A víz alatti város születése

1962-ben, 35 kilométerre a szudáni partoktól, Cousteau megépítette az első kísérleti települést, Précontinent I néven. Célja az volt, hogy bizonyítsa: nem csak tengeralattjárókban, hanem szilárd, állandó építményekben is élhetnek emberek a tenger mélyén. Egy francia olajipari hatóság finanszírozta a projektet – Cousteau ugyanis azzal érvelt, hogy kutatásai a mélytengeri nyersanyagok feltárását is segíthetik.

Egy évvel később elkészült a továbbfejlesztett változat, Précontinent II, amely a Vörös-tenger fenekén, tíz méteres mélységben épült meg. Ez volt az első igazi víz alatti falu a világon.

Új hír — Jacques-Yves Cousteau és csapata a tenger fenekén élt heteken át – ők voltak az első aquanauták. Fotó: Wikiumex

Az Aquanauták élete a mélyben

A futurisztikus, csillag alakú kapszula – a Tengeri csillag-ház – egyszerre szolgált hálóhelyként, étkezőként és laboratóriumként. Innen több kisebb lakóegység és egy Tengeri sün nevű garázs nyílt, amelyben egy kis tengeralattjárót tároltak, amivel 300 méteres mélységig merülhettek.

A lakók magukat Aquanautáknak nevezték. Hónapokig készültek arra, hogy négy héten át a tenger alatt éljenek, egy levegő–hélium keveréket használva. A mindennapjaikat Cousteau 1964-es filmje, Le monde sans soleil (A nap nélküli világ) örökítette meg.

Az élet azonban korántsem volt egyszerű: az élelmet búvárok szállították, orvos vizsgálta őket a mélyben, és a nyomáskülönbség miatt még az alvás is kihívást jelentett.

A Vörös-tenger mélyén rejtőzik Cousteau elfeledett városa — Jacques-Yves Cousteau híres víz alatti kutatóbázisa, a Conshelf II (Deep Lab) – illusztráció: Martin Henke

Amikor a kutatásból legenda lett

A kísérlet sikeres volt – Cousteau bebizonyította, hogy az ember képes alkalmazkodni a víz alatti élethez. A Précontinent II után még egy harmadik bázis is épült Nizza közelében, ám ekkorra a projekt finanszírozói inkább az olajkutatás irányába akarták vinni a programot.

Cousteau, aki ekkor már környezetvédelmi küldetésének élt, kilépett a projektből, és életét a tengerek megóvásának szentelte. Azóta a víz alatti falvak lassan a feledés homályába vesztek – a Vörös-tenger mélyén ma is ott rozsdásodnak a fémkupolák, mint egy elfeledett sci-fi díszletei.

A Vörös-tenger mélyén rejtőzik Cousteau elfeledett városa — A kísérletben használt kis tengeralattjáró akár 300 méter mélyre is lemerülhetett. Fotó: I, L.CADEAU, CC BY-SA 3.0

A múlt mélyére süllyedt álom

A Précontinent II ma is a tenger fenekén nyugszik, benőve korallokkal és tengeri élőlényekkel. Bár egykor búvártúrák is indultak ide, a szudáni térség jelenlegi instabil helyzete miatt a hely ma már nem látogatható.

A maradványok azonban örökre emlékeztetnek arra a korszakra, amikor az ember először próbálta meghódítani a tenger mélyét – és rájött, hogy a valódi határok nem a vízben, hanem a képzeletben léteznek.

Fotók: Wikiumex - Own work, CC BY-SA 4.0, By I, L.CADEAU, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2503360, illusztráció: Martin Henke

Kapcsolódó tartalom

Legnézettebb

A Vörös-tenger mélyén rejtőzik Cousteau elfeledett városa

Nem feledékeny vagy, ha nem jut eszedbe egy név – ez az oka!

Miért kék a tenger? A válasz mélyebben rejlik, mint gondolnád

A dinoszauruszok előtt is volt élet: különös lények uralták a Földet

Az I. világháború legbizarrabb hadszíntere: osztrák-magyar jégváros a Marmolada gleccser szívében