A Merkúr akár 23 kilométert is veszíthetett az átmérőjéből. Egy új kutatás szerint a bolygó jobban összezsugorodott, mint hitték.

A 3I/ATLAS üstökös egy másik csillagrendszerből érkezett, és a Naprendszerünkben halad. Egyes tudósok szerint természetes égitest, mások szerint idegen eredetű lehet.

Ehhez a világvégéhez képest az atomháború smafu.

A világegyetem számtalan rejtélyt tartogat, amelyek csakis arra várnak, hogy a tudósokk megfejtsék őket. Persze a tudománynak hála már eddig is rengeteg mindent megtanulhattunk a világűrről, így például azt is, mit kell tudnunk a galaxisokról.

Karácsonyfára kívánkozik, olyan szép a sejtelmes gyűrűit teljes szépségében megmutató Uránusz a James Webb-űrteleszkóp új, infravörös tartományban is készült felvételén. 

Az Európai Űrügynökség húszéves műholdja, a Mars Express nagy felbontású sztereókamerájának képeiből készült az új, minden korábbinál színesebb felvétel, ami megmutatja, hogy milyen sokféle közet alkotja a vörös bolygó felszínét.

A naprendszer szélén járó űrszondának sikerült megnövelni az élettartalmát.

Az „Első Hírnök”, azaz Oumuamua azért érdekes a csillagászok, fizikusok, asztrofizikusok számára, mert ez az első olyan objektum, amit a Naprendszeren kívülről azonosítottak. A világ legnagyobb szivarjának tűnhet a furcsa objektum, ám mi lehet valójában?

Korábban a Voyager 2 és a Keck űrteleszkóp készített képeket a bolygó gyűrűiről, de jóval gyengébbeket.

Csodás bolygóegyüttállás figyelhető meg még ma este-éjjel: érdemes kikukkantani, a Jupiter és a Vénusz ritkán kerül ilyen közel egymáshoz az égen.

Élesen látszanak Naprendszerünk legtávolabbi bolygójának gyűrűi, sőt még a holdjai is.

18 év után ismét egyszerre lehet majd látni a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert, a Szaturnuszt, és még a Hold is csatlakozik az égi füzérhez.

Órák alatt bejárta az egész világot az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA legújabb felfedezése. Egy a mi Naprendszerünkhöz hasonlót fedeztek fel 40 fényévnyire, amelyben három olyan Föld-szerű bolygót is találtak, amelyen akár víz és élet is lehet.  

Pályára állt a Juno nevű űrszonda a Jupiter körül. A tudósok azt remélik, hogy az eszköz segíthet jobban feltérképezni és megismerni naprendszerünk legnagyobb bolygóját. Az űrszonda a tervek szerint 20 hónapon át kering majd a gázóriás körül.

Pályára állt a Juno nevű űrszonda a Jupiter körül. A tudósok azt remélik, hogy az eszköz segíthet jobban feltérképezni és megismerni naprendszerünk legnagyobb bolyóját. Az űrszonda a tervek szerint 20 hónapon át kering majd a gázóriás körül.

Három, a Földhöz nagyon hasonló lakható bolygót találtak belga csillagászok naprendszerünk közvetlen szomszédságában. Méretük és hőmérsékletük alapján lehet rajtuk folyékony víz és - elvben - akár élet is. Nem először fedeznek fel hasonló bolygót, de ezek olyan közel vannak, hogy pár éven belül azt is megtudhatjuk, valóban kialakulhatott-e rajtuk az élet.

Amerikai szimulációk szerint a Naprendszernek volt még egy bolygója, amelyet társai száműztek a világűr magányába.

A Tagish-tóba csapódott meteorit kolloidkristályai abból a porfelhőből származhatnak, amelyben a Nap, valamint a Naprendszer bolygói keletkeztek.

Bolygóembriókkal kísérleteztek brit tudósok, ebből állapították meg a Föld életkorát.