Átragasztották a Mi Hazánk Mozgalom aktivistái az ARC kiállítás egyik plakátját a Bikás Parkban. A köztéri plakátkiállításon az alkotó az anyasággal járó nehézségekre akart rámutatni képével, ezt azonban a párt családellenes propagandának minősítette. A rendőrség rongálás miatt hivatalból eljárást indított.

Idén szeptembertől valóban megszűnt az Erasmus lehetősége a modellváltó egyetemekre járó diákoknak a hallgatói önkormányzatok országos szervezete szerint. Megkeresésünkre a Corvinus, a Miskolci Egyetem, és a Soproni Egyetem is megerősítette: az Erasmus helyett csak az állami Pannónia programmal tudnak külföldön tanulni a diákok. A Corvinuson ebben a tanévben 700 hallgató van az új ösztöndíjjal külföldön, náluk a korábban elérhető egyetemek 80 százaléka érhető el az új programmal.

Vasárnap tetőzik a Duna Budapesten, de már péntektől nagyon magas lesz a vízállás. A szakemberek elhúzódó apadásra készülnek, így várhatóan a jövő hét közepéig nyolc méter felett marad a Duna. A fővárosban eddig már majdnem egymillió homokzsákot felhasználtak a védekezéshez, a legkritikusabb részen, a Római-parton több ezer köbméternyi agyaggal támasztják meg a gátat. Itt a part menti házak egy része már vízben áll. Karácsony Gergely főpolgármester arra figyelmeztet, hogy a következő napokban senki se katasztrófaturistáskodjon a Dunánál, mert nagyon erős lesz a sodrás.

Sokan belefáradnak az online ismerkedésbe. A mesterséges intelligencia életünk számtalan területére férkőzik be, és ez alól a társkeresés sem kivétel: egyre többen használnak chatbotokat ismerkedési tippekhez, sőt beszélgetésindító szövegek megírásához és a profiljuk felturbózására is. De mi lesz akkor, ha már randizni is a gép megy helyettünk?

Egyre ritkábban használnak óvszert a serdülők, emiatt nő a szexuális úton terjedő fertőzések és a nem kívánt terhességek kockázata – állapította meg a WHO friss jelentésében. A szexuálisan aktív európai tinédzserek mintegy 30 százaléka ráadásul bevallása szerint sem óvszert, sem fogamzásgátló tablettát nem használt a legutóbbi közösülésekor. A világszervezet a szexuális felvilágosítás hiányát okolja a riasztó számokért. 

Szlovénia és Litvánia után Magyarországon a legmagasabb az öngyilkosságok aránya 100 ezer lakosra vetítve az Európai Unióban – derül ki az Eurostat adataiból. Régiós bontásban pedig a Dél-Alföld már a második legrosszabb ezen az összes európai régió közül. A lesújtó számokhoz a koronavírus-járvány is hozzájárulhatott.

Egyre többen fordulnak pszichológus, pszichiáter helyett chatbotokhoz a lelki problémáikkal. De vajon képes-e a mesterséges intelligencia pótolni a valódi terápiát? Az általunk megkérdezett szociálpszichológus szerint a technológia biztosan megreformálja majd a pszichológusi munkát, de kockázatai is vannak. 

Szeptembertől a kormány egy rendelettel korlátozza az iskolai mobiltelefon-használatot. A diákoknak a tanítási órák megkezdése előtt le kell adniuk okoseszközeiket, és csak a nap végén kapják vissza azokat. Az iskolai mobilozás visszaszorítását alapvetően támogatják a szülők és a pedagógusok is, hiszen könnyen elvonhatja a diákok figyelmét, azonban a nagyobb intézményekben szinte lehetetlen lenne betartatni. A rendelet életszerűtlenségéről írt a szülőknek és a diákoknak a budapesti Madách Imre Gimnázium nevelőtestülete is, amire súlyos retorzió volt a válasz: szerdán azonnali hatállyal menesztették az intézményt 24 éve vezető Mészáros Csabát. A PDSZ szerint a rendelet nemcsak átgondolatlan, hanem káros is és sokkal jobb lenne, ha az iskolák maguk dönthetnének a mobilhasználatról. Az általunk megkérdezett intézmények között van, ahol biztosan nem fogják reggel begyűjteni az összes telefont, de akad olyan iskola is, ahonnan már jóformán kitiltották a kütyüket. A Belügyminisztérium megkeresésünkre közölte: oktatási célokra továbbra is használhatók a készülékek.

