Mikor és kik csókolóztak először?

Az emberiség történetének első ismert csókjáról egy dán tudós házaspár írt nemrég cikket a Science folyóiratba, az ő történetükről pedig a New York Times közölt riportot.

Sophie Lund Rasmussen ökológus és Troels Pank Arboll asszírológus között 2008 tavaszán csattant el az első csók egy pubban, a koppenhágai egyetem közelében, ahol mindketten tanultak.

Megkérdeztem az unokatestvéremet, ismer-e kedves, hosszú hajú, nagy szakállú szingli fiúkat

– idézte fel Dr. Rasmussen. Az unokatestvér bemutatta őt Arbollnak, aki viszont olyan lányt keresett, akit érdekel az asszírológia, a mezopotámiai nyelvek és források tanulmányozása. „Nem sokan tudják, mit csinál egy asszírológus” – mondta akkor Arboll a lánynak. Amikor erre Rasmussen azt felelte, hogy ő tudja, és járt is ilyen órákra, Arboll már biztos volt abban, hogy tartós lesz a kapcsolat. Három év múlva összeházasodtak.

2022-ben egy este vacsora közben mi másról beszélgettek volna, mint egy friss genetikai tanulmányról, amely szerint a mai herpeszfajták a bronzkorban, a szájra adott csókkal alakultak ki, nagyjából időszámításunk előtt 3300 és 1200 között. A tanulmány szerint i. e. 1500-ból származó szanszkrit feljegyzések örökítették meg először a csókolózást, amit i. e. 300 körül Nagy Sándor Indiából visszatérő hadserege terjesztett el a Földközi-tenger térségében.

Arboll azonban azt mondta feleségének, hogy ő korábbi szövegeket is ismer sumér és akkád nyelven, amelyek említik a csókolózást, vacsora után pedig alaposabban is utánanéztek a dolognak, 

Mezopotámiából és Egyiptomból származó agyagtáblák ékírásos szövegeiben kerestek példákat. A tudós házaspár szerint a Közel-Keleten legkésőbb az i. e. 3. évezred vége óta elterjedt szokás volt a csókolózás a szerelmesek között. Nem hirtelen bukkant fel egyetlen helyszínen, hanem számos kultúrában jelen volt.

A legkorábbi feljegyzésre a Barton-hengerbe vésve bukkantak: ez egy i. e. 2400 körüli agyagtábla, amit 1899-ben találtak meg az ősi sumér város, Nippur területén, és az azt 19 évvel később lefordító George Bartonról nevezték el. Az agyagtáblán található sumér teremtéstörténetben egy férfi istenség egy anyaistennővel szeretkezik, majd megcsókolja őt. Gonzalo Rubio, a Penn State University asszírológusa szerint érdekes az események sorrendje: 

a sumér írásokban először szexuális kapcsolatot létesítenek, és csak utána csókolóznak, egyfajta utójátékként.

Bár a házaspár sokaknak tudott újat mondani, a Mezopotámiával foglalkozó kutatók tudtak ezekről a dolgokról, bár Rasmussen szerint az asszírológusok főleg egymás között szokták megvitatni a dolgaikat, és nem nagyon beszélgetnek a területükről más emberekkel.

Arboll rámutatott, hogy míg a legkorábbi szövegekben a csók az erotikával összefüggésben szerepel, az akkád nyelvű szövegekben elkülöníthető a baráti-rokoni és a romantikus-szexuális jellegű csók. Rasmussen pedig ökológusként arról beszélt, hogy az ajakra adott csókot a legközelebbi élő rokonainknál, csimpánzoknál és bonobóknál is megfigyelték. Ráadásul a bonobók a szexuális izgalom kedvéért csókolóznak, és érintkezéseik az orális szextől az intenzív nyelves csókig terjednek. Ez arról árulkodik, hogy a csók túlnyúlik az emberiség történelmén.

Nyitókép: iStock / Getty Images Plus