A Most vagy Soha! több mint 75 ezer nézővel nyitott a hétvégén, mi pedig kedd este mentünk el az egyik legnagyobb multiplexbe, hogy megkérdezzük a nézőket, miért akarták látni a filmet, és milyen érzésekkel távoztak a teremből. Volt, akit az ingyenjegy vonzott, volt, akit annyira megérintett, hogy még sírt is a filmen, és volt, aki arra intett: a gyerekek azért ne ebből tanulják meg a forradalom történetét.

Nagyon keveset beszélünk az 1848-as szabadságharc női alakjairól, akik nemcsak a pompás bálokban billegtek gazdagon díszített ruháikban, hanem ha kellett, akár fegyvert is ragadtak. Zichy Antónia, Szendrey Júlia, Teleki Blanka és Kossuth Zsuzsanna hagyatéka.

Csütörtöktől játsszák a mozik Rákay Philip produceri működésének gyümölcsét, a Petőfi-filmként emlegetett Most vagy soha! című produkciót. A fideszes influenszer 6,1 milliárdos állami támogatásból valósíthatta meg álmát, és az eredményt szerinte mindenkinek hazafias kötelessége megtekinteni. Mi meg is tekintettük. Kiderült: a Petőfi-film büszkén vállalja küldetését, hogy kinek az örömére készült, milyen szándékokból kifolyólag. 

Ukrajna 2014-es forradalma Viktor Janukovics, az oroszbarát ukrán elnök menekülésében csúcsosodott ki. Janukovics elképesztő luxusban élt a Dnyipro partján felhúzott elnöki rezidencián, amit – képeinken is látható – örömmel foglaltak vissza az ukránok. A palota és a hozzá tartozó hatalmas park most múzeum, Ukrajna pedig az elnök szégyenteljes futása óta háborúban áll Oroszországgal.

„Nekem volt egy Sztálin-képem, és amikor úgy éreztem, hogy honvágyam van, megnéztem azt, és akkor egyből eltűnt a honvágy.” Zsigmond András Liverpool egyik külvárosában él, 1957-ben került Angliába, ahol szénbányászból orvos lett. Hogyan jutott a forradalom után Pécsről a szigetországba, hogyan eresztett gyökeret, alapított családot egy új országban? És milyen személyes emlékei vannak a Beatles tagjairól?

A Petőfi '73 című kultfilmmel nem az volt a baj, hogy mit mondott több mint száz évvel korábban Petőfi, hanem hogy mit mondtak 1972-ben azok a középiskolás diákok, akikre még a főszerepeket is rábízta Kardos Ferenc rendező. Ötven évvel a bemutató után szereplők és a stáb tagjai találkoztak újra, a XXI. század stábja pedig jelen lehetett a különleges randevún.

Miközben más pontokon a Securitate orvlövészei vadásztak a mozgó célpontokra, vagy éppen egy páncélozott harcjármű géppuskacsövével kellett farkasszemet nézni. Így tudósítottak a magyar újságírók a romániai forradalomról.

Orbán Gegely médiavállalkozó egy olyan projektet visz a Cápák elé, ami állítása szerint gyökeresen meg fogja változtatni a média világát. További részletek a Cápák között következő részében vasárnap 19 órától az RTL-en.

Az Aranybulla és a Petőfi-film után Rákay Philip már a mohácsi csata feldolgozására készül, az RTL+-on pedig immár teljes egészében elérhető a Zámbó Jimmy életéről szóló A Király című sorozat. A Nyugatinál és Móricz Zsigmond körtéren arról kérdeztük az embereket, milyen történelmi eseményeket és kiknek az életét kellene még filmre vinni szerintük. Kiderült: Nagy Ervinnek újabb álomszerepet adnának.

A román hírszerzés ugyanis az évfordulóra közzétette az egykori kommunista titkosszolgálat, a Securitate belső iratait. A gyanú szerint a több mint ezer áldozatot követelő véres harcokat Ceausescu bukása után, a hatalmat megragadó új vezetés szándékosan provokálta ki rémhírek terjesztésével.

A stylist szerint a magyar miniszterelnök (akire végig apuként hivatkozik) most megbukott volna a töriérettségin.

