Magyar Péter szerint 2026 sorsfordító év lesz – a Nemzeti Meneten arról beszélt, hogy a haza nem a hatalomé, hanem az embereké.

Orbán Viktor szerint Budapest ma a béke fővárosa – Brüsszel ellen hívott lázadásra a Békemenet után tartott beszédében.

Orbán Viktor mesterlövészekkel a tetőn, kordonok mögött tartotta meg október 23-ai beszédét, míg Magyar Péter a tömeggel együtt vonult végig Budapest utcáin. A Házon Kívül által megkérdezett szakértők szerint Orbán Balázs megszólalása miatt volt igazán érdekes az 1956-os hősökről való megemlékezés. Somogyi Zoltán szociológus szerint a miniszterelnöknek nem sikerült cáfolnia politikai tanácsadója szavait. Ungváry Krisztián történész pedig úgy gondolja, ha Orbán Balázs az Ukrajnáéhoz hasonló katonai helyzetben megadásra sarkallja az 56-osokat, agyonverték volna. 

Elvis sosem gyűjtött a magyar forradalmároknak, az orosz katonák sem hitték azt, hogy Egyiptomban vannak. Melyek a legelterjedtebb tévhitek '56-tal kapcsolatban?

23 évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött meg az egyetlen vádlott és a tanúk meghallgatásával az 1956. decemberi Nyugati pályaudvari sortűz pere. Mátai Ottó nyugalmazott rendőr ezredest háborús bűnök elkövetésével vádolták. A perben felolvasták Horn Gyula rendőrségi vallomását is, mivel az egykori miniszterelnök, bár megjelent, nem kívánt összefüggő vallomást tenni a bíróság előtt. A rendőröknek azt mondta: a történtekről nem sokat tud, mert a karhatalom és a tüntetők összecsapásának kezdetén elhagyta a helyszínt.

Erről a kárpátaljai Sándor Fegyir, Ukrajna kijelölt magyarországi nagykövete számolt be a közösségi oldalán. Az értesülés azonban minimum kétes.

„Imádott, és amikor kihozták az elmegyógyintézetből, csak velem akart találkozni, az öcsémet nem szerette. De mire odavittek, kilépett abból az énjéből, és csak nézett fölfelé a plafonra” – idézte fel gyerekkori benyomásait súlyos beteg édesanyjáról Reviczky Gábor. A színész régi fotókkal emlékezett a múltra: beszélt arról, hogyan szerzett cigarettát egész kicsi gyerekként, iskolai szerepeiről, meghitt kapcsolatáról a lovakkal, és arról, milyen élmény volt, amikor Dányi Krisztián kiverte a fogát a Dzsungel könyve főpróbáján.

A színész két hete halt meg.

Számos filmszerep és egy '56-os plakátbotrány fűződik a nevéhez.

A számlapon pirossal szerepel az, hogy 1956.

„Nekem volt egy Sztálin-képem, és amikor úgy éreztem, hogy honvágyam van, megnéztem azt, és akkor egyből eltűnt a honvágy.” Zsigmond András Liverpool egyik külvárosában él, 1957-ben került Angliába, ahol szénbányászból orvos lett. Hogyan jutott a forradalom után Pécsről a szigetországba, hogyan eresztett gyökeret, alapított családot egy új országban? És milyen személyes emlékei vannak a Beatles tagjairól?

200 ezer magyar hagyta el az országot 1956 utolsó két hónapjában, a legtöbben a Dunántúlról és Budapest belső kerületeiből vándoroltak ki. Közülük sokan fényes karriert futottak be, és világszerte megismerték nevüket: Zsigmond Vilmos 1978-ban kiérdemelte a legjobb operatőrnek járó Oscar-díjat; Oláh György 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott; Andy Vajna hollywoodi filmek producere lett; míg Szipál Márton hollywoodi hírességeket fotózott. Hogyan élte meg az eseményeket Fenyő Miklós vagy Róna Péter, aki 15 éves gimnazistaként, édesanyjával mindent hátrahagyva vágott neki az útnak, és Amerikáig jutott? Kiderül a videóból. 

Egy vértesboglári kis mellékutcában áll három, Kun Pista nevű, uniós és magyar adófizetők pénzéből épült vendégház tövében.

Bár az Új Köztemető 301-es parcellájáról az 1956-os megtorlás áldozataira gondolunk, köztörvényes bűnösök is nyugszanak ott. Mit mond el a rendszerről, hogy Nagy Imre mellett egy kétszeres rablógyilkos nyugszik? Mi van akkor, ha valaki például rokonának, a martfűi sorozatgyilkosnak a földi maradványait szeretné exhumáltatni? Történész és igazságügyi antropológus válaszol.

A köztársasági elnök szerint a magyar a szabadság nyelve.

Szijjártó Péter hosszan fejtegette Szergej Lavrovnak, hogy miért szent a magyaroknak az ötvenhatos forradalom, miért elfogadhatatlan, hogy az új orosz állami tankönyv lefasisztázza a szabadságharcosokat, de az orosz külügyminiszter rövidre zárta a kérdést.

Prágába is 1968-ban – mondta az orosz elnök. Ám az új orosz tankönyvekben egészen más szerepel.

Két hete avatás, most fekete fólia.

Valóban fasiszta lázadóknak nevezik az 56-os magyar szabadságharcosokat abban az orosz állami történelem tankönyvben, amely már az iskolásokhoz került. Erről a Telex írt, miután megszerezték a tankönyv egyik példányának a felvételét. Online kiadása korábban az RTL Híradóhoz is eljutott, de a budapesti orosz nagykövetség azzal védekezett, hogy az még nem a végleges verzió. Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken úgy reagált: azért nem rendelik be az orosz nagykövetet, mert szerintük '56 nem vita tárgya.

Menczer Tamás szerint vitán felül áll, hogy mi történt 1956-ban.

Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő szerint politikai szinten is reagálni kellene az 56-os forradalomról hazugságokat író orosz középiskolai történelemkönyvre.

A 96 éves Tova Meir 1956-ban a Széna téri felkelőcsoportban harcolt.

Zenészként feladata valakinek kiállni társadalmi problémák mellet? A Portréban Koncz Zsuzsa fejtette ki: úgy érzi, ha nem ért egyet a hatalmak döntéseivel, azt hangoztatnia kell. Ő volt az egyik első magyar előadóművész, aki az orosz-ukrán háború kitörése után felemelte szavát az agresszió ellen. A Portréban beszélt saját háborús emlékeiről, testvéréről, aki hatalmas kritikusa, a karrierje kezdetéről és arról, hogy szerinte hogyan lehet szabadon élni. Mindig is pacifistának tartotta magát, minden durva emberi konfliktust elítél. Az énekesnő arról is beszélt, hogy mi volt az a kép 1956. október 23-án, ami örökre az emlékezetébe égett. 

Pressman szerint az ukránok álmai nagyon hasonlítanak a magyarokéira.

A héten ismét több tízezren tüntettek az oktatási rendszer reformja mellett, de volt több mint tíz kilométeres élőlánc és egy szabadszájú slam poetry miatt kritizált diáklány is. Orbán Viktortól megtudtuk, hogy a forradalom azért bukott el, mert a Nyugat elárulta Magyarországot, most pedig brüsszeli magaslesről lövöldöznek minket. A hét nagy vesztesei a napelemesek, de a celebek is egyre többet vitáznak a dzsungelben, de azért egy kis szexizésre mindig jut idő. Járai Máté besétált az oroszlán barlangjába, A Konyhafőnök VIP-ban néz farkasszemet Rácz Jenővel. Az RTL életében pedig 25 év után új korszak kezdődött: az X-Faktor élő adásában váltott arculatot a csatorna. Új időszámítás a briteknél is, először lett indiai származású miniszterelnökük.

A stylist szerint a magyar miniszterelnök (akire végig apuként hivatkozik) most megbukott volna a töriérettségin.

Az ellenzék szerint a kormány meggyalázza 1956 emlékét, és valójában orosz érdekeket szolgál. Ezúttal külön-külön emlékeztek az ellenzéki pártok, de több is követelte a budapesti Szabadság téri szovjet emlékmű elbontását. Egyedül a Mi Hazánk szervezett nagygyűlést a Corvin közben.

Az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezett az ország. 66 évvel az események után sokan vittek virágot a 301-es parcellához, de ott ünnepség nem volt. A Terror Háza Múzeumnál mécseseket gyújtottak a látogatók, ingyenes volt a belépés, ahogy az Országházba is díjmentesen lehetett bejutni.

A főpolgármester arra kér mindenkit, hogy támogassa a diákok október 23-ai rendezvényét.

Zalaegerszegen tartott ünnepi beszédét a miniszterelnök erős vidék-Budapest ellentét felrajzolásával kezdte, majd levezette, hogy lényegében a Nyugat tehet arról, hogy Magyarország negyven évig szenvedett a szovjet prés alatt. A városban ellentüntetők is várták a beteg, köhögő kormányfőt.

Az árulók alatt a miniszter az amerikaiakat és Kádárt értette.

Persze nem Orbán Viktoré, hanem Antall Józsefé még 1990-ben. Megnéztük a Blokád című filmet, amit idén Oscar-díjra nevez Magyarország. Az alkotás elsősorban az akkori miniszterelnök vívódására koncentrál, de az elégedetlenség és a létbizonytalanság drámája elég áthallásos a mai viszonyokkal.

A Fidesz volt képviselőjét, az egykori 56-os felkelőt 85 éves korában érte a halál szerda hajnalban.

Augusztus 20-a alkalmából pedig Magyarországnak üzentek.

Milyen esélyeik voltak a magyar felkelőknek a nagy Vörös Hadsereggel szemben?

1956-ban senki nem hitte, hogy az orosz csapatokat le lehet győzni. Senki nem hitte, hogy akkora lesz az ellenállás, és olyan veszteségeket szenved a második világháborúban győztes Vörös Hadsereg, hogy kénytelen lesz kivonni erőit a Budapestről. Pedig megtörtént.

Tankok, puskák és emberek. Amikor Budapest újra csatatér lett. Az oroszok nem kíméltek senkit és semmit Magyarországon. 1956 csatái a XXI. században.

Kevesen ismerhetik Göncz Árpád életének azt az epizódját, amikor 22 éves joghallgatóként a német megszállás idején ellenállóként működött, fegyvert kobzott el a nyilasoktól, és lábon lőtték. Őt szeretnénk most bemutatni: a Bors utcai partizánt, aki megfogadta, hogy az országot se jobbra, se balra nem hagyja el.

Alig foglalkoztak 1956-tal az október 23-ai politikai nagygyűlések szónokai. Fél évvel az országgyűlési választás előtt Orbán Viktor miniszterelnök inkább 2006-ról, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt pedig főleg a jövőről beszélt. Gyurcsány Ferenc neve csak az összellenzéki ünnepségen hangzott el, bár Orbán Viktor is sokat beszélt a DK jelenlegi elnökéről. A nevét viszont nem mondta ki.

1956-ban nem sok választása volt annak, aki szeretett volna divatosan felöltözni. A II. világháború után nem csak Magyarországon, de egész Európában lassan indult újra az élet. 1945 után mindenki azon fáradozott, hogy romjaiból újra talpra tudjon állni, így érthető, hogy a kommunizmus időszakában nem a divat állt a középpontban.

Dévényi Tibor 9 évesen egy játék fegyverrel rohant ki az utcára. Csoda, hogy végül karcolás nélkül megúszta az esetet.

Hosszú sorok álltak ma a Nemzeti Múzeum előtt, ahol az állandó kiállításokat ingyen nézhették meg a látogatók. A nagyszabású ünnepi rendezvényeket a legtöbb helyen lefújták, de néhány városban, például Győrben megtartották a hagyományos koszorúzást és megemlékezést.

Felülírta a megszokott október 23-ai külsőségeket a koronavírus-járvány. Az állami és önkormányzati ünnepségek legtöbbjét lemondták, a pártok is online közvetítették a megemlékezéseiket. Orbán Viktor a forradalom után halálra ítélt Wittner Máriával együtt koszorúzott a Corvin közben. Az ellenzéki pártok közös videóval üzenték azt, hogy október 23. a magyarok szabadságvágyának, kitartásának a jelképe, amikor a felkelők egyértelművé tették, hogy Magyarországnak a nyugati típusú demokráciák között a helye.

Gyerekek voltak és az első napokban a legjobban a tanítási szünetnek örültek. Ha ma megkérdezzük őket, mégis a legerősebb emlékeik a tankok masírozásairól és a géppuskalövések sorozatairól vannak. Valamint arról a szomorú látványról, ahogy 1956-ban a forradalom és szabadságharc idején Budapest kinézett.

Povl Bang-Jensenről utcát neveztek el Budapesten, mégis keveset tudunk róla. Egy dán diplomata, aki 60 éve, rejtélyes körülmények közt elhunyt. Feltehetően a magyar 56-osok védelmében áldozta fel az életét. Máig sem tudjuk, ki ölte meg. Az viszont biztos, hogy a végsőkig kiállt a forradalmárok és az elvei mellett.

1956-ról, a forradalomról annak leveréséről, 1989-ig nem volt szó az iskolákban. A történelemtanár szerint ez nem történelemhamisítás, hanem eltitkolás volt. Ma vannak iskolák, ahol a diákok által készített filmmel emlékeznek 56-ra.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a világtörténelem egyik fontos pillanata volt. Ami Magyarországon nem csak kötelező tananyag, de a mindennapok része is. Rengeteg TV műsor, újságcikk és film foglalkozik vele, rendszeresek a megemlékezések és nagyon sok művészeti alkotás készült róla. Vagyis az 56-os eseményekről mindenkinek mindent tudni kellene. Hogy ez így van-e, megkérdeztük a járókelőket az akkori eseményekről, a szereplőkről és a helyszínekről.

Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét halálos ítélete után kivégezték, titokban a börtön udvarán temették el, majd 3 évvel később jeltelen sírba tették, a 301-es parcellában. Újratemetésének közelgő évfordulója alkalmából az RTL hírműsorai is többször foglalkoznak a 89-ben történt rendszerváltó eseményekkel!

Írásbeli figyelmeztetést kapott négy történész, amiért engedély nélkül nyilatkoztak a sajtónak – írta meg a 444.hu. Ungváry Krisztián a tavalyi október 23-i állami ünnepségen nyilatkozott, miután úgy arcon vágták, hogy vérzett a feje. Az ’56-os intézet három másik történésze pedig abban a vitában foglalt állást, hogy ki látható az 56-os emlékév egyik óriásplakátján. A történészek pénteken nem akartak nyilatkozni. Ahogy a kormány és az emlékévet szervező bizottság sem. Az LMP szerint ez a módszer a Rákosi-korszakra emlékeztet. A kormánypártok viszont azt mondják, a történészek írásban bármikor kifejthetik a véleményüket.

Az összefogás, az együttgondolkodás Magyarországon nem olyan erős, mint más demokráciákban. Sokan próbálják inkább egyedül, okosban megoldani, mint másokkal közösen, esetleg némi lemondással. Mégis voltak pillanatok a XX. században Magyarországon, amikor összejött az összefogás, tanítják is az iskolákban, néhány esetről viszont megfeledkezünk. Tavaly, az 56-os emlékév alkalmával sem lehetett hallani a nők menetéről vagy a néma tüntetésről. 1956 decemberében asszonyok néma gyászmenete vonult végig Budapest és aztán több vidéki város utcáin. Budapest másik – talán legnagyobb – tiltakozása egy néma tüntetés volt. Röplapokon szervezték be a fővárosiakat, hogy egy órára szellemvárossá változzon Budapest.