„Nem fogják elengedni az egyetemek, hogy nyelvtudással kell rendelkezni, mi biztosan nem”

Rövid videóban jelentette be csütörtökön kora este Csák János miniszter, hogy 2024-től változnak a felsőoktatási felvételi szabályai.

„500 pontot lehet elérni, amelyből százat a középiskolai eredmények alapján kap a hallgató, háromszázat az érettségi eredmény alapján, és száz pontot pedig az egyetem maga döntheti el, hogy akár szóbeli vizsgán, akár sport, művészeti vagy bármilyen más társadalmi tevékenység alapján ítéli oda a hallgatónak” – fogalmazott.

A kormány megszünteti a nyelvvizsga-kötelezettséget is. A miniszter szerint átadják a lehetőséget és egyben a felelősséget részben az egyetemeknek, részben pedig a hallgatóknak – illetve a családjaiknak –, hogy döntsék el, mely nyelvre milyen szinten van szükség.

Mindez azt jelenti a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint, hogy ezentúl 

nem jár automatikusan többletpont a nyelvvizsgákért, ugyanakkor a felvételinél járhat érte pluszpont, és a diplomához is megkövetelhetik.

Ahogy az emelt szintű érettségiről is saját hatáskörben dönthetnek az egyetemek – mondta Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke. „Népszerű szakoknál és a presztízsszakoknál, mint mondjuk orvos, jogász, gyógyszerész, valószínűleg ugyanúgy elő fogják írni az intézmények a kötelező érettségit adott tárgyból” – fogalmazott.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint még ennél is nagyobb szabadságot kapnak majd, ami nagy lehetőség a legkiválóbbak kiválasztására. Így „mi választhatjuk ki, hogy az érettségin milyen tantárgy, hogyan fog beszámítani emelt szinten, másrészt, hogy a hozott pontok közül mik azok a tantárgyak, amik lényegesek – magyarázta. „És van ez a 100 pont, ami pluszban általunk adható, ez pedig lehetőséget nyújt, hogy az orvostudományi és egészségtudományi nyelv, az angol felsőfokú ismeretnek a legmagasabb pontszámot adjunk – és ugyancsak alkalmas arra, hogy egy szóbeli vizsgán meghallgassuk a jelentkezőt, az alkalmasságát, a motiváltságát fölmérjük” – fogalmazott.

A Budapesti Corvinus Egyetem is támogatja a változtatást, és azt is közölték: ezentúl is kell majd nyelvvizsga a diplomához. 

A Budapesti Gazdasági Egyetem vezetése is kitart a nyelvtudás mellett. „Nyilván meg fogjuk vizsgálni, hogy a nyelvvizsga vagy egy saját mérési rendszer lesz e célravezetőbb számunkra, de 

szerintem azt, hogy nyelvtudással kell rendelkezni, nem fogják elengedni az egyetemek, mi biztosan nem

– fogalmazott Jancsik András, a BGE oktatási rektorhelyettese.

A Károli Gáspár Református Egyetem ugyanakkor azt írta, „pusztán egy nyelvvizsga-bizonyítvány megléte nem feltétlenül szükséges minden munkakör betöltéséhez, így egyes képzések esetén ettől el lehet tekinteni”.