol született és ahonnan elindult a karrierje. Rodolfónak az első bűvésztrükköt egy kínai gyöngykereskedő tanította, cserébe, amiért kimentette a Dunából.

Törőcsik Mari, Garas Dezső, Latinovics, Rutkai, vagy az idős Jávor Pál. Mindegyikükről készített portrét Keleti Éva Kossuth-díjas fotóművész, és a képeket bárki megnézheti egy csütörtökön megnyílt kiállításon, a budapesti Eötvös10-ben. A most 90 éves művész képeiből készült a válogatás, amely ingyenesen látogatható. A kiállítást Nádasdy Ádám nyitotta meg. 

Amikor elvileg mindenki egyenlő volt, amikor hivatalosan nem volt szegénység. Amikor a fizetések és a vagyonok között nem létezett különbség, akkor is volt elit. A hatalmi elit - a politikusokból, cégvezetőkből álló elit - az állami tulajdon felett őrködve szedte meg magát. Mi volt a K-vonal? Milyen eszközei voltak Németh Miklós miniszterelnöknek a kádári elittel szemben? Kiderül Borsody István filmjéből. Nézze meg ITT.

Sokan nem tartották művésznek, csak úgy beszéltek róla, mint egy vásári mutatványosról. Pedig Kemény Henrik olyat tudott, amit rajta kívül senki. Évtizedeken át szórakoztatta a gyerekeket bábjaival. Közülük is a leghíresebbel, Vitéz Lászlóval. A ma esti XXI századnak ők a főszereplői.

Szerb Antal Száz verse címmel jelentkezik új előadással a budapesti Radnóti Miklós Színház.

69 éves korában elhunyt Póka Egon, a magyar zenei élet egyik legismertebb alakja, basszusgitáros, zeneszerző.

50 éve is rendeztek már egyszer vadászati világkiállítást Magyarországon, ezzel is foglalkozik a hétfő esti XXI. század. Annak a jelentősége az egyre erősödő nyugati vadászturizmus és a növekvő dollárbevétel volt. A szovjet pártfőtitkár, a nepáli király, II. Erzsébet királynő férje, Fülöp herceg is a vendéglistán volt, pedig húsz évvel korábban még azt hirdette a propaganda, hogy a vadászat már nem az urak, hanem a nép szórakozása. 

Először királysági és főúri birtokokon, aztán az állami erdőkben. Kezdetben arisztokraták és pénzemberek, aztán pártitkárok és állami vállalatok vezetői. A fegyverek hangja nem változott, de akik meghúzták a ravaszt, folyamatosan cserélődtek. Huszadik századi vadászatok a XXI. században. 

Hittek, csalódtak és emlékeznek. A mozgalom 3 évig tartott mégis több évtizeden át hatással volt Magyarországra. A NÉKOSZ vagyis a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége a második világháború után szökkent szárba. Azért, hogy a szegény parasztok gyerekei is járhassanak egyetemre, főiskolára. Akkor az, hogy egy falusi gyerek tovább tanulhasson szinte elképzelhetetlen volt. A többség családja mellett maradt és dolgozott. A filmben Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Berek Kati, Vitányi Iván mesélnek azokról az évekről.