A Covid-19 évekkel a fertőzés után is megkeserítheti az életünket. Sokan panaszkodnak depresszióra, fáradtságra és feledékenységre. Eközben a vírus csendben továbbra is szedi áldozatait, Ausztráliában továbbra is a tíz leggyakoribb halálozási ok között van.

Hiába váltották le az ultrakonzervatív kormányt Lengyelországban, a parlament alsóházán nem ment át a terhességmegszakítást dekriminalizáló törvényjavaslat. Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt ígérte, ha megválasztják, enyhít a szigorú abortusztörvényeken, azonban félő, hogy nem lesz meg a többsége reformjai végrehajtásához. Az országban a tervezet elutasítása után megint utcára vonultak az emberek, sok lengyel nő ugyanis csalódott a kormányban.

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése indulhat a roham az albérletekért. Július elején már 250 ezer forint volt Budapesten az átlagos bérleti díj, de már Debrecenben is közel ennyiért lehet kiadó lakáshoz jutni. A legjobb ajánlatokra akár órákon belül lecsapnak, a ponthatárok kihirdetése pedig nemcsak a kínálaton, hanem várhatóan az árakon is dobni fog. Mire figyeljenek a lakáskeresők, és mekkora áremelkedést bír még el a piac? Balogh Lászlóval elemeztük a helyzetet.

A nagyhatalmak és a cégek egyre több pénzt ölnek a mesterségesintelligencia-alapú hadviselésbe. A technológia katonai felhasználása számos etikai kérdést felvet, az pedig hatalmas probléma, hogy a területen nincs semmiféle nemzetközi szabályozás. Az általunk megkérdezett szakértő szerint a hidegháborúhoz hasonló MI-fegyverkezési verseny zajlik, de még korai lenne gyilkos robotokról beszélni. Egy esetleges közvetlen háborút viszont az a nagyhatalom fog megnyerni, amelyiknek hamarabb lesz mesterségesintelligencia-alapú fegyvere.

80 éve ezen a napon a náci vezérkar egy része merényletet kísérelt meg Adolf Hitler, a Harmadik Birodalom diktátora ellen. A Führernek szerencséje volt: aznap a hőség miatt nem a betonból épített bunkerben, hanem egy faépületben tartották meg az értekezletet, az egyik tiszt pedig odébb tette a bombát tartalmazó táskát. A Valkűr-hadművelet hamarabb véget vethetett volna a második világháborúnak, emberek millióinak életét mentve meg, de végül teljes kudarcot vallott.

Rengeteg emberrel előfordult már, hogy élőszóban beszélgetett valamiről, majd később, amikor fellépett egy közösségi oldalra, rögtön egy azzal a dologgal kapcsolatos hirdetésbe botlott. Sokan azt gondolják, hogy ez nem lehet véletlen, és a nagy techcégek, mint a Facebook anyavállalata, a Meta, lehallgatják a telefonjaikat. A régóta terjedő hiedelemre a válasz pedig jóformán ugyanolyan aggasztó, mint amire elsőre gondolnánk. 

Olvasónk hívta fel rá a figyelmet, hogy a Pest megyei Dunavarsányban rendszeresen feketés-barnás színű víz folyik a csapból.

A Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés nyerte az előrehozott francia parlamenti választások első fordulóját. Hogy milyen kormánya lesz Franciaországnak, azt egyelőre nem tudni, a másodikként befutó baloldal és a Macron-féle centristák visszaléptetésein is sok múlhat. Összeszedtük, mi várható a második fordulóban, és az után. 

