Az angol érettségi a egyesek szerint nehezebb volt, miközben a fiatalok egyre inkább online tartalmakból tanulnak nyelveket.

Az elmúlt években látványosan visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, miközben a kormány szerint egyre többen szereznek nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű érettségit. Szkiba Zsuzsanna, angoltanár szerint a számok mögött komoly generációs különbségek húzódnak meg. A tizenévesek természetes közegként használják az angolt, míg a 30–40 éves korosztálynál gyakran megmarad a lexikális tudás, de a beszédkészség hiányzik. A kérdés nem az, van-e papír, hanem az, hogy valóban használható-e a nyelvtudás a mindennapokban.

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint azért, mert már az egyetemi felvételikhez és a diplomákhoz sem kötelező mindenhol a nyelvvizsga.

Csaknem 800 nyelvvizsga bizonyítványt semmisített meg az ELTE Origó Nyelvcentrum. A Magyar Közlönyben megjelent információt a 24.hu vette észre. Az évtized legnagyobb nyelvvizsga-hamisítási ügyében tavaly májusban született jogerős ítélet, az érintett bizonyítványokat érvénytelenítették. A csalás miatt százhúsz embert ítéltek el.

Sokaknak megkönnyebbülést hozott, amikor eltörölték a diplomák kiadásához kötött kötelező nyelvvizsgaszerzést. Azonban a munkaerőpiaci felvételek nem változtak – mondta Németh Olívia angoltanár a Reggeliben. Akinek nincsen nyelvtudása, annak nem biztos, hogy könnyű lesz állást találnia – a cégek értékelik a nyelvtudást, akár fizetési különbséget is tesznek eszerint a munkavállaók között. Az angoltanár szerint az intézkedéssel csak időt nyertek a fiatalok, de a nyelvtanulás elől nem menekültek. Mi a legfontosabb nyelv ma a világban? Mennyire nehéz az angoltanulás, és milyen nyelvtanárt érdemes választani? Kiderül a videóból.

2024. január 1-jétől tovább emelkedett az első sikeres nyelvvizsga, illetve első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás, az érintettek akár 66 700 forintot is visszaigényelhetnek.

November végéig el kell hagynia azoknak az oroszoknak Lettországot, akik nem kértek határozatlan idejű tartózkodási engedélyt.

Magyarországon a 25-34 év közöttiek alig harmada rendelkezik felsőfokú oklevéllel, ennél csak Románia és Olaszország teljesít rosszabbul. Az rtl.hu-nak nyilatkozó oktatáskutatók szerint a kormány leszűkítette a felsőoktatásba jutás lehetőségét, ez okolható a kedvezőtlen trendért. A kötelező nyelvvizsga eltörlése és a tömeges diplomaosztogatás főleg az idősebb hallgatókat érintette, ezért nem mutatkozik meg az arányokban.

Idén már nem várják el az ELTÉ-n a nyelvvizsgát azoktól, akik diplomázni szeretnének. A döntést az egyetem pár hónappal azután jelentette be, hogy a Parlament a felsőoktatási intézmények kezébe adta az ezzel kapcsolatos döntést. A szakmai szervezetek attól tartanak, hogy ez a diplomák értéktelenné válásához vezethet.

Egyes esetekben idegennyelv-ismereti követelményeket állítanak majd, a felvételinél pedig kemény pluszpontokat fog érni egy nyelvvizsga.

Megtette a hatását a koronavírus, a megváltozott adózás és a nyelvvizsga-amnesztia.

Ennek értelmében, azok a hallgatók, akik idén augusztus 31-ig záróvizsgáztak, de nincs nyelvvizsgájuk, megkapják az oklevelüket.

A helyzet ráadásul még tovább romolhat, egy törvényjavaslat ugyanis lehetővé tenné, hogy az egyetem döntsön arról, szükséges-e nyelvvizsga a diplomához.  

A törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be. 

Az Orbán-kormányok 2010 óta a felsőoktatáshoz való ingyenes hozzáférés szűkítésében, a szakképzés erősítésében és az elitképzés kialakításában hittek. Ám a felvételizők száma olyan mértékben zuhant be, hogy az rtl.hu által megkérdezett egyetemi tanár szerint most a köz- és felsőoktatási politika kudarcát egyaránt megpróbálják elfedni.

Változik a felsőoktatási felvételi, és megszünteti a kormány a nyelvvizsga-kötelezettséget. Mindez azt jelenti, hogy az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, egy diplomához kell-e papírral igazolni a nyelvtudást, illetve hogy a felvételinél miért járhat plusz pont. A Híradó által megkérdezett egyetemek vezetői szerint az új felvételi rendszer segít majd a legkiválóbbak kiválasztásában. A nyelvtudásról azonban az intézmények többsége nem akar lemondani.

