Messze a Fidesz kapta a legtöbb adományt, többségében ismeretlen forrásból

Az uniós tagállamok politikai pártjai – melyek már az Európai Parlament tagjai, vagy nagy eséllyel bejutnak oda a mostani választásokon – 2019 és 2022 között 941 millió eurónyi, azaz mai árfolyamon több mint 362 milliárd forintnak megfelelő adományt kaptak. 664 millió euró (több mint 255 milliárd forint) esetében azonban nem világos, hogy ki adományozta a pénzt – állapította meg egy nemzetközi újságírói kutatás.

A Follow The Money nevű holland szerkesztőség által végzett kutatás, melynek eredményeit a Direkt36 ismertette a Telexen, arra jutott: hiányos információk állnak rendelkezésre az európai politikai pártok finanszírozásáról, ami visszaélésekhez vezethet, és gyengíti a pártokba vetett bizalmat is. A probléma része az is, hogy 

a pártok pénzügyi elszámolásainak ellenőrzéséért felelős hatóságok alulfinanszírozottak vagy nem mindig függetlenek.

Az egyes tagállamokban más-más szabályok vonatkoznak arra, hogy a pártok kitől fogadhatnak el adományt, és hogy nyilvánosságra kell-e hozni az adományozóik nevét. A kutatásból – melyben 24 ország 50 újságírója vett részt – az derül ki, hogy a transzparencia főként az olyan fejlett nyugat-európai országokban gyengébb, mint például Németország vagy Franciaország, de máshol is vannak problémák az átláthatósággal.

A nemzetközi vizsgálat szerint Lettország a legtranszparensebb országok közé tartozik – a balti országban minden adományozó nevét és születési adataikat is nyilvánosságra hozzák –, a rendszert azonban így is ki tudják játszani üzletemberek azzal, hogy strómanok nevében küldték az adományt a pártoknak, amelyektől aztán valamilyen szívességet vártak el cserébe. A vizsgálat emlékeztet arra, hogy a politikusok iránti bizalom alacsony: az európaiak a pártokat tartják a leginkább korrupt intézményeknek, jóval megelőzve a magánvállalatokat, a pénzügyi szervezeteket és a közszférát.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországot a pártfinanszírozás szempontjából a transzparensebb országok közé tartozik. A hazai pártok kötelesek minden évben feltölteni a weboldalukra a költségvetési adataikat, az ötszázezer forint feletti összegek adományozóinak nevét pedig nyilvánosságra kell hozniuk. Tény, a teljes átláthatóságot ugyanakkor ez sem szavatolja

Itthon ugyanis a politikai kampányokban a pártoktól elvileg független, de velük együttműködő, őket támogató szereplők is részt vesznek. Gondoljunk csak a CÖF, vagy a kormánnyal szimpatizáló közösségi médiás szereplők kampányaira, melyek a Fidesz érdekeit szolgálják, és gyakran kormányközeli forrásokból működnek. A Megafon brutális Facebook-költéseit nemrég az RTL Híradó is bemutatta:

„Ahhoz, hogy felszámoljuk a korrupciót a mostaninál nagyobb összegű és sokkal jobban ellenőrzött célokra adott közpénzzel kéne támogatni a pártokat, hogy ne trükközve kelljen megoldaniuk a fennmaradásukat” – fogalmazott Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a magyar pártfinanszírozásról a Direkt36-nak. Hozzátette: nincs azzal baj, hogy a pártok adományokat is elfogadnak, viszont a rendszer átláthatóbbá tételéhez szerint azokat „arccal, névvel kéne vállalni.”

Az oknyomozó portál emellett megvizsgálta Magyarország EP választáson esélyes, 2022 előtt alapított pártjainak beszámolóit is. Azt találták, hogy a 2019 és 2022 közti időszak legbőkezűbb adományozója Gyurcsány Ferenc volt, aki csak 2021-ben közel 49 millió forintot adományozott pártjának, a Demokratikus Koalíciónak. A DK a vizsgált négy év alatt több mint 611 millió forintot gyűjtött össze, azonban ez még mindig csak a második helyre volt elég.

A Fidesz ugyanis toronymagasan a legtöbb adományt kapta, közel másfélmilliárd forintot. A támogatások zöme ötszázezer forint alatti összeg volt, tehát ezek esetében nem ismert az adományozó kiléte.

Nyitókép: Képviselők kézfeltartással szavaznak az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2024. április 23-án. Az uniós törvényhozás április 22-25. között ülésezik a francia városban. Fotó: MTI / EPA / Ronald Wittek