Magyarországon és Görögországban a legalacsonyabb a hírekbe vetett bizalom – derül ki a Reuters Intézet friss riportjából, amely 47 ország médiahelyzetét és hírfogyasztását vizsgálta. A jelentés szerint világszerte egyre kevesebben olvasnak híreket, mert túl lehangolónak, könyörtelennek vagy éppen unalmasnak, repetitívnek tartják azokat, és sokan vannak olyanok is, akik a tehetetlenség érzése maitt tartják távol magukat a hírektől. Melyek a legmegbízhatóbbnak tartott hírforrások Magyarországon, milyen helyzetben van itthon a független média, és vajon tényleg a mesterséges intelligencia üthet szöget a hagyományos újságírás koporsójába?  

Az Európai Parlamentbe kijutó magyar képviselőktől az emberek kétharmada azt várja, hogy egységesen képviseljék a kormány álláspontját, és még többen gondolják úgy, hogy elsősorban Magyarország érdekeivel kell foglalkozniuk. A magyarok többsége szerint érezhető hatása van életükre annak, hogy kik képviselik Magyarországot az EP-ben, azonban csak a lakosság 10 százaléka gondolja, hogy Magyarország nagy mértékben tudná befolyásolni az EU jövőjét, döntéseit – derül ki a Závecz Research RTL számára készített felméréséből.

A magyarok zöme ismer a lakóhelye közelében EU-s pénzből finanszírozott fejlesztést, és körükben többségben vannak azok, akik szerint ezek hasznosak. A kormánypárti szavazók és az EU-szkeptikusok azonban kevésbé kedvezően értékelik az általuk ismert fejlesztéseket – derül ki a Závecz Research RTL számára végzett reprezentatív felméréséből.

Jól tetten érhető a kormánykommunikáció hatása nemcsak a fideszes szavazók, hanem az ellenzékiek körében is. A magyarok többsége szerint az EU túlságosan belefolyik az orosz-ukrán háborúba, és rá akarja kényszeríteni Magyarországra, hogy bevándorlókat fogadjon be. Az ország fele szerint az EP-választás tétje, hogy béke lesz vagy háború, tízből négy magyar pedig már azzal is egyetért, hogy az EU vezetői mögött Soros György és családja áll – derül ki a Závecz Research RTL számára készített felméréséből. 

Tízből nyolc magyar legalább egy kicsit büszke arra, hogy az Európai Unió állampolgára lehet – derül ki a Závecz Research kutatásából, melyet az RTL megbízásából készített. De vajon milyen összefüggésben van a pártszimpátiával a magyarság, illetve az európaiság iránt érzett büszkeség?  

A magyarok többsége olyan Európai Uniót látna szívesebben, amelyben a tagállamok szorosan együttműködnek, és a legtöbb kérdésben közösen döntenek. Ezzel még a kormánypárti szavazók kicsit több mint fele is egyetért, miközben tudják, hogy pártjuk inkább a lazább szövetség híve – derül ki a Závecz Research RTL számára által készített felmérésből.

Magyarországon az emberek szűk többsége úgy látja, hogy a nyugat-európai emberek lenézik a magyarokat, és az érdekeink nem érvényesülnek Brüsszelben – állapította meg a Závecz Research reprezentatív felmérése, melyet az RTL számára készített.  

A magyarok leginkább azokon a területeken várnak többet az Európai Uniótól, ahol leginkább elégedetlenek az itthoni helyzettel – derül ki a Závecz Research által az RTL számára készített felmérésből. Leginkább az egészségügy, a szociálpolitika és a környezetvédelem területén látják úgy, hogy van mit bepótolnia az EU-nak.

A magyarok leginkább modernnek, liberálisnak és demokratikusnak látják az Európai Uniót, a legnagyobb hibájának pedig a bürokratikus működést tartják – derül ki a Závecz Research felméréséből, melyet az RTL számára végzett a kutatóintézet. Felmérték azt is, hogy a magyarok szerint mennyire fontosak az uniónak olyan értékek, mint a család, a szabadság vagy a béke.

A júniusi európai parlamenti választások közeledtével megszaporodtak az álhírek, a manipulált tartalmak és a dezinformáció a közösségi médiában. Az rtl.hu Krekó Péter politikai pszichológust, a Political Capital igazgatóját kérdezte a platformok felelősségéről, a technológia bevetésének lehetőségéről a kampányokban és arról, hogyan védekezhetünk a manipulált tartalmak ellen.