Változik a felsőoktatási felvételi, és megszünteti a kormány a nyelvvizsga-kötelezettséget. Mindez azt jelenti, hogy arról, hogy egy diplomához kell-e papírral igazolni a nyelvtudást, az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora komoly lehetőséget lát az átalakításban.

A magánórákért akár dupla árat is kérhetnek a tanárok a pandémia előtti időszakhoz képest.

A Nyelvtudásért Egyesületnél is azt mondják, eddig alig jelentkeztek vizsgára az egyetemisták.

A kilencvenes években egyetemi diplomásként szerepelt a Fidesz alelnöke a parlamenti adatlapján, pedig azóta sem szerezte meg az oklevelet.

Akkor is jár többletpont a nyelvvizsgáért a felvételin, ha csak az egyik fele van meg. A pénteken megjelent kormányrendelet szerint az írásbeli vizsgáért a komplex vizsgával egyenértékű, a szóbeliért a pontok fele jár majd az idei felsőoktatási felvételin. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke azt mondja, a könnyítés több ezer diákot érinthet.

Vizsgálatot indított az Oktatási Hivatal a Corvinus Egyetemen, hogy kiderüljön: szabályosan nevezték-e ki tanársegédnek, majd később adjunktusnak Karácsony Gergelyt. A kormányközeli Magyar Nemzet írta meg, hogy a főpolgármesternek nem volt megfelelő nyelvvizsgája a posztok betöltéséhez. Karácsony Gergely ma azt mondta: ő minden dokumentumot bemutatott a kinevezése előtt, így a vizsgálat őt nem, csak az egyetemet érinti.

A kormány megfontolandónak tartja, hogy idén is nyelvvizsga engedményt kaphassanak a végzősök. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája két nappal ezelőtt kérte, hogy a vírushelyzet miatt idén se kelljen nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez. Ellenkező esetben 25 ezer hallgató diplomája ragadhat bent. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint idén egy olyan hónap volt, amikor át kellett szervezni a vizsgaidőpontokat vagy a személyes oktatást. Így, aki akart, tudott és jelenleg is tud nyelvvizsgát tenni.

Nyelvvizsga nélkül is adják meg a diplomát! Ezt kéri a minisztériumtól a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Szerintük nagyjából 25 ezer diploma ragadhat be idén, mert sok diák nem tudta letenni a nyelvvizsgát a járványügyi korlátozások miatt. Az Innovációs Minisztérium úgy reagált: az online nyelvvizsga beépült a vizsgaközpontok általános gyakorlatába.  

Sokkal kevesebben nyelvvizsgáznak, mint tavaly ilyenkor - az általunk megkérdezett nyelviskola szerint. És bár a legnagyobb nyelvvizsga központok megszerezték az online vizsgáztatáshoz szükséges engedélyt, csak a jelentkezők 20 százaléka él az ennek lehetőségével a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint. Sokan, főleg középiskolások, még mindig inkább a hagyományos, tantermi vizsgához ragaszkodnak.

14 évesen szerzett felsőfokú angol nyelvvizsgát egy mosonmagyaróvári fiú, pedig soha nem járt nyelvtanárhoz. Harmadikos korábban kezdett el angol játékokkal játszani, ötödikben már olvasta is az utasításokat, majd online angolul beszélgetett a játékostársaival.

Prikler Flávió 3. osztályos kora óta játszik videojátékokkal, így a mosonmagyaróvári fiú mára kiválóan beszél angolul, pedig az általános iskolában csak németül tanult. Édesapja biztatta 14 éves fiát, hogy próbálja megcsinálni az angol nyelvvizsgára. 

Az ADOM nevű diákmozgalom vezetője szerint a legtöbben azért bizonytalanodtak el, mert korábban még úgy tűnt, kötelező lesz a nyelvvizsga a felvételihez. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kérdéseinkre nem reagált, egy korábbi közleményüket küldték el, amely szerint a felvételizők többsége állami helyre adta be jelentkezését.

A félig teljesített nyelvvizsgáért is jár a többletpont az idei felsőoktatási felvételin. Feltéve, ha valaki ebben a tanévben teljesítette az írásbeli vagy a szóbeli részt. Ez áll a múlt pénteken megjelent kormányrendeletben. Az ADOM diákmozgalom szerint most már csak az a kérdés, hogy  a szóbeli vizsga nélküli emeltszintű nyelvi érettségikért továbbra is jár-e a középfokú nyelvvizsga. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kérdéseinkre annyit írt: az érettségi eljárásrendjéről még nem döntött a kormány.

Ma tárgyalt a kormány a 2020-as felvételi szigorítás elhalasztásáról. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára tegnap egy konferencián váratlanul bejelentette, azt javasolják, hogy mégse kelljen középfokú nyelvvizsga a felvételihez jövőre. Szakmai szervezetek évek óta kérték a szigorítás eltörlését, de eddig a kabinet ettől elzárkózott. A Kormányzati Tájékoztatási Központ híradónkkal azt közölte: holnap derül ki, hogy hogy döntöttek.

Ha valaki 2000 előtt tett nyelvvizsgát és elvesztette a bizonyítványát, akkor nincs, ahol újat állítanának ki helyette. Erről az Index írt. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint ez a kisebbik baj. A nagyobb, hogy hiteles adatbázis hiányában nem lehet ellenőrizni a nyelvvizsgák valódiságát. Az Oktatási Hivatalt hiába kerestük, nem válaszoltak.

Októbertől fél millió forintos nyelvtanulási diákhitelt igényelhetnek az egyetemisták. A kamat 0 százalék akkor, ha az igénylő egy éven belül leteszi a nyelvvizsgát. Az összeget 5 év alatt kell visszafizetni, már végzett hallgatók is igényelhetik, akiknek még nincs nyelvvizsgájuk, így diplomájuk sem. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint meglepő, hogy a hitel szabad-felhasználású és nem kell elszámolni, hogy mire költik.

Törölje el a kormány, hogy csak érvényes középfokú nyelvvizsgával lehessen felvételizni a felsőoktatásba. Ezért tüntettek délután a parlament előtt diákok és pedagógus szervezetek, ellenzéki pártok is csatlakoztak. A tiltakozók szerint az iskolai nyelvoktatás alacsony színvonalú, így csak azok tudnak majd felvételizni, akik drága különórákra járhatnak. A kormány úgy reagált, hat éve ismert, hogy 2020-tól csak nyelvvizsgával lehet felvételizni, és anyagilag is támogatják a nyelvoktatást.  

A felsőoktatási felvételihez kötelező nyelvvizsga 2020-as bevezetése ellen tiltakoznak, mert szerintük ezzel a jelentkezők fele kiszorulna a rendszerből. A szervezők szerint így harmadannyian tanulnának ápolónak és negyedannyian tanárnak. A tüntetéshez a két nagy pedagógus szakszervezet és egy szülői összefogás is csatlakozott. A minisztérium szerint az iskoláknak elég felkészülési időt hagytak.

Ezrek eshetnek el a továbbtanulástól a 2020-tól kötelező nyelvvizsga miatt a Független Diákparlament szerint - ezért szerveznek tüntetést április végére. A diákok kedden Kásler Miklós miniszterrel szerettek volna tárgyalni erről a Népjóléti Bizottság ülése előtt, de a miniszter nem jelent meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériumát adásunkig hiába kerestük.

Van, aki még mindig az elbírálásra vár, más pedig nem tudja, hogy mikor kezdheti meg a Diplomamentő programot a nyelviskolában. Többen is arra panaszkodtak az RTL Híradónak, hogy félő, nem végeznek időben. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint leterhelte a rendszert, hogy több tízezren jelentkezhettek az 1300 férőhelyre. A programért felelős szervezet azt közölte: gyakori a hiányos pályázat, de folyamatosan indítják a képzéseket.  

Tavalyhoz képest 26 ezerrel kevesebben próbálkoztak a papír megszerzésével - ez derül ki az Oktatási Hivatal legfrisseb jelentéséből. Rétvári Bence parlamenti államtitkár szerint ez azért van, mert sokan inkább erre az évre halasztották a vizsgát.

Mától csökken a hal, az internet, és az éttermi szolgáltatások ÁFÁ-ja, méghozzá 5 százalékra. Több pénz maradhat a lakást kiadóknál, csökken a vállalkozások adóterhelése, nőnek a családi kedvezmények és ingyenes lesz mindenkinek egy nyelvvizsga. Megszűnik viszont az a lehetőség, hogy az alkalmazottaknál a cég készítse el az adóbevallást, és be kell jelenteni a vállalkozások külföldi bankszámláit is.

Visszakapják az első nyelvvizsga díját azok, akik sikeresen teljesítették a feladatokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára jelentette be, hogy az első nyelvvizsgát ingyenessé teszik 35 éves korig. A Pedagósusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez még nem megoldás. A vizsgára való felkészülés ugyanis többszöröse lehet a csaknem 35 ezer forintos vizsgadíjnak.