A Nyugat elárulta Magyarországot Orbán Viktor szerint, és ezért bukott el az 1956-os forradalom. Zalaegerszegen beszélt erről a miniszterelnök a Mindszenty Látogatóközpont avatásán. Szigorú biztonsági intézkedések voltak érvényben, csak regisztrált vendégek juthattak be. A kormányfő úgy fogalmazott: most brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra. Azt ígérte, hogy megőrzik a gazdaság stabilitását. Orbán Viktor hangja rekedt volt, és többször köhögött, de sajtófőnöke szerint „kutya baja”.

A miniszterelnök nagyon magabiztos a választás előtt, szerinte a Márki-Zay Péter csak egy kihűlt kődarab, de szó esett Schwarzenegger fekvőtámaszairól is.

Kék, picit felhős ég, lobogó magyar zászló.

Helyi médiaértesülések szerint a 2014-ben megbuktatott, majd Moszkvába menekült, oroszbarát exelnököt ültetnék Zelenszkij helyére.

A 11 éve kezdődött tüntetéshullám nem hozta el a demokrácia aranykorát a muszlim világban.

1956-ban nem sok választása volt annak, aki szeretett volna divatosan felöltözni. A II. világháború után nem csak Magyarországon, de egész Európában lassan indult újra az élet. 1945 után mindenki azon fáradozott, hogy romjaiból újra talpra tudjon állni, így érthető, hogy a kommunizmus időszakában nem a divat állt a középpontban.

Az 1848-as forradalom ikonikus alakjának még az Egyesült Államokban is máig tartó kultusza van. De hogyan vált Kossuth nemzeti hőssé miközben pályafutása ellentmondásokkal teli és kortársait is megosztotta. A szabadságharc bukásakor elmenekült az országból, majd másra hárította a felelősséget, mégis minden magyar településen van egy róla elnevezett utca vagy tér. Fontosabb volt-e számára az ország érdeke, mint saját kultuszának építése?

A Pilvaker-család, nehéz szívvel fogadta, hogy a tavalyi év után idén sem tudják átadni azt az energiát, ami bennük van. És bár a megszokott formában nem tűnnek fel, idén nem maradunk Pilvaker nélkül.

Lábas Vikinek egy álma vált valóra, hogy csatlakozhatott a Pilvaker csapatához. Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani című verse után pedig Kaffka Margit Pogány imádságát is feldolgozta.

Vivi nem bírt ellenállni az édességnek, ezért úgy döntött, hogy lecsap az ellenséges területre. Az első lázadás sikertelennek bizonyult, azonban éjszaka Robival tért vissza.

Dévényi Tibor 9 évesen egy játék fegyverrel rohant ki az utcára. Csoda, hogy végül karcolás nélkül megúszta az esetet.

30 évvel ezelőtt, karácsony első napján végezték ki Nicolae Ceausescut és feleségét. A diktátor halálával győzött a romániai forradalom, amely a legvéresebb volt a kelet-európai rendszerváltások közül. Ceausescu rémuralma ellenére a kommunista rendszerre még ma is sokan gondolnak nosztalgiával Romániában.

Pontosan harminc éve menekült el Nicolae Ceausescu román diktátor Bukarestből a forradalom elől. Vagyis ezen a napon győzött a kommunista rendszer elleni felkelés, amelyet Tőkés László temesvári lelkész kilakoltatása robbantott ki 1989 december 16-án. Az évfordulóról Románia-szerte megemlékeztek.

Szétvertek majd felgyújtottak egy Daciat Szentesen! Ez is része annak a korhű utcaképnek, amit a 30 évvel ezelőtti termesvári forradalom emlékére alakítanak ki a Koszta József Múzeumban. Olyan román titkosszolgálati fotókat is bemutatnak, amelyeket Magyarországon még sosem láthattak. 1989 decemberében az első segélycsomag éppen Szentesről indult Romániába.

Életünket, szokásainkat és szellemünket is ostromolja az internet, a közösségi média és az okostelefon is. Egyes kutatókat egyre inkább foglalkoztat a kérdés, mit tesz velünk ez a továbbra is gyorsulva fejlődő digitális technológia. Szerves fejlődés? Új kor? Mi történik az evolúcióval? Kiderítjük.

Mi történt 1848. március 15-én? Mit tartalmazott a 12 pont? Mi az a cenzúra? Kit szabadítottak ki a budai Vár börtönéből? Többek között erről is elmélkedtek a Nyerő Páros szereplői.

A titokzatos három nap 1956-ban, amikor a forradalmat támogató Kádár János, a kommunista párt vezetője eltűnt Budapestről. A szovjet fővárosból egy megtört ember tért vissza, aki meggyőződésből vagy félelemből végrehajtotta elvtársai akaratát. A három moszkvai nap története a XXI. században.

