Új adó a láthatáron – mutatjuk, kiket érint majd
2026. november 17. 14:30
Benyújtották a Parlamentbe azt a törvényjavaslatot, amely egy teljesen új adónemet vezetne be a személyi jövedelemadó rendszerébe. Az új szabályozás célkeresztjébe a jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek kerültek, és a tervezet alapján komoly pénzügyi következményekkel számolhat az, aki elhagyná az országot. Mutatjuk, pontosan milyen vagyontárgyakat figyelne a hatóság, mekkora értékhatár felett lép életbe a szigor, és hogy fenyegeti-e a megszorítás az átlagos magyar állampolgárokat.
Október végén benyújtották az Országgyűlés elé a T/927. számú törvényjavaslatot, amely alapjaiban módosíthatja a személyi jövedelemadóról szóló törvényt. A parlament előtt fekvő tervezet egy eddig teljesen ismeretlen adómegoldást honosítana meg Magyarországon: az Adó Online értesülései szerint érkezik a magánszemélyekre vonatkozó külföldi vagyonkivonási adó, vagyis a nemzetközi szaknyelvben csak private exit tax-ként emlegetett kötelezettség.
Bár a vállalkozások világában a cég áthelyezésekkor kivetett adó már nem számít újdonságnak, a magánemberek esetében eddig nem létezett hasonló szigorítás.
Mi az a private exit tax, és miért vezetnék be?
A szabályozás célja meglehetősen egyértelmű: az állam megakadályozná, hogy a jelentős magánvagyonnal rendelkező állampolgárok adózási szempontból elhagyják az országot, és külföldre vigyék a pénzüket. Az Európai Unió több tagállamának mintájára megalkotott tervezet szerint adóztatási pontnak minősül, ha valaki megváltoztatja az adóügyi illetőségét, vagyis elköltözik Magyarországról.
A javaslat értelmében a tehetős magánszemélyeknek az illetőségváltás pillanatában adót kell fizetniük a felhalmozott vagyonelemeik után – még akkor is, ha azokat ténylegesen még nem adták el. Az adóalapot úgy számítják ki, mintha a költözés előtti napon az összes érintett eszközt piaci áron értékesítették volna.
A kriptovalutától a TBSZ-ig: ezeket a vagyontárgyakat figyelik
A törvénytervezet meglehetősen széles körben határozza meg az úgynevezett illetőségváltási eszközöket. Ha a javaslatot elfogadják, az adóhatóság az alábbi vagyontárgyak piaci értékét veszi majd figyelembe:
- Értékpapírok, valamint magyar és külföldi céges részesedések,
- A részesedésekhez kapcsolódó opciós és származtatott eszközök,
- Kriptoeszközök és kriptovaluták,
- Tartós Befektetési Számlák (TBSZ) és Nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ),
- Életbiztosítások és nyugdíjbiztosítások fűződő maradékjogok,
- Bizalmi vagyonkezelésben és magánalapítványokban lévő vagyonelemek.
Különösen fájó pont lehet a befektetőknek, hogy a TBSZ-en tartott megtakarítások esetében az költözéskor megszakítottnak minősül, így a jogszabályban biztosított kedvezményes adómértékek nem lesznek alkalmazhatóak.
Kivételeznek az EU-val, de van egy csavar
Az általános szabályok szerint az kiszabott adót az éves adóbevallás benyújtásáig be kell fizetni. Ugyanakkor ha valaki egy másik EU- vagy EGT-tagállamba teszi át a székhelyét, automatikus és kamatmentes adóhalasztást kap.
Ez a halasztás mindaddig fennmarad, amíg az érintett vagyontárgyat ténylegesen el nem adja, vagy el nem ajándékozza. Ha az illető végleg visszatér Magyarországra, vagy meghal, a még ki nem fizetett adókötelezettség automatikusan megszűnik.
Kiknek kell aggódniuk, és érinti-e ez a hétköznapi embereket?
A private exit tax egy rendkívül célzott, kifejezetten a kiemelkedően vagyonos réteget érintő adónem. A törvényjavaslat alapján kizárólag azok a magánszemélyek válhatnak adóalannyá, akik a költözést megelőző tíz évből legalább ötben magyar adóilletőségűek voltak, és:
- Az érintett pénzügyi vagyonelemeik együttes értéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy
- Legalább 20 százalékos céges részesedéssel rendelkeznek, amelynek értéke eléri a 250 millió forintot.
A hétköznapi embereket, az átlagos megtakarítókat vagy a külföldre munkavállalás miatt elköltöző átlagpolgárokat a szabályozás egyáltalán nem érinti. Az adókötelezettség kizárólag a félmilliárdos vagyon felett rendelkező elitre és a jelentős cégtulajdonosokra vonatkozik.
Nyitókép: Pexels