A magyarok zöme ismer a lakóhelye közelében EU-s pénzből finanszírozott fejlesztést, és körükben többségben vannak azok, akik szerint ezek hasznosak. A kormánypárti szavazók és az EU-szkeptikusok azonban kevésbé kedvezően értékelik az általuk ismert fejlesztéseket – derül ki a Závecz Research RTL számára végzett reprezentatív felméréséből.

Jól tetten érhető a kormánykommunikáció hatása nemcsak a fideszes szavazók, hanem az ellenzékiek körében is. A magyarok többsége szerint az EU túlságosan belefolyik az orosz-ukrán háborúba, és rá akarja kényszeríteni Magyarországra, hogy bevándorlókat fogadjon be. Az ország fele szerint az EP-választás tétje, hogy béke lesz vagy háború, tízből négy magyar pedig már azzal is egyetért, hogy az EU vezetői mögött Soros György és családja áll – derül ki a Závecz Research RTL számára készített felméréséből. 

Amíg a magyar kormány nem teljesíti az összes szükséges jogállamisági feltételt, addig 20 milliárd euró marad befagyasztva.

Újabb kérdéseket küldött az Európai Bizottság az Orbán-kormánynak a magyar igazságügyi reformokkal kapcsolatban, ami az uniós pénzek kifizetésének további csúszásával jár.

Korábban több külföldi lap is arról írt uniós forrásokra hivatkozva, hogy az EU elfogadja a magyar kormánytól várt lépéseket, cserébe Magyarország átengedi a 2027-ig tartó uniós költségvetés emelését. 

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter ma Strasbourgban nem adott konkrét választ arra a kérdésre, hogy mikor érkezhetnek az uniós pénzek Magyarországra. Azt mondta, óva intene attól mindekit, hogy úgy tekintsen a következő időszakra mint az adventi naptárra, amikor felhajtjuk a füleket és megnézzük, hogy van-e mögötte csoki. Hozzátette: ezekben a tárgyalásokban a magyar kormány a bizottságokkal és a többi uniós intézménnyel eddig sem a sajtón keresztül kommunikált és ez a jövőben sem lesz másként. 

A finanszírozási igény 700 milliárd forintos megemelése akár azt is jelentheti, hogy a magyar kormány már nem számol azzal, hogy még idén megérkeznek az uniós pénzek.

Már egy éve csökken a GDP: a KSH legfrissebb adatai szerint a második negyedévben 2,3 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, ami sokkal rosszabb a vártnál. Ilyen tartós visszaesésre a kilencvenes évek óta nem volt példa. A kormány azt közölte: év végére már 1,5 százalékos lehet a növekedés. Elemzők és az ellenzék szerint ez kizárt, az is kérdés, hogy elmúlik-e idén a recesszió.

Věra Jourová leszögezte, hogy csomag mindössze négy mérföldkövet jelent abból a 27-ből, amelyet Magyarországnak teljesíteni kell annak érdekében, hogy hozzáférjen a befagyasztott uniós forrásokhoz. 

Szerinte jól állnak általában a tárgyalások az uniós pénzekről, és idén már egészen biztosan megérkeznek az első uniós források. 

A magyar kormány nem teljesítette az Európai Bizottságnak tett kötelezettségvállalásokat.

A miniszter milliós pedagógusbéreket is ígért, amihez viszont – szerinte – meg kell szűnnie az uniós pénzek visszatartásának.

A kormány a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítésére hivatkozva több mint egymilliárd forint uniós támogatásról mondott le.

A megkérdezett szakértők ugyanakkor arra számítanak, hogy a miniszterelnök ezt a válságot is kimozogja.

A kormány mindent megtett érte.

Cserébe Magyarország nem blokkolja tovább az Ukrajnának nyújtott, közös uniós hitelfelvételből finanszírozott segélyt, és mentességet kapott az alól, hogy több adót kelljen fizettetnie a multimilliárdos nagyvállalatokkal.

A magyarok majdnem fele szerint sokkal jobb lenne Magyarország viszonya az Európai Unióval, ha nem Orbán Viktor lenne a kormányfő. Ellenkező véleményen jóval kevesebben vannak. 

A Magyarországnak járó források és a magyar vétó lesz a téma.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a Magyarországnak járó uniós források befagyasztását javasolja az EU-tagállamoknak. A bejelentést követően kerül sor a Kormányinfóra, amelyen Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is részt vett.

A miniszter szerint a magyar kormány nem hivatalos forrásból tudta meg, hogy a testület háromezer-milliárd forint felfüggesztésére tesz javaslatot.

A pedagógusok már korábban jelezték, hogy nem fogadják el a kormánytól azt a magyarázatot, hogy az uniós forrásokra van szükség a béremeléshez. 

Az 1600 milliárd forintnyi környezetvédelmi és energiahatékonysági uniós forrásból csupán 49 milliárdot szán a kormány környezet- és természetvédelemre a következő 7 évben. Többek között ez derül ki a Híradónk által megszerzett kormányzati tervekből. Jutna viszont tűzoltóautó vásárlásra vagy tűzoltóságok felújítására. Az általunk megkérdezett szakértő szerint ezekkel együtt a kormány prioritásai jók, de az otthonok energiatakarékos felújítására mindenképpen jelentős, és vissza nem térítendő támogatást kellene adni. A kormány nem válaszolt a kérdéseinkre.