Visszaélt rég elhunyt unokatestvérének képmásával az 56-os Állami Emlékbizottság - ezt állítja Híradónk egyik nézője. Szerinte hozzátartozójának portréját festették a budapesti házfalakra 56' évfordulója alkalmából, nem pedig Dózsa László színművész-forradalmárét, akinek a nevét az óriásplakátokra írták. A Life magazin archívuma szerint is az unokatestvéréről készült a felvétel. Dózsa László viszont azt mondja, még a sapka is megvan, amiben az amerikai fotóriporter lencsevégre kapta.

Az eltiport forradalom emlékei: utcák, ahol járunk, hősök, akik nagyapáink lehetnének. Egy felkelő és egy a felkelés idején dolgozó orvos. Egyikük tényleg harcolt, a másik pedig tényleg azokon segített, akik harcoltak és megsebesültek az ’56-os csatákban. Mindketten átélték azt, ami ma érettségi tétel.

Nem csak a forradalmárok menekültek el 1956 novemberében Magyarországról. Hogyan jutottak át a határon? Miért lázongtak az élelem és a gyógyszerek ellen a magyarok Ausztriában? Miért vettek ujjlenyomatot tőlük a menekülttáborban? Válaszok a XXI. században.

Áder János, Orbán Viktor és Semjén Zsolt is külföldön volt az október 23-i forradalom évfordulóján, így egyikük sem mondott ünnepi beszédet Magyarországon. A köztársasági elnök beiktatása óta egyszer sem tartott beszédet Budapesten, nyilvános rendezvényen az '56-os évfordulón.

Több politikus is erre a következtetésre jutott a nemzeti ünnep alkalmából tartott megemlékezéseken. A Fidesz frakcióvezetője szerint a menekültkérdésben a magyarok ugyanúgy a szívükre hallgattak, mint ’56-ban, nem törődve a nyugati országok véleményével.

59 évvel már Budapesten, a Magyar Rádió épülete előtt gyülekeztek az emberek, hogy beolvastassák követeléseiket. A többi között szabad választásokat, a szovjet csapatok kivonását, a Rákosi diktatúra vezetőinek felelősségre vonását követelték. A rádió vezetése követelésüket nem teljesítette. Este kilenc óra körül eldördültek az első lövések, kitört a forradalom.

Megkezdődtek a megemlékezések az 1956-os forradalom és szabadságharcra. Kora este fáklyás felvonulás indult a Budapesti Műszaki Egyetemtől a Bemtérre. 59 évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött az egyetemisták tüntetése, amely végül kirobbantotta a forradalmat.  

Egy háború, egy forradalom, vagy egy történelmi jelentőségű szenzáció igazi arcát a riporter tudja visszaadni, aki egészen közel merészkedik az eseményekhez, és azokhoz az emberekhez, akik a félelmet, gyászt, vagy boldogságot éppen átélik. Bemutatjuk a világ legjobb fotóit, és az adott pillanat megdöbbentő történetét, amelyben azok megszülettek.

Korda Györgyöt pincében bújtatták el 56-ban, Fenyő Miklós a körúton keveredett a forgatagba, Andy Vajna gránátokat gyűjtött. Milyen titkokat rejtenek a rommá lőtt házak, és lakóik tudják-e, mi történt a falaik között?

Színekről, illatokról, lendületről és az amerikai álomról szóltak a Hungária dalai. A jampeceket nem a szüleik és az egész világ elleni lázadás heve fűtötte, hanem a vágy, a siker, a pezsgés, egy kicsivel szabadabb élet után.

Rezidensek, akik már nem viselik el, hogy mennyire keveset keresnek, és abban bíznak, hogy a kormány teljesíti a követeléseiket. Vajon orvos nélkül maradnak a magyar kórházak?

A 60-as években nem illett kitűnni a tömegből, a 60-as években be kellett olvadni a tömegbe. Pár fiatal mégis úgy döntött, itt az ideje, hogy megmutassák egyéniségüket.

Az ünnepelt sztár, Mészáros Ági karrierje egy csapásra tönkre ment, mikor 1956-ban a szovjetek távozását követelte.

Pár bátor egyetemista megörökítette a forradalom napjait. Néhányan még most is élnek, ők mesélték el személyes emlékeiket a XXI. századnak és mutatták meg képeiket.