2024. június 4. 7:26
Tízből nyolc magyar legalább egy kicsit büszke arra, hogy az Európai Unió állampolgára lehet – derül ki a Závecz Research kutatásából, melyet az RTL megbízásából készített. De vajon milyen összefüggésben van a pártszimpátiával a magyarság, illetve az európaiság iránt érzett büszkeség?
A magyar emberek 60 százaléka nagyon büszke arra, hogy magyar, az Európai Unió állampolgárának lenni viszont csak harmaduk számára ad okot határozott büszkeségre – derül ki a Závecz Research Intézet országos reprezentatív mintán alapuló közvélemény-kutatásából, melyet az RTL megbízásából végzett.
A felmérés eredményei szerint kisebb-nagyobb mértékben általában mind a magyarságunkra, mind az európaiságunkra büszkék vagyunk, ebben összességében nincs jelentős eltérés a különböző pártok szavazói között. A magyarságukra legjobban a Fidesz-KDNP szavazói büszkék, 74 százalékuk nagyon, 23 százalékok pedig egy kicsit.
A lakosság harmada nagyon, 48 százaléka pedig egy kicsit büszke arra, hogy az Európai Unió állampolgára.
15 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem büszkék európaiságukra. Az uniós állampolgárságukra leginkább a DK-MSZP-Párbeszéd szimpatizánsai büszkék, körükben 48 százalék azok aránya, akiket ez nagy büszkeséggel tölt el. Összességében a kormánypártiak a legkevésbé büszkék európaiságukra, 21 százalékuk egyáltalán nem büszke rá.
A legjellemzőbb álláspont szerint (26 százalék) nagyon büszkék vagyunk a magyarságunkra és egy kicsit arra is, hogy az EU állampolgárai vagyunk. De jelentős azok aránya is, akik mindkettőre nagyon büszkék (24 százalék).
A lakosság 11 százaléka büszkébb az európaiságára, mint arra, hogy magyar. Ugyanilyen azok aránya is (12 százalék), akik úgy büszke magyarok, hogy egyáltalán nem büszkék az európaiságra. Utóbbiakat jellemzően a Fidesz-táborban találjuk, az európaiságukra a magyarságuknál büszkébbeket pedig elsősorban az ellenzéki szavazók körében.
Érdekesek a lakóhelyre vonatkozó eredmények is: a községekben élők egy kicsit büszkébbek európaiságukra, mint a budapestiek.
MÓDSZERTAN
- Az adatfelvétel ideje: 2024. május 2-10.
- A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
A megkérdezés módja: személyes.
- A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Nyitókép (illusztráció): Getty Images