Hamarosan új időszámítás kezdődik az ügyintézésében. Szombattól letölthető a Digitális Állampolgárság Program telefonos applikációja, május 21-től pedig már regisztrálni is lehet rá. Az első funkciók ősszel élesednek, a jövőben pedig a legtöbb ügyintézést ezen keresztül lehet majd elindítani, nem kell magunknál hordanunk okmányainkat sem. A nagyszabású digitalizációval kapcsolatban azonban adatvédelmi aggályok is felmerültek, és azt sem tudni még, hogy mennyire lesz megbízható a szolgáltatás. Összeszedtük, mit érdemes tudni a programról.

A kormány egyetlen, általa kiválasztott szereplőre, egy hamarosan létrejövő projekttársaságra bízná a kórházak gyógyszerbeszerzéseit. A 350 milliárd forintos bizniszről a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda dönthet, a kiszervezéssel pedig kivételezett helyzetbe hozhatják a központi beszerzést bonyolító társaságot. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint a modell hungarikum és aggályos.

A mesterséges intelligenciával létrehozott, halott szeretteinket „feltámasztó” chatbotok már léteznek, a tudósok már megkongatták a vészharagot.

A 2019-2024 közötti európai parlamenti ciklus sem volt mentes a botrányoktól: kínos sztorik, amiket lemondások követtek, zaklatási ügyek és egy korrupciós botrány, ami alaposan megtépázta az Európai Parlament renoméját. Bemutatjuk azokat az EP-képviselőket az elmúlt öt évből, akiknek valószínűleg nem fognak szobrot állítani Brüsszelben.

Munkájukra hivatásként tekintenek, amit vagy szívvel-lélekkel csinál az ember, vagy sehogy – mondták az rtl.hu által megkérdezett kalauzok. Kérdés, hogy meddig találkozhatunk velük, miután a MÁV éppen teszteli, hogy bizonyos járatok jegyvizsgáló nélkül közlekedjenek. A Vasutasok Szakszervezetének képviselője úgy gondolja, ez elhamarkodott döntés, és szerinte a lépés hátterében valójában a humán kiadások lefaragása és a munkaerőhiány áll, egyre több kollégája fél a létszámleépítéstől. Az általunk megkérdezett szakmabeliek arra számítanak, hogy a kalauz nélküli vonatokon nem fognak többen bliccelni, csak nem minden bliccelőt kapnak majd el.

Az intelligenciáról és az IQ-tesztekről rengeteg tévhit kering. A magas IQ-val rendelkezők általában műveltebbek az átlagosnál, ez azonban önmagában senkit sem tesz bölcsebbé, megfontoltabbá, nem lesznek jobbak tőle a szociális készségeink sem. Noha az intelligencia örökölhető, a genetika mellett a környezeti hatások legalább annyira befolyásolják, hogy felnőttkorukra mennyire lesznek intelligensek a gyerekek. Dr. Kovács Katalint, a Mensa HungarIQa egyesület elnökét kérdeztük az IQ-tesztekkel kapcsolatos leggyakoribb tévhitekről.

A ChatGPT-t jegyző OpenAI nemrég bemutatta első videókészítő mesterséges intelligenciáját. A Sora nevű modell a hibái ellenére döbbenetesen élethű felvételeket alkot, amelyekről egy friss felmérés szerint az emberek fele már nem tudja megmondani, hogy azokat ember vagy gép készítette. A technológia melegágya a visszaéléseknek, legyen szó álhírekről, dezinformációról vagy más csalásokról. Összeszedtük, mire képes a Sora, és azt is megmutatjuk, hogyan ismerheti fel az MI által generált videókat.  

Dánia és Ciprus után Magyarországon használják a legtöbben a közösségi médiát az Európai Unióban – derül ki az Eurostat friss adataiból. Sok szülő aggódik a gyerekekért, mert ráfüggtek a közösségi médiára, ám nagyon nehéz úgy jó példát mutatni, ha a felnőttek is egyre több időt töltenek ezeken a platformokon. Miközben vannak nemzetek, ahol a lakosság kevesebb, mint fele számít közösségimédia-használónak. Forgács Mariann socialmedia-szakértőt kérdeztük a magyarok online szokásairól.

A Suno dalgeneráló MI-jével bárki könnyedén létrehozhat teljesen élvezhető minőségű, saját zeneszámokat pusztán pár szó begépelésével, bármilyen stílusban és nyelven. A mesterséges intelligencia segítségével készítettünk patrióta folkmetált Vlagyimir Putyinról és rapzenét Magyar Péterről. Mutatjuk, hogyan próbálhatja ki.

„Oroszország tovább halad az egyre zártabb, autoriterebb, paranoidabb működés útján” – mondta Rácz András Oroszország-szakértő, akit arról kérdeztük, mi vár a háborúban álló országra és 143 millió lakójára a következő hat évben most, hogy Vlagyimir Putyin óriási fölénnyel nyerte az elnökválasztást. És vajon mi történne akkor, ha az elnök betegség vagy haláleset miatt nem tudná kitölteni ciklusát?

Összesen több mint 1051 milliárd forintot tesz ki az elmúlt 20 esztendő tíz legnagyobb magyarországi, megvalósult uniós projektjének kifizetett EU-támogatása – derül ki az Európai Bizottság adataiból. Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, az évforduló alkalmából pedig összeszedtük, mi épült, szépült vagy újult meg uniós források segítségével. Metrók, sztrádák, emeletes vonatok – íme a top 10 legnagyobb hazai EU-beruházás.

Azt tapasztaljuk, hogy a keddi leállás után sokan még mindig nem tudnak visszalépni a fiókjaikba és használni a Facebook és a Messenger appokat. Sokan nem kapnak SMS-ben küldött biztonsági kódot azok közül, akiknek be van kapcsolva kétlépcsős azonosítás és az erre szolgáló appokban generált kódok sem működnek.

Nem veszélytelen a vezeték nélküli publikus hálózatok használata: ha nem elég körültekintő, akár az adatai is rossz kezekbe kerületnek. Összeszedtük, mire érdemes figyelnie, amikor nyilvános wifit használ, hogy biztonságosan netezhessen.

2024. február 24-én lesz két éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, amire válaszul a Nyugat addig példátlan szankciókat vetett ki az agresszorra. Az Európai Unió immáron a tizenharmadik szankciós csomagot hagyja jóvá, Vlagyimir Putyin azonban mégsem tért jobb belátásra, miközben az európai politikában is erősödik a szankcióellenesség. Noha a GPD-adatok szerint az orosz gazdaság él is virul, valójában ez a hadigazdálkodásra átállás eredménye, amiből a civil lakosság csak nagyon keveset profitál. Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint a Nyugat igyekszik a létező réseket betömni, emiatt a büntetőintézkedések eredményessége változó. A 13. csomaggal azonban teljesen új vizekre evez az EU: kínai cégeket is szankcionálnak, erre eddig nem volt példa.

Magyarország 2004. május 1-jén, húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. Összeszedtük, mi mindent köszönhet Magyarország az uniós tagságnak, és melyek azok az előnyök, amelyeket sokan természetesnek gondolnak, holott a csatlakozásunk előtt korántsem voltak azok. Emlékszik még a vámokra, az útlevélre és a sorban állásra a határon? Az EU-nak hála már ez sincsen. 

Nagy Ferót meglepte Novák Katalin és Varga Judit lemondása, nem számított rá. Szerinte hibát követtek el, ezért tisztességesen jártak el, amikor bejelentették távozásukat. A Kossuth-díjas énekes a volt igazságügyi miniszter exférjének is üzent. Nagy Feró szerint Magyar Péter elárulta azt, amiben eddig részt vett, ezért nem kéne „visszakiabálnia”, a saját fészkébe piszkítania.

