Petőfi és Batthyány mögött is állt egy erős nő – íme az 1848-as forradalom és szabadságharc asszonyai

Itt látjuk Batthyány Lajos miniszterelnök mellényét, azt a mellényt, amelyben kivégezték 1849. október 6-án

– mondja Lovas Krisztina szakmuzeológus, akitől megtudtuk, hogy a Nemzeti Múzeum Batthyány özvegyétől, Batthyányné Zichy Antónia grófnőtől kapta meg a ruhadarabot, amit az alábbi képen nézhet meg. 

A mellény mellett több pótolhatatlan személyes tárgyat őriz az 1848-as forradalom idejéről a Magyar Nemzeti Múzeum. A 176 éve gondosan felügyelt ruhák, ékszerek, fegyverek vagy akár egy piperekészlet mind-mind azért maradhatott fenn, mert a korabeli nők megőrizték az utókornak. Méltatlanul keveset beszélünk a szabadságharc női alakjairól, akik végig tevékeny részesei voltak a '48-as, ’49-es történéseknek.

Batthyány Lajos gróf miniszterelnök hitvese, Zichy Antónia grófnő, és húga, Zichy Karolina például ott voltak a reformkori országgyűléseken, és a karzatról megéljenezték a reformkori politikusokat, a kormánypárti maradiakat meg kifütyülték.

Bár ebben az időben kevés nő járt, járhatott iskolába, és ők is a nemesi osztályhoz tartoztak, minden hazafias érzésű asszony tudta, hogyan vegye ki a részét a forradalomból. Az egyik vezéralak Petőfi Sándor kedvese, Szendrey Júlia volt, aki nemcsak férjét támogatva éltette a szabadságharcot, hanem mint értelmiségi nő is színre lépett, és viselkedésével formabontónak számított, igazi modern nőnek.

Hogy mit jelent 1848-ban a modern nő kifejezés Budapesten és miért nem volt az úri társaság kedvence Kossuth Lajos felesége kiderül a riportból.

Az egykor fényűzésben élő hölgyeknek a Habsburg-önkényuralom alatt nem maradt más, mint a tartásuk. Nem hagytak fel a tiltakozással, a forradalom leverése után évekig gyászruhát viseltek, gyászolták az egész nemzetet, ezekből a fekete ruhákból is számtalan darabot őriz a múzeum.

Nyitókép: Széchenyi Istvánné Seilern Crescence / Magyar Nemzeti Múzeum