Ezt várják a magyarok a képviselőktől, akiket az Európai Parlamentbe küldenek

Az Európai Parlamentbe kijutó magyar képviselőktől az emberek jelentős többsége (67 százalék) azt várja, hogy egységesen képviseljék a magyar kormány álláspontját. Mindössze tízből három magyar gondolja úgy, hogy az EP-képviselőknek inkább a saját pártjuk értékrendje szerint kéne tevékenykedniük, akár a magyar kormány álláspontjával szembemenve – derül ki a Závecz Research friss közvélemény-kutatásából, melyet az RTL megbízásából készített.

A Závecz felmérésben az európai parlamenti választások jelentőségének megítélésére, a képviselőkkel szemben támasztott elvárásokra kérdezett rá. Az eredményekből az látszik, hogy utóbbi kérdésben nagy különbség van a kormánypárti és az ellenzéki szavazók álláspontja között. Ez önmagában nem lenne meglepő, azonban az már inkább, hogy

még az ellenzéki pártok támogatói körében is igen jelentős azok aránya, akik szerint nem szabad az EP-ben a kormány álláspontjával szemben tevékenykedniük a képviselőknek.

Tízből nyolc Fidesz-KDNP szavazó szerint a képviselőknek inkább a kormány álláspontját kellene egységesen képviselniük. Ezzel különös módon például a DK-MSZP-Párbeszéd támogatóinak 56, a Tisza Párt szavazóinak pedig 64 százaléka egyetért a felmérés szerint. Ez csupán a többi ellenzéki pártra voksolók körében fordul meg: ezeknél átlagolva 58 százalék azok aránya, akik szerint az EP-be kijutó politikusoknak inkább saját pártjuk értékrendje szerint kellene tevékenykedniük.  

A Závecz szerint ez összefügghet azzal, hogy a lakosság 57 százaléka hazaárulásnak tartja, ha egy képviselő azért dolgozik, hogy Magyarország ne kapja meg az EU-s pénzeket jogállamisági problémákra és korrupcióra hivatkozva. Ezzel az állítással a fideszesek négyötöde, de még a DK-MSZP-Párbeszéd szavazóinak 45, a Tisza Párt szimpatizánsainak 52 százaléka is inkább egyetért. 

A nem, az életkor és az iskolai végzettség tekintetében nincs kiugró eltérés a válaszokban. Egyedül a lakóhelynél látszik, hogy a budapestiek jóval kisebb arányban (47 százalék) várják azt a leendő képviselőktől, hogy inkább a kormányzati állaspont mentén politizáljanak. 

A felmérésből az is kiderül:

a magyar EP-képviselőknek a lakosság elvárásai szerint elsősorban Magyarország érdekeivel kell foglalkozniuk (73 százalék), nem az EU ügyeivel (23 százalék).

Ebben a tekintetben viszonylag egyetértés van az egyes demográfiai csoportok, valamint a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között is. Mindössze tízből két fideszes (21 százalék) gondolja, hogy a magyar EP-képviselőknek elsősorban az EU ügyeivel kell foglalkozniuk. A pártnélküliek körében ugyanez az arány, a Tisza Párt szavazóinál viszont már 28 százalék. Az uniós ügyek priorizálását leginkább a DK-MSZP-Párbeszéd és a többi ellenzéki párt szimpatizánsai támogatják, ám ennek aránya is csak 35, illetve 42 százalék.

Tízből négy magyar úgy érzi, jelentős hatása van az életére annak, hogy melyik párt kormányozza az országot, és csak 14 százalék látja úgy, hogy ennek egyáltalán nincs jelentősége. Ettől viszont elmarad annak fontossága, hogy milyen az Európai Parlament összetétele, és hogy kik képviselik benne Magyarországot. 

A különbség azonban nem olyan jelentős, mint gondolnánk, ami a Závecz szerint arra utal, hogy a választás napjához közeledve nagy jelentőséget tulajdonítanak az emberek az EP-választásnak. A válaszadók 29 százaléka szerint jelentős hatása van az életére annak, hogy milyen az EP összetétele, 42 százalékuk szerint érezhető hatása van, és csak 26 százalékuk gondolja úgy, hogy nem vagy szinte nem befolyásolja életét.

Egy kicsivel magasabb azok aránya, akik szerint fontos, hogy kik képviselik Magyarországot az EP-ben – 32 százalék szerint jelentős, 43 százalék szerint érezhető hatása van ennek.

Nem különböznek az egyes pártok szavazói nagy mértékben abban, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanak a hazai és az EU-s vezetésnek. Az viszont jól látható, hogy a pártpreferenciával nem rendelkezők körében jelentős azok hányada, akik szerint nem befolyásolja az életüket az EP-választások eredménye.

Csak minden tizedik magyar látja úgy, hogy Magyarország nagy mértékben tudja befolyásolni az EU jövőjét, döntéseit.

Jóformán kétharmad (64 százalék) azok aránya, akik szerint legalábbis kis mértékben hatással tudunk lenni a döntésekre, és a válaszadók 22 százaléka vélekedik úgy, hogy Magyarország egyáltalán nem képes befolyásolni az EU jövőjét. A legtöbben (31 százalék) a párpreferenciával nem rendelkezők körében gondolkoznak így.

MÓDSZERTAN 

- Az adatfelvétel ideje: 2024. május 2-10. 
- A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. 
- A megkérdezés módja: személyes.
- A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Nyitókép: Képviselők szavaznak az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2024. február 27-én. Fotó: MTI / EPA / Ronald Wittek