Beérett a propaganda: a magyarok 41 százaléka szerint Soros György és családja áll az EU vezetői mögött

Nem csak a fideszes szavazók és az EU-szkeptikus szűk réteg körében határozza meg nagymértékben az Európai Unióról alkotott véleményeket a kormányzati kommunikáció. A magyarok többsége (57 százaléka) azt gondolja, az EU rá akarja kényszeríteni Magyarországra, hogy bevándorlókat fogadjon be. Sőt, tízből négyen még azzal is egyetértenek, hogy az Európai Unió vezetői mögött Soros György és családja áll – derül ki a Závecz Research reprezentatív felméréséből, melyet az RTL megbízásából készített.

A közvélemény-kutató a június 9-i európai parlamenti választások közeledtével, húsz évvel az uniós csatlakozásunk után többek között azt vizsgálta meg, hogyan vélekednek az emberek az EU-ról. A nagyszabású kutatás ezen részében 16 állításra kérdeztek rá, amelyek többsége egybecseng a kormánypártok kampányüzeneteivel. Ezek közül 

a legmagasabb arányban (60 százalék) azzal értenek egyet az emberek, hogy az EU túlságosan belefolyik az orosz-ukrán háborúba. 

Nem meglepő módon ezzel tízből nyolc kormánypárti egyetért, valamint a pártnélküliek 59 százaléka is. Az ellenzéki szavazók megosztottak a kérdésben, nagyjából fele-fele arányban. Mindez annak fényében érdekes, hogy a válaszadók többsége (57 százaléka) egyébként úgy látja, szükség van egy közös európai uniós hadsereg felállítására, ezt pedig az ellenzékiek többsége, de még a kormánypártiak 64 százaléka is támogatja. (Hogy meg lehet-e valósítani, egyáltalán van-e értelme egy egységes európai haderőnek, arról korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.) 

Hasonló eredmény született azzal az – inkább ellenzéki – állítással kapcsolatban is, miszerint a magyar kormány teljes mértékben EU-s forrásból akarja finanszírozni a tanárok fizetésemelését, miközben ezt az ország költségvetéséből kellene kigazdálkodni. Ahogy a lenti ábrán is látszik, ezzel az állítással szintén nemcsak az ellenzékiek, hanem a kormánypártiak zöme egyetért. 

Ennél is figyelemre méltóbb eredmény, hogy a lakosság 57 százaléka hazaárulásnak tartja, ha egy magyar képviselő azért dolgozik, hogy Magyarország ne kapja meg az EU-s pénzeket jogállamisági problémákra és korrupcióra hivatkozva.

Ezzel az állítással a fideszesek háromnegyede, de még a DK-MSZP-Párbeszéd szavazóinak 45, a Tisza Párt szimpatizánsainak 52 százaléka is inkább egyetért. Mindez összefügghet azzal, hogy a válaszadók fele szerint az ellenzéki pártok nem Magyarország érdekeit, hanem Brüsszel érdekeit szolgálják, és ezzel még az ellenzéki szavazók jelentős hányada (35-44 százaléka) is egyetért. 

A kormánypártiakkal (78 százalék) szemben az ellenzékiek viszont azzal inkább nem értenek egyet (48-58 százalék), hogy az EU ráerőltetné a bevándorlók befogadását Magyarországra.

A felmérés rákérdezett a magyaroknál Orbánék legfontosabb kampányüzenetére, amivel idén is teleplakátolták az országot. 

Az eredmények szerint a lakosság fele, valamint a Fidesz-KDNP szavazóinak kétharmada azt gondolja: az EP-választás tétje, hogy béke legyen vagy háború. 

Érdekesség, hogy ezt látszólag nem vitatja az ellenzékiek és a pártnélküliek jelentős hányada sem. A DK-MSZP-Párbeszéd szavazóinak 46, a Tisza Párt szimpatizánsainak 40, valamint a többi ellenzéki párt támogatóinak 35 százaléka is inkább egyetért ezzel.

A Fidesz háborúellenes plakátjain Soros György mellett ellenzéki politikusok szerepelnek, és a stop háború felirat, ezekről viszont hiányzik a valódi agresszor, Vlagyimir Putyin orosz elnök. A RTL Híradónak nemrég Krekó Péter politológus, a Political Capital igazgatója arról beszélt: a kormánypártok abban bíznak, hogy a 2022-es választásokon egyszer már bevált békepárti, háborúellenes szlogenek még nem avultak el, és azok a Fidesz szavazóbázisát újból mozgósítják. A választási háborús pszichózis hátteréről és valóságtartalmáról pedig hosszabb cikket is írtunk.

Tízből négy magyar szerint Soros György és családja áll az EU vezetői mögött

A kormánykommunikáció azonban nem csak az ukrajnai háború terén érett be: immár a lakosság fele (49 százalék) egyetért azzal, hogy az Európai Unió LMBTQ-propagandát támogat, és Magyarország a gyermekvédelmi törvény miatt nem kapja meg a befagyasztott uniós forrásokat (47 százalék).

Előbbi állítással viszont az ellenzéki szavazók többsége nem ért egyet, ahogy azzal sem, hogy Brüsszelben olyan szabályokat hoznak, amivel szándékosan hátrányba hozzák a magyar vállalkozásokat, noha a kormánypártiