A fideszesek kevésbé tartják hasznosnak uniós fejlesztéseket, mint az ellenzékiek

A közvélemény-kutató a június 9-i európai parlamenti választások közeledtével, húsz évvel az uniós csatlakozásunk után azt vizsgálta meg, hogyan vélekednek az emberek az EU-ról. A nagyszabású felmérés ezen részében arra kérdeztek rá, hogy milyen ismereteik vannak az embereknek a környékükön lévő uniós fejlesztésekről, és miként értékelik ezeket. 

A kutatás szerint tízből hat magyar (61 százalék) ismer a lakóhelyén, vagy annak közelében uniós pénzből finanszírozott fejlesztést vagy programot.

Körükben 55 százalék azok aránya, akik szerint ezek hasznosak, míg 42 százalék úgy véli: vannak hasznosabb és kevésbé hasznos fejlesztések is. Ám mindössze 3 százalékuk látja úgy, hogy nem hasznos fejlesztésre fordították az általa ismert EU-s támogatásokat.

A pártpreferenciáknál az látszik, hogy a legnagyobb arányban a Tisza Párt szavazói ismernek ilyen fejlesztéseket környékükön (69 százalék), őket követik a pártnélküliek (65 százalék), majd a DK-MSZP-Párbeszéd és a Fidesz-KDNP támogatói (56, illetve 55 százalék), végül pedig a többi ellenzéki párt szimpatizánsai (43 százalék).

A kormánypártiak viszont kisebb arányban (45 százalék) érzik hasznosnak az általuk látott EU-s fejlesztéseket, mint az ellenzékiek (58-67 százalék).

Ez már csak amiatt is érdekes, mert az uniós források felhasználásáról jobbára a magyar állam dönt.

A nem és az életkor tekintetében nincs kiugró eltérés a válaszokban, a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők viszont valamivel kisebb arányban ismernek EU-s pénzből finanszírozott fejlesztést a lakóhelyükön, mint az érettségizettek és a diplomások. Az is látszik, hogy budapestiek kisebb arányban ismernek ilyet, szemben a más településeken élőkkel. A fővárosiak és a községekben lakók viszont hasznosabbnak gondolják az általuk ismert fejlesztéseket, mint a városokban vagy megyeszékhelyeken élők.

A Závecz szerint összességében az Európai Unió által támogatott fejlesztések megítélése jóval nagyobb mértékben összefügg az EU-hoz való viszonnyal, mint bármely más vizsgált tényezővel. Figyelemre méltó, hogy az EU-szkeptikusok nemcsak kevésbé kedvezően értékelik  a fejlesztéseket, de jóval alacsonyabb arányban is ismernek ilyet.

Amíg az EU-pártiak közel kétharmada (65 százalék) meg tudna nevezni a lakóhelye vagy annak környékén uniós fejlesztést, addig az EU-szkeptikusok mindössze fele képes erre, és közülük is csak minden ötödik tartja ezeket hasznosnak.

A felmérés egy korábban ismertetett részében egyébként kiderült: a magyar emberek szemében az EU-tagság legfontosabb előnye, hogy anyagi támogatások érkeznek hozzánk. 

MÓDSZERTAN

- Az adatfelvétel ideje: 2024. május 2-10.
- A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
- A megkérdezés módja: személyes
- A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images