Jön az új pontszámítási rendszer a 2024-es egyetemi felvételin: pluszpontok hűségért, lakcímkártyáért és súlyos tízezrekért

2023-ban az általános felvételi eljárásban 126 449-en jelentkeztek egyetemre, és közülük 94 840-en be is jutottak valamelyik általuk megjelölt képzésre. Az egyetemi felvételi idén is leendő hallgatók (és szüleik) tízezreit érinti – ahogy a most bevezetett új szabályok is.

Az egyetemi felvételi korábbi egységes, központi pontszámítási rendszerét 2024-től új, sokkal „intézményközpontúbb” szemlélet váltja fel. Az összesen megszerezhető 500 pontból továbbra is 400 pont adható majd a középiskolai és érettségi eredményekre, vizsgaátlagokra, azonban 

az ezeken felül megszerezhető 100 többletpontot felváltotta az úgynevezett intézményi pontok rendszere.

100 pontról az egyetemek döntenek

A pluszpontok száma nem, a nevük és az azokról döntést hozók köre átalakult. Míg korábban minden egyetem minden karán és szakán ugyanaz a fajta pluszteljesítmény ért többletpontokat, és az adott teljesítmény mindenhol ugyanannyit ért, addig 2024-től az egyetemek saját hatáskörben döntenek arról, mire adnak többletpontokat, és mennyit. A pontszámok pedig nemcsak egyetemenként, hanem akár szakonként is eltérők lehetnek.

Míg korábban például az ország összes egyetemén egységesen 40 pontot ért egy felsőfokú (C1-es) nyelvvizsga, addig az idei rendszerben ez a nyelvvizsga a Budapesti Corvinus Egyetemen 40 pontot ér, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) viszont már ötvenet.

Hűségpont, regionalitás – új felvételi, új pontszámok

Az eltérő pontozás mellett új szempontok is bekerültek a rendszerbe, és az intézményi pontok alatt olyan teljesítményért, oklevélért, sőt helyzetért is járhat pluszpont, ami korábban nem volt a felvételi része.

Ahogy azt már megírtuk, például a Dunaújvárosi Egyetemen 15 pont jár a 100-ból arra, ha a jelentkező családtagja – nagyszülő, szülő, gyermek, testvér, valamint a házastársa – az egyetemen végzett, ehhez pedig nem kell más, csak egy jogviszonyigazolás. De az egyetem 100-ból egyenesen 100 pluszponttal jutalmazza azokat, akik olyan középiskolában végeztek, amivel az intézménynek stratégiai együttműködési megállapodása van. A listán csak paksi, dunaújvárosi, szekszárdi – azaz az egyetem vonzáskörzetében található – intézmények szerepelnek.

Hasonlóan nagyra tartja az egyetemválasztási hűséget a Tokaj Hegyalja Egyetem (THE) is – amennyiben a jelentkező valamelyik szülője, nagyszülője, valamint nevelőszülője az intézménybe vagy annak jogelőd intézményébe járt, 10 többletpont kap.

Nem csak Dunaújvárosban számít, ki honnan jelentkezik az egyetemre. A Soproni Egyetemen, ha a jelentkező állandó lakcíme Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém vagy Komárom-Esztergom megyében van (és ezt lakcímkártyával igazolja), 100-ból 50 pontot meg is kap.

Azaz annyit, amennyit más egyetemeken – extrém intézményi pontok híján – nyelvtudással vagy emelt szintű érettségivel lehet összeszedni.

A kérdésben a Hallgató Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) már korábban állást foglalt. Azt írták közleményükben: „a HÖOK azzal a feltétellel támogatja a területi szempontokat figyelembe vevő, valamint az intézményi identitáshoz kötődő jogcímeket, hogy a különböző jogcímek összpontszáma nem éri el a sikeres emelt szintű érettségire, nyelvvizsgára vagy tudományos, sport- vagy művészeti versenyen elért helyezésre járó pontszámot”.

