2026. október 27. 13:00
Meglepő felfedezésre jutottak a kutatók a Naprendszer legkisebb bolygójával kapcsolatban. Egy új tanulmány szerint a Merkúr akár 30 százalékkal nagyobb mértékben zsugorodhatott, mint korábban feltételezték. A bolygó átmérője az évmilliárdok során akár 23 kilométerrel is csökkenhetett, és a folyamat még ma is tart.
A Merkúr lassan úgy zsugorodik, mint egy szőlőszem, amelyből idővel mazsola lesz. A Naprendszer legkisebb bolygójának felszíne egyre ráncosabbá válik, miközben a belseje fokozatosan lehűl és összehúzódik. Egy új kutatás szerint azonban a folyamat sokkal jelentősebb lehet, mint azt a tudósok korábban gondolták.
A Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) kutatói arra jutottak, hogy a Merkúr akár 30 százalékkal nagyobb mértékben zsugorodhatott a korábbi becsléseknél. A bolygó átmérője az elmúlt 4,5 milliárd évben akár 23 kilométerrel is csökkenhetett.
Ez különösen jelentős változás egy olyan égitestnél, amelynek átmérője mindössze körülbelül 4900 kilométer.
Miért zsugorodik a Merkúr?
A Merkúr belsejében hatalmas, vasban gazdag mag található, amely a bolygó méretéhez képest szokatlanul nagy. A bolygó kialakulása óta ez a belső rész fokozatosan veszít a hőjéből. Ahogy a mag és a bolygó belső rétegei lehűlnek, összehúzódnak, és ezzel a felszínt is deformálják. A Merkúr kérge ezért helyenként meggyűrődik, hatalmas törések és hosszú sziklafalak alakulnak ki rajta. A kutatók ezeket a felszíni alakzatokat vizsgálva próbálják meghatározni, mennyit változott a bolygó mérete a története során.
Eddig rejtve maradhattak a zsugorodás nyomai
A Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmányhoz a szakemberek a NASA MESSENGER űrszondájának korábbi méréseit használták fel. A kutatást vezető Gaku Nishiyama és munkatársai összehasonlították a Merkúr törésvonalait ábrázoló térképeket a felszín egyenetlenségeit bemutató újabb adatokkal. Érdekes összefüggést fedeztek fel: A leginkább egyenetlen felszíni területeken kevesebb olyan alakzatot találtak, amely a bolygó összehúzódására utal.
A kutatók szerint ennek nem feltétlenül az az oka, hogy ezeken a helyeken kisebb mértékű volt a zsugorodás. Elképzelhető, hogy a becsapódások során keletkezett törmelék egyszerűen betemette a korábbi felszíni gyűrődéseket. Amikor ezeket a rejtett területeket is figyelembe vették, a Merkúr feltételezett méretcsökkenése jelentősen nagyobbnak bizonyult.
Egy új űrmisszió segíthet megfejteni a titkot
A kutatók hamarosan pontosabb adatokhoz juthatnak. Az európai és japán együttműködésben megvalósuló BepiColombo űrmisszió két szondája a tervek szerint 2026 novemberében áll Merkúr körüli pályára. A küldetés célja, hogy minden korábbinál részletesebben vizsgálja meg a bolygó felszínét, belső szerkezetét és környezetét.
A kutatók reményei szerint az új mérések segíthetnek pontosítani, mennyit zsugorodott a Merkúr, és hogyan változott a belseje az évmilliárdok során. A felfedezés nemcsak a Merkúr múltjának megértésében lehet fontos, hanem abban is, hogyan fejlődnek és hűlnek le a kőzetbolygók.
Forrás: Associated Press; Geophysical Research Letters, 2026. október
Fotó: Magnific
Ez is érdekelhet
- Megtalálták a Föld legrégebbi kráterét: 3 milliárd éves
- 6 meglepő tény a Földről, amit valószínűleg nem tudtál