Az elmúlt szűk tíz évben csak Magyarországon és Szlovéniában csökkent a megújuló energiaforrások aránya az Eurostat adatai alapján. Az általunk megkérdezett szakértők szerint fontos előrelépés, hogy megszűnt itthon a szélerőművek teljes tiltása, ám a kormány terveinek sokszorosát lehetne biztos megtérüléssel telepíteni. Magyarországon azért sem nőnek a számok, mert az energiafogyasztásunk nem csökken, és a geotermiában rejlő potenciált sem aknázzuk ki. A szakértők úgy látják, a bruttó elszámolás bevezetése miatt várhatóan zuhanni fog a napelemes lakossági áramtermelés vonzereje, a kormány céljai viszont ettől függetlenül simán hozhatók.

Elon Musk vállalata, a Neuralink sikeresen beültetett egy chipet egy ember agyába. A milliárdos cégvezér nem árult el részleteket, de biztosak lehetünk abban, hogy hamarosan megismeri a kísérleti alanyt a világ. Van-e félnivalója az implantátum első gazdájának? Hányan fogják követni a példáját, és hány évbe telhet, mire szélesebb körben elérhetővé válnak az agy-gép interfészek? Dr. Meszéna Domokossal, az TTK Integratív Idegtudományi Csoport és a Harvard Medical School agykutatójával beszélgettünk. 

V.B.-t meglökdösték és földre vitték a valtonos biztonsági őrök, egyikük sokkolót is használt ellene az arénás Krúbi-koncerten. Fél óra leforgása alatt többször is sokkolták a fiatalt, pedig hivatalosan nem is lehetett volna ilyen eszköz a biztonságiaknál a vagyonvédelmi kamara szerint. Az áldozat úgy látja, hogy a biztonsági szolgálat aránytalanul keményen lépett fel, és nem csak ellene – de egyelőre még nem tett feljelentést az ügyben. Azt állítja, Krúbi menedzsere megkereste őt, és azt mondta, ők nem tehetnek a történtekről, de kárpótlást ígért a bántalmazott rajongóknak.

Van olyan telephely, ahol a 80 százalékot is meghaladja a sztrájkban való részvétel a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet elnöke szerint. Az rtl.hu-nak elárulta, hol a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb a sztrájkban való részvétel. 

A gázai háború kezdete óta először amerikai katonák haltak meg ellenséges tűzben a Közel-Keleten. Az Egyesült Államok nem hagyhatja megtorlatlanul a történteket, de Washington nem akar egy újabb háborút sem, pláne választási évben, ezt az afganisztáni és iraki emlékek fényében az amerikai közvélemény sem támogatná. Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértőt kérdeztük arról, hogy jöhet-e eszkaláció a közel-keleti konfliktusban.

Rácz András Oroszország-szakértő pozitív fejleményként értékeli, hogy Szijjártó Péter Ukrajnába utazik, hogy találkozzon ukrán kollégájával. Úgy látja, ukrán oldalról komoly szándék van arra, hogy javuljon a két ország viszonya, ám szerinte érdemi előrelépés egy Zelenszkij-Orbán találkozón lehetne.

Már nemcsak a Földet, hanem a világűrt is teleszemeteltük: becslések több mint 130 millió darab 1 mm-nél nagyobb űrszemétdarab kering a fejünk felett, összesen körülbelül 11-12 ezer tonna. Minél több műholdat lövünk fel, annál nagyobb lesz a kozmikus roncstemető, és az űrturizmus népszerűbbé válása is ronthat a helyzeten. A légkörbe visszajutó hulladékok pusztítják az ózonréteget, de a rengeteg objektum hosszútávon a világűr felfedezését is ellehetetlenítheti. Az űrszemét szabályozásának jogi hátterét kutató szakértő szerint a világűr az új vadnyugat, ahol kis túlzással még szabadon lehet garázdálkodni. Utánajártunk, hogyan lehetne kipucolni a világűrt, és ez kinek volna a feladata. 

Egy új jelentés szerint a kínai állambiztonság mesterségesintelligencia-alapú kémprogramot fejlesztett, hogy megfigyelje a Pekingbe látogató külföldi diplomatákat és katonai tisztviselőket. Kína elsőszámú hírszerző ügynöksége mindent megtesz annak érdekében, hogy felvegye a versenyt a CIA-val, amerikai állampolgárokat is beszerveznek ügynöknek, a módszereik pedig egyre kifinomultabbak.