Az elmúlt 13 év felsőoktatás-politikája miatt szakad le Magyarország súlyosan az uniós átlagtól a fiatal diplomások arányában

Magyarországon a fiatal diplomások aránya a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban: amíg a 25-34 év közötti uniós állampolgárok 42 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, addig ebben a korcsoportban itthon mindössze 32 százalékuknak van oklevele – derül ki az Eurostat friss összesítéséből.  

Utánajártunk, milyen okokra vezethető vissza, hogy itthon ilyen kevés a fiatal diplomás annak ellenére, hogy már nyelvvizsga sem kell az egyetem elvégzéséhez, az amnesztia miatt pedig több mint 140 ezer diplomát osztott ki kormány a koronavírus-járvány alatt.

Kevés a fiatal diplomás Magyarországon

Az EU-ban a fiatal diplomások tavaly mért 42 százalékos aránya a megelőző évhez képest 1 százalékpontos növekedést jelent, azonban még elmarad a 2030-ra megfogalmazott uniós céltól, amely 45 százalékot tűzött ki ebben a korcsoportban. Érdekes összeurópai adat, hogy a nők mindenhol jobban teljesítenek a felsőoktatásban. A vizsgált korosztályban a nők csaknem fele (48 százaléka) rendelkezik oklevéllel, szemben a férfiak 37 százalékával.  

Az országokra bontott adatokból az látszik, hogy a tagállamok jóformán fele már elérte az uniós célértéket. A 25-34 év közötti diplomások toplistáját Írország vezeti (62 százalék), a dobogós helyen Luxemburg és Ciprus áll 61, illetve 59 százalékos aránnyal. Magyarország a sereghajtók táborába tartozik:

nálunk van a harmadik legkevesebb fiatal diplomás, a 25-34 évesek alig harmada rendelkezik felsőfokú oklevéllel.

Ha maradunk ebben a korosztályban, akkor csak Romániában és Olaszországban rosszabb a helyzet: előbbi esetében csupán minden negyedik, utóbbi tagállamban pedig csak tízből három fiatalnak van diplomája.

Ahelyett, hogy folytattuk volna a felzárkózási pályát, amely a kilencvenes és 2000-es években még elég jól haladt, Magyarország elkezdett újra leszakadni az Európai átlagtól

– kommentálta az adatokat Radó Péter oktatáskutató az rtl.hu-nak. 

A szakértő felidézte, hogy ezzel egy jó ideje zajló tendencia folytatódik. 2005-ig tartott egy felsőoktatási expanzió, utána azonban megrekedt, aminek elsősorban demográfiai okai voltak. Már akkor rengetegszer előkerült, hogy ha tovább akarja lendíteni a kormányzat a diplomások arányát, olyan beavatkozásokat kell elindítania, amik megkönnyítik a felsőoktatásba való bejutást, különösen a hátrányos helyzetűek körében.

A 2010-es kormányváltás után ennek éppen az ellenkezője történt. Elképesztő mértékben leszűkítették a felsőoktatásba lépés lehetőségét, forrásokat vontak el a felsőoktatás finanszírozásától, elkezdtek adminisztratív korlátokat állítani – emelték a bejutási minimum ponthatárokat –, lebutították a szakképzést – sorolta Radó. 

Hasonlóan látja Polónyi István oktatáskutató, a Debreceni Egyetem tanára is, ő úgy fogalmazott:

Az elmúlt 13 év felsőoktatás-politikája okolható azért, hogy Magyarország leszakad a diplomások arányában, hiszen a stratégia tulajdonképpen a »radikális visszafogásra« épült, a csökkenés a mai napig tart.

Hozzátette, majdnem húszezer fővel csökkentették az állami férőhelyek számát, és nyolcvanmilliárd forinttal vágták meg a felsőoktatás költségvetését. De a csökkenés nem független attól sem, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt években inkább arra buzdítja a diákokat, hogy a szakmatanulást részesítsék előnyben. Érdemes lesz megnézni, hova fut majd ki a kormány új egyetemi felvételi politikája – állapította meg Polónyi.

A tömeges diplomaosztogatás sem segített

A koronavírus-járvány miatt az Orbán kormány 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát vezetett be, így mentesültek a diplomaszerzés feltételéül addig előírt nyelvvizsga megszerzése alól azok, akik 2020., illetve 2021. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tettek. György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár tavaly ősszel közölte, hogy 

a járvány idején az amnesztia hatására több mint 140 ezer diplomát adtak ki. Olyanok is hozzájuthattak felsőfokú oklevélhez, akik 10 éve szereztek abszolutóriumot, de nyelvvizsga hiányában nem kaphatták meg a diplomájukat.

A rendelet azokra a hallgatókra is vonatkozott, akiknek több nyelvvizsgára lett volna szükségük a képzés befejezéséhez. 

Ha ennek hatására sem javulnak a számok, az azt jelenti, hogy az adatok által mutatott trendnél is gyorsabban szűkül a felsőoktatásba lépők aránya. De persze az is közrejátszik, hogy egyre többen mennek külföldre tanulni

– mondta Radó Péter.

2022 decemberben az Országgyűlés megszavazta a kötelező nyelvismeret végleges eltörlését: az új törvény értelmében ha az adott egyetem nem írja elő, akkor nem is kell majd nyelvismeret az oklevélhez. A koronavírus-járvány első két évéhez hasonlóan így azok a hallgatók is megkapják az oklevelüket, akik tavaly augusztus végéig záróvizsgát tettek, de nincs nyelvvizsgájuk.

Mint arról a Híradó is beszámolt, azóta több egyetem a kötelező nyelvvizsga végleges eltörlése mellett döntött, többek közt az ELTE is idén márciusban. A szakmai szervezetek azonban attól tartanak, hogy ez a diplomák értéktelenné válásához vezethet. 

Az amnesztia hatása azért nem látszik meg jelentős mértékben a számokon, mert az intézkedéssel főleg az idősebb korosztályok jutottak felsőfokú oklevélhez. A kiadott diplomák legalább kétharmada, vagy még ennél is nagyobb része idősebb diákok részidős oklevele volt

– mutatott rá a Debreceni Egyetem tanára. 

Hozzátette, a magyar diákok jóformán fele részidős képzésre jár – estire vagy levelezőre –, közülük sok idősebb hallgató van, ők pedig jóval kisebb számban rendelkeznek nyelvvizsgával, mint az alap- és osztatlan képzésre jelentkezők. A 25-64 év közöttieknél például nem csökken a diplomások aránya, csak a növekedés üteme, esetükben nem stagnál alacsony szinten, mint a fiataloknál.

Nyitókép: Getty Images