„Nem kértek lőszert, csak információt” – Horn Gyuláéknak fel kellett ajánlaniuk Magyarország segítségét a román forradalomban

A Nemzeti Kerekasztal egyik oldalán ültek az MSZMP vezetői, a másikon az ellenzéki politikusok. Rajtuk kívül civil szervezetek és a szakszervezetek képviselői szóltak bele a demokratikus átalakulásba. A politikai hatalom a kommunistáktól átkerült az ellenzékiekhez.

Voltak viszont olyan szereplői a rendszerváltásnak, akik ugyanabban a pozícióban maradtak 1989 után, mint előtte. Egyikük Borsits László vezérezredes, aki a Magyar Néphadsereg utolsó és a Magyar Honvédség első vezérkari főnöke volt. És aki 82 évesen interjút adott a XXI. századnak.  

Felidézte a szovjet csapatkivonás és az atomfegyverek elszállításának körülményeit, beszélt a román forradalomról, amikor Horn Gyula külügyminiszterrel el kellett menniük Bukarestbe, hogy felajánlják Magyarország segítségét. A románok legjobban a magyar katonai hírszerzés információinak örültek, hiszen a román titkosrendőrség, vagyis a Securitate egységeinek rádióforgalmazását itthon le tudták hallgatni, és az így szerzett információkat átadták a román hadseregnek.

A vezérkari főnök felidézett egy Magyarországon kevéssé ismert történetet is a román honvédelmi miniszter halálról, és arról is tabuk nélkül nyilatkozott, hogy milyen volt a kapcsolata az orosz tábornokokkal, majd a NATO katonai vezetőivel.  

Borsits László pályájában mégse egy külföldiekkel kapcsolatos ügy, hanem a rendszerváltás legfeszültebb napjai jelentették a legnagyobb kihívást. A vezérezredes elmondta, hogy 

valóban jött egy irat a taxisblokád idején a Belügyminisztériumból, hogy a hidakat meg kell tisztítani, és valóban elkezdődött 4 jármű felkészítése erre a feladatra. 

Sőt olyan utasítást is kaptak, hogy a katonák építsenek egy pontonhidat a Megyeri csárda magasságában.  

Arról, hogy aztán ezek az elképzelések miért nem valósultak meg, és hogy az ő pályájára milyen hatással volt ellenkezése, mindent megtudhatnak az RTL Most-on.