A HÖOK ellenzi az ellentételezéshez kötött jogcímeket is, vagyis az olyan intézményi pontokat, amelyeknek közvetlen pénzügyi vonatkozásuk van – írták. Márpedig ilyen pontokat is adnak majd az egyetemek.

Pluszpontok súlyos tízezrekért

Az új rendszerben pontszámítási értéket hordoz a regionalitás vagy alumni mellett a felvételi előkészítők elvégzése is. Azaz a jelentkezők, ha a megjelölt egyetem által indított felkészítőn vesznek részt, ugyancsak nagyszámú többletponttal gazdagodhatnak. Azonban az ilyen egyetemi előkészítők nagy része fizetős.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) a legalább négy hónapos vagy legalább 120 órás, az intézmény által szervezett érettségi előkészítő tanfolyamon való részvétel és annak eredményes (legalább 60 százalékos) teljesítése 60 pontot ér a 100-ból.

A beszámítható matematika, kémia és fizika érettségi elkészítő tanfolyamok ára 2024-ben 72 ezer forint.

A Debreceni Egyetemen is van olyan kar, ahol a nyári tábor vagy a nyolcalkalmas szakkör 10-10 pluszpontot ér, azonban az emelt szintű érettségi szakkör ára 14 ezer forint.

Ugyancsak fizetős a Károli Gáspár Református egyetem négyalkalmas képzése, az elvégzésért járó tanúsítvánnyal – 50 ezer forintért (református oktatási intézmények diákjainak 30 ezer forintért) – pedig 100-ból 100 pontot kapnak a felvételizők. 

Az egyetem cikkünk megjelenése után arról tájékoztatta az rtl.hu-t, hogy amennyiben a jelentkezőt felveszik, akkor a Károli Junior Akadémia képzési díját az egyetem visszafizeti és emellett a hallgató egy szabadon választható tantárgyat is kiválthat vele.

A győri Széchenyi István Egyetemnek a legtöbb felvételi előkészítője ingyenes, de találtunk olyan építész rajzalkalmassági felvételi vizsgára felkészítő kurzust, ami 180 ezer forintba kerül.

Az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet ötnapos nyári táborának végén megírt tesztért, ha legalább 80 százalékos, a Szegedi Tudományegyetemen 25 pont jár. A tábor tavaly 28 ezer forintba került.

Csavartak egyet a pontszámokon

Az intézményi pontok mellett azonban számos egyéb újítás is lesz az idei felvételiben. A fenti elemek mellett olyan teljesítményekért is járhat pluszpont, amikért korábban nem:

• alapfokú nyelvvizsga – korábban csak a középfokú és annál magasabb szintű vizsgák számítottak,
• résznyelvvizsga – 2024-ig csak a komplex, azaz egyszerre sikeres szóbeli és írásbeli nyelvvizsga ért pluszpontokat,
• diákönkormányzatban betöltött tisztség – van olyan intézmény, ahol már ez is többletpontot ér idén,
• templomi szolgálat vagy egyházi iskolában szerzett érettségi – az egyházi felsőoktatási intézmények figyelembe veszik a korábbi hitéleti tevékenységeket is,
• munkatapasztalat – ez korábban csak a mesterképzésre jelentkezőknél volt szempont, most azonban alapképzés esetén is figyelembe vehetik.

Ezen felül megváltozik az érettségi pontok számítása, sőt az érettségi maga is átalakul. A májusban érettségiző évfolyam az első, ahol a diákok már a 2020-ban felmenő rendszerben bevezetett új Nemzeti alaptanterv mentén tanultak, így idén kerülnek ugyanis először a diákok elé a friss NAT alapján összeállított feladatsorok is. Változik a magyar, a történelem és a természettudományos tantárgyak feladatsorainak összetétele is. A korábban nagy szakmai felháborodást kiváltó módosítások idén vizsgáznak élesben.

(Nyitókép: RTL)