Szijjártó szóba hozta orosz kollégájának az 56-os forradalmárokat lefasisztázó orosz tankönyv kérdését

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vesz New Yorkban az ENSZ-közgyűlésen, és megbeszélést folytatott az azeri és a török külügyminiszterrel, Irán külügyminiszterével, és – mint minden ENSZ-közgyűlés alkalmával – találkozott Szergej Lavrov  orosz külügyminiszterrel. A magyar diplomácia vezetője szóba hozta orosz kollégájának az 56-os forradalmárokat lefasisztázó orosz tankönyv kérdését, írja az MTI a Külgazdasági és Külügyminisztérium közlésére hivatkozva.

Elmondtam Szergej Lavrovnak, hogy az 1956-os forradalom a magyar történelem egyik legfelemelőbb eseményét jelenti, amikor magyar emberek hősökké váltak, kiálltak az ország szabadságáért, szuverenitásáért, kiálltak a túlerővel szemben és harcoltak, ezért számunkra ezen emberek fasisztának minősítése egészen egyszerűen elfogadhatatlan, és ez egy olyan kérdés, amelynek még a megvitatásába sem vagyunk hajlandók belemenni 

– magyarázta hosszan Lavrovnak Szijjártó Péter 56 fontosságát.

Ebben az ügyben Putyin elnök legutóbbi nyilatkozata az irányadó

– válaszolta Szergej Lavrov Szijjártó Péternek.

Mint arról korábban az rtl.hu is részletesen beszámolt, augusztus végén derült ki, hogy a 11. osztályos orosz történelem tankönyvben az áll az ötvenhatos magyar forradalomról, hogy lázadó radikálisok, a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak fegyvert, rengeteg gyilkosságot követtek el, még a sorkatonák is brutális mészárlások áldozatai lettek. Tankönyv szerzői azt állítják, hogy a magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták. A tankönyv átírása mögött Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója áll, annak tartalmát a szovjet birodalom újjáépítésén fáradozó Putyin iránymutatásai alapján dolgozták át.

A botrány kirobbanása után pár nappal Menczer Tamás a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára azt közölte, hogy „1956-ban a magyar emberek fellázadtak a kommunista diktatúrával szemben, ez világos, egyértelmű tény, nem vitakérdés. Minden ezzel ellentétes állítás hamis. Ami történt annyira egyértelmű, hogy erről nem nyitunk vitát senkivel”. Maga a tárca vezetője azonban nem kezdeményezett hivatalosan párbeszédet az orosz féllel, nem kérette be az orosz nagykövetet, mint ahogy azt több szakértő, történész és ellenzéki politikus is követelte.

Putyin elnök szeptember 12-én kedden, Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén szóba hozta 1956 kérdését. Putyin a moderátornak arra a megjegyzésére reagált, hogy több ország, köztük Magyarország és Csehország szerint Oroszország a szovjet korszakban gyarmatosítóként viselkedett, amikor csapatokat vezényelt Magyarország és Csehország fővárosába.

Putyin az ülésen a következőképp fogalmazott:

Hibás politika volt tankokat küldeni 1956-ban Magyarországra és 1968-ban Csehszlovákiába. Régóta elismertük, hogy a Szovjetunió politikájának ez a része helytelen volt, és csak feszültséghez vezetett. A külpolitikában nem szabad semmi olyat tenni, ami egyértelműen ellentétes más nemzetek érdekeivel. De éppen ez az a gereblye, ezek azok a gereblyék, amelyekre a vezető nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok ma rálépnek.

Erre a kijelentésre utalt tehát vissza röviden Lavrov, amikor Szijjártó Péter az orosz történelem tankönyv hamis állításait kérte rajta számon. 

Nyitókép: a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbra) találkozója Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel New Yorkban 2023. szeptember 22-én – Fotó: MTI/KKM