Ingyenessé tenné a kormány a diákok első nyelvvizsgáját és KRESZ vizsgáját már jövőre, erről a Magyar Idők értesült. A KRESZ vizsga díja négyezerhatszáz forint, a középfokú nyelvvizsgáé huszonnyolcezer. Az RTL Híradónak nyilatkozó oktató szerint a KRESZ vizsga díja töredéke a jogosítványszerzés költségének. A Pedagógusok Szakszervezeténél azt mondják, inkább arra kellene forrást biztosítani, hogy az iskolákban olyan szintű lehessen a nyelvoktatás, hogy a diákokat magánórák nélkül is fel lehessen készíteni a nyelvvizsgára. A kormány az RTL Híradónak azt mondta, még egyeztetnek a kedvezményekről.

Hiába az elmarasztaló ombudsmani jelentés, kötelező lesz a felsőoktatási felvételihez 2020-tól a középfokú nyelvvizsga. Rétvári Bence államtitkár szerint ugyanis elég időt hagynak a felkészülésre a diákoknak. Hétfőn jelent meg a legfrissebb ombudsmani jelentés, miszerint az alapvető jogok biztosa aggályosnak tartja, hogy olyan tudást várnak el a diákoktól, amire az alaptanterv szerint nem készítik fel őket. A Nyelvtudásért Egyesület szerint nincs mindenkinek pénze magánórákra.  

Nem megfelelőek a tárgyi körülmények, túl sokan vannak egy nyelvi csoportban és a tankönyvekkel is vannak problémák. Egyebek mellett ezt állapította meg az alapvető jogok biztosa egy hivatalból indított vizsgálat során, amiből az is kiderült, a kormány olyan nyelvi követelményeket állít a diákok elé 2020-tól, amire az iskolák az alaptanterv szerint fel sem készítik őket. Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát az ügyben, de adásunkig nem válaszoltak.

Spanyol, eszperantó, norvég, finn, orosz, francia, angol, német, olasz, dán, holland és svéd. A 21 éves Czeglédi Nagy Zsófia mindegyik nyelvet érti és beszéli

Rendőrök, pénzügyőrök, nyelvizsgázók és vizsgáztatók a vádlottak padján. Elkezdődött a Pest megyei nyelvvizsga botrány tárgyalása. Alig fértek be a vádlottak a tárgyalóterembe, 120 ember állt a bíróság elé. Az ügyészség szerint van olyan korrupt nyelvtanár, aki az évek során több 10 millió forintot keresett a hamis nyelvvizsgákkal.

Az általános iskola elején kevesen tanulnak még idegen nyelvet Magyarországon. Amikor viszont már kötelező, akkor sem azt, amelyiket az egész kontinens. A régióban szinte az összes ország leelőzi a magyar nyelvoktatást. A hiányosságoknak próbáltunk meg utánajárni!

Több mint 1200-an szereztek nyelvvizsgát eddig a diplomamentő program segítségével. A 2014-ben indított nyelvi kurzusokra tízezren jelentkeztek azok közül, akik a középfokú nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatták kézhez papírjukat. A programra még mindig lehet jelentkezni, a végső határidő november 15.

3-ból 2 magyar ember semmilyen idegen nyelven nem beszél, és ez az adat évről évre romlik. Ezzel az uniós országok között az utolsók vagyunk, ráadásul a nyelvvizsgák száma is folyamatosan csökken, az állam ezért újabb diplomamentő nyelvkurzusokat hirdet.  

Miközben a magyarok 60 százaléka egyáltalán nem tud megszólalni semmilyen idegen nyelven, -és ezzel az adattal a legrosszabbak vagyunk Európában,- és miközben kitört minden idők legnagyobb nyelvvizsga- hamisítási botránya, lehet, hogy még azokat a külföldi nyelvtanárokat is sikerül kiűzni az országból, akik bár jól végzik munkájukat, mostantól nem tarthatnak órákat.  

Megkezdődött az eddigi legnagyobb nyelvvizsgabotrány tárgyalása. 41-en álltak bíróság elé, alig fértek be a Pest megyei bíróság tárgyalójába. Az ügyészség szerint pénzért bárkinek elintézték, hogy valós tudás nélkül nyelvvizsgához jusson.

November végén állnak először bíróság elé a nyelvvizsgabotrány vádlottjai. Több mint 40 embert vádolnak azzal, hogy pénzért, de valódi nyelvtudás nélkül jutottak nyelvvizsgához, illetve segítettek a bizonyítvány megszerzésében.