Az építészek remek kis lakásokat terveztek, aztán persze semmi nem úgy lett – az Óbudai Kísérleti Lakótelep története

1958-ban az államszocializmus korában szokatlan szakmai döntés született az Építési Minisztériumban. Induljon kísérlet arra, hogy milyen legyen a jövő otthona. Óriási volt a lakáshiány akkoriban. Budapest ostromakor szétlőtt épületek, a vidékről a fővárosba költözés mind hozzájárult ahhoz, hogy nem voltak megfelelőek a lakhatási körülmények. Olcsón, gyorsan és sok lakást kellett építeni, ezért pályázatot írtak ki építészeknek, amiből többet meg is valósítottak Budapest III. kerületében: felépült az Óbudai Kísérleti Lakótelep.

Téglaházak, kis alapterületű lakásokkal, de azokban mind volt wc, melegvizes fürdőszoba és erkély. A kisebb lakásokba csak kisebb bútorokkal lehetett elférni. Azért, hogy a családok életét megkönnyítsék sorozatgyártásban készültek beépített szekrények és beépített konyhabútor, amelyek nagyon népszerűek és praktikusak voltak.

Az épületek közé nem parkolókat, hanem parkot terveztek. A kísérleti lakótelepen üzletek, bölcsőde és iskola is épült, valamint egy gázfogadó, ami formája miatt a magyar modernista építészet egyik különleges darabja a mai napig.

A lakótelep legizgalmasabb épületei azok a házsorok, amelyekbe a minisztérium megbízásából belső kétszintes lakásokat kellett tervezniük az építészeknek, kis kerttel. A Magyarországon akkor ismeretlen forma miatt sokan azt hitték, hogy angol vagy holland tervek alapján készültek, pedig a hattagú családok számra készült otthonokat magyar építészek álmodták meg.

Borsody István filmjében építész, művészettörténész, szociológus és az Óbudai Kísérleti Lakótelepen gyerekeskedő két egykori lakó is interjút adott, sok archív felvételt is láthatnak majd hétfő a késő esti híradó után, a XXI. században.