Új feladatok, témakörök és átalakuló pontszámítás: minden, amit a 2024-es érettségi változásairól tudni kell
2024. április 22. 15:15
A 2024-es év nem csupán az egyetemi felvételiben, hanem az érettségiben is hoz komoly változásokat. Idén nem csak a diákok, a rendszer is vizsgázik: idén ugyanis az új Nemzeti alaptanterv szerint összeállított feladatsorokat írják majd a diákok. Több tantárgy vizsgasora átalakul, új témakörök és feladattípusok jönnek. Összefoglaltuk a végzős diákokat érintő legfontosabb változásokat, újításokat.
Mivel 2024-ben már azok a diákok érettségiznek, akik a tanulmányaikat a felmenő rendszerben, 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptanterv (NAT) szerint kezdték el, a záróvizsgáik is – idén először kizárólag – az új NAT-ra épülő feladatsorokból állnak majd. Ahogy a tantárgyak felépítései, úgy a vizsgák is módosulnak – a rendszer pedig most vizsgázik először élesben.
Az Oktatási Hivatal még 2021-ben megosztotta azoknak a tárgyaknak a mintafeladatsorát, melyek idéntől megváltoznak. Ilyen lesz a magyarérettségi, a történelemérettségi és a matematikaérettségi is. Ezek mellett sok diákot érintő természettudományos tárgyak is vizsgái is átalakulnak – más lesz a kémia-, a biológia-, a földrajz- és a fizikaérettségi feladatsora is.
Magyar, matek, történelem
A magyarérettségi feladatsor szerkezete – rengeteg szakmai kritika mellett – változik meg: idén már nagyobb lesz a hangsúly a tárgyi tudás ellenőrzésén. Középszinten az első feladatsorból kikerül az érvelés és gyakorlati szövegalkotás, helyette egy 20 pontot érő irodalmi tesztet kell megoldaniuk a diákoknak. A második részből az összehasonlító elemzés tűnik el, helyette egy témakifejtő esszét lehet majd választani.
Ajánlat:
Irodalmi kvíz: ezzel a 10 kérdéssel akár az érettségiben is lehet majd találkozni
Az összesen 20 pontos feladatlapban a tájékoztató szerint a feladatok 4-6 kérdés vagy feladatcsoport köré szerveződnek. Lehet bennük szó a korstílusokról, stílusjegyekről, lehet feladat a stílusfajták felismerésével, vagy a kötelezőnek kijelölt memoriterek is előkerülhetnek. Egy feladatlapon belül lehet táblázat kitöltése, igaz-hamis választás, sorrend kialakítása, párosítás, szövegkiegészítés, fogalmak azonosítása, memoriterek felismerése, kiegészítése is, áll a tájékoztatóban.
Ahogy már megírtuk, a helyesírási hibák pontozása is szigorúbb lesz: eddig két extra ponttal jutalmazták a szép írásképet, nyolccal pedig a helyesírást, most már azonban inkább büntetni fogják, hiszen ezeket hiba esetén levonják a maximálisan megszerezhető száz pontból.
Ajánlat:
Büszke lehetsz a helyesírásodra, ha ezt a tesztet megoldod
A magyar mellett a matematikaérettségi is átalakul, azonban nem új feladatokra, inkább új tematikákra lehet számítani, hiszen a vizsgák itt is követik majd az új NAT irányvonalait, foglalta össze Csapodi Csaba, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa az Új Köznevelésnek. Ami középszinten új anyagként jelent meg a tantervben, az az érettségi vizsgán is megjelenik követelményként: tételek bizonyítása, exponenciális folyamatok vizsgálata, pénzügyi ismeretek, statisztikai elemzések.
A történelemvizsga is változik. Mivel az alaptanterv mentén bizonyos témakörök kikerültek a középszintű követelményből, bizonyos témák azonban az emelt szintről „lekerültek” a középszintre, a történelemvizsga kapcsán is inkább tematikai, mintsem strukturális lesz a változtatás. Bekerült a középszintű követelmények közé az amerikai függetlenségi háború és az Aranybulla is. Az emelt szintű vizsga témakörei közül pedig kivették többek között a francia abszolutizmust és azt a témakört is, ami a nagyhatalmi küzdelmekkel foglalkozik a XVIII. századi Európában.
Természet projektekben
A természettudományos tárgyaknál idéntől nagyobb hangsúlyt kapnak a projektek. Biológiából, kémiából, fizikából és földrajzból is például, ha a vizsgázók a jelentkezéskor jelzik, hogy a szóbeli vizsga megfelelő részét (ez jellemzően a B rész, ami egy gyakorlati feladat) projektmunkával váltják ki, ezt is megtehetik. A diákok idéntől egy konzulenssel, egy legalább 15 000, legfeljebb 30 000 leütés terjedelmű munkát készíthetnek a szóbeli vizsga egy részeként.
Az összes mintafeladatsor itt, a tantárgyi követelmények pedig itt találhatóak.
Érettségi és felvételi
Ahogy azt már sokszor megírtuk, az érettségi és a felvételi rendszere is nagyot változik. Például olyan teljesítmények, helyzetek érhetnek komoly többletpontokat – lakcímkártya, korábban az egyetemre járó rokon –, melyek korábban nem számítottak.
A felvételi és az érettségi kapcsolata azonban ennél sokkal komolyabban, a pontszámok terén is változik:
100% már nem 100 pont.
Míg korábban egy 73 százalékos középszintű, valamint egy 73 százalékos emelt szintű érettségiért ugyanannyi pont járt a felvételin, az emelt szintű érettségit elsősorban az 50 többletpontért volt érdemes választani. Ez megváltozik: az érettségi pontok számításakor (a maximális 500 pontból 300-at ez határoz meg) más súllyal veszik figyelembe a közép- és az emelt szintű érettségit.
Például egy 82 százalékos középszintű érettségiért nem 82 pontot kap majd egy felvételiző, hanem csak 55-öt. Egy 82 százalékos emelt szintű érettségi viszont az új rendszerben is 82 pontot ér majd. Ez a változtatás azonban azt is jelenti, hogy egy 100 százalékos középszintű érettségiért maximum 67 felvételi pontot lehet kapni, áll a tájékoztatóban.
Mikor kezdődik?
Ahogyan már 2020 óta minden éven, úgy idén is a korábbi 8 órai kezdés helyett 9 órakor indulnak a vizsgák az érettségi időszak első hetében, azaz a fő tárgyaknál. Itt a teljes vizsganaptár pontos időpontokkal és vizsganapokkal.
Tippek a felkészüléshez
Miért van az, hogy már az általános iskolában rettegnek a gyerekek az érettségitől, és sokunknak még évtizedekkel később is rémálmaink vannak tőle? A rendszerbe van kódolva a folyamatos fenyegetés? 2018-ban Jocó bácsi, azaz Balatoni József megosztotta a saját biztos módszerét arról, hogyan lehet a lehető leghatékonyabban felkészülni a vizsgákra. Az egykori tanár trükkjeit és vizsga előtti tippjeit itt szedtük össze.
Nyitókép: MTI / Komka Péter