Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét halálos ítélete után kivégezték, titokban a börtön udvarán temették el, majd 3 évvel később jeltelen sírba tették, a 301-es parcellában. Újratemetésének közelgő évfordulója alkalmából az RTL hírműsorai is többször foglalkoznak a 89-ben történt rendszerváltó eseményekkel!

Írásbeli figyelmeztetést kapott négy történész, amiért engedély nélkül nyilatkoztak a sajtónak – írta meg a 444.hu. Ungváry Krisztián a tavalyi október 23-i állami ünnepségen nyilatkozott, miután úgy arcon vágták, hogy vérzett a feje. Az ’56-os intézet három másik történésze pedig abban a vitában foglalt állást, hogy ki látható az 56-os emlékév egyik óriásplakátján. A történészek pénteken nem akartak nyilatkozni. Ahogy a kormány és az emlékévet szervező bizottság sem. Az LMP szerint ez a módszer a Rákosi-korszakra emlékeztet. A kormánypártok viszont azt mondják, a történészek írásban bármikor kifejthetik a véleményüket.

Az összefogás, az együttgondolkodás Magyarországon nem olyan erős, mint más demokráciákban. Sokan próbálják inkább egyedül, okosban megoldani, mint másokkal közösen, esetleg némi lemondással. Mégis voltak pillanatok a XX. században Magyarországon, amikor összejött az összefogás, tanítják is az iskolákban, néhány esetről viszont megfeledkezünk. Tavaly, az 56-os emlékév alkalmával sem lehetett hallani a nők menetéről vagy a néma tüntetésről. 1956 decemberében asszonyok néma gyászmenete vonult végig Budapest és aztán több vidéki város utcáin. Budapest másik – talán legnagyobb – tiltakozása egy néma tüntetés volt. Röplapokon szervezték be a fővárosiakat, hogy egy órára szellemvárossá változzon Budapest.

A titokzatos három nap 1956-ban, amikor a forradalmat támogató Kádár János, a kommunista párt vezetője eltűnt Budapestről. A szovjet fővárosból egy megtört ember tért vissza, aki meggyőződésből vagy félelemből végrehajtotta elvtársai akaratát. A három moszkvai nap története a XXI. században.

Itt ez a hatalmas falfestmény, egy 56-os pesti srácról. A kép mellé azt írták, hogy ő Dózsa László, aki 1942-ben született. Pedig nem. Mert a képen szereplő pesti srác Pruck Pál, aki már nem él, a családja viszont igen. És a rokonok most csak kapkodják a fejüket: megalázva érzik magukat, mert egyszer csak jött az állam, és belegyalogolt a család történelmébe, sőt meghamisította azt.

Disznózsíros és rozslisztes tésztamaszk pakolás, gyümölcspépes-uborkaleves mellfeszesítés, arcborotválás - és mindenféle alternatív sminkhelyettesítő-de vajon beváltak nagymamáink –ma már bizarrnak számító szépségtrükkjei? Teszteltük!  

Kegyeleti okokból lemond arról, hogy az ő neve szerepeljen az 1956-os megemlékező plakátokon, ezt közölte Híradónkkal az akkor 15 éves színész-rendező Dózsa László. Azt mondta, bár továbbra is meg van győződve arról, hogy ő van a képen, tekintettel van Pruck Pál unokatestvérére. Hétfői híradónkban számoltunk be arról, hogy Híradónk egyik nézője úgy gondolja, visszaéltek az azóta meghalt rokona fotójával, ugyanis szerinte nem Dózsa László, hanem unokatestvére, Pruck Pál van a plakáton.

Szabadság és remény - főként ezt jelentette 1956 azoknak a művészeknek, akik a forradalom után elhagyták az országot. Sokukat a mai napig felzaklatják az akkor történtek. Az Abigail galériában a forradalom évfordulóján 15 olyan művész képeiből nyílt kiállítás, akik az emigrációban készítették legjelentősebb alkotásaikat.

Az eltiport forradalom emlékei: utcák, ahol járunk, hősök, akik nagyapáink lehetnének. Egy felkelő és egy a felkelés idején dolgozó orvos. Egyikük tényleg harcolt, a másik pedig tényleg azokon segített, akik harcoltak és megsebesültek az ’56-os csatákban. Mindketten átélték azt, ami ma érettségi tétel.

Nem csak a forradalmárok menekültek el 1956 novemberében Magyarországról. Hogyan jutottak át a határon? Miért lázongtak az élelem és a gyógyszerek ellen a magyarok Ausztriában? Miért vettek ujjlenyomatot tőlük a menekülttáborban? Válaszok a XXI. században.

Több politikus is erre a következtetésre jutott a nemzeti ünnep alkalmából tartott megemlékezéseken. A Fidesz frakcióvezetője szerint a menekültkérdésben a magyarok ugyanúgy a szívükre hallgattak, mint ’56-ban, nem törődve a nyugati országok véleményével.

Nem lehet az európai országok célja, hogy európai életet biztosítson a menekülteknek, akiket a saját hazájukban kell segíteni. Ezt mondta Orbán Viktor, az Európai Néppárt madridi kongresszusán. Miközben a miniszterelnök a menekültek befogadása ellen érvelt, Áder János köztársasági elnök Münchenben köszönetet mondott a németeknek, hogy az '56-os forradalom után befogadták a magyar menekülteket, akik szerinte Németországot erősebbé és szabadabbá tették.

56-os nosztalgia villamosok jártak több vonalon is pénteken Budapesten. Az ingyenes járatok nem csak külsejükben idézték a múltat: belül idézetekkel, 56-os idővonallal emlékeztek a forradalom eseményeire.

Megkezdődtek a megemlékezések az 1956-os forradalom és szabadságharcra. Kora este fáklyás felvonulás indult a Budapesti Műszaki Egyetemtől a Bemtérre. 59 évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött az egyetemisták tüntetése, amely végül kirobbantotta a forradalmat.  

Még mindig érzelmeket kavar fel valószínűleg azért, mert következmények nélkül maradt.

Ricsihez nagyon közel állnak az ’56-os forradalomhoz kapcsolódó dalok, de talán még ennél is fontosabb szempont volt Dés László dalának kiválasztásánál, hogy Alföldi mentoráltja így magát tudta kísérni a színpadon.

Az ünnepelt sztár, Mészáros Ági karrierje egy csapásra tönkre ment, mikor 1956-ban a szovjetek távozását követelte.

Pár bátor egyetemista megörökítette a forradalom napjait. Néhányan még most is élnek, ők mesélték el személyes emlékeiket a XXI. századnak és mutatták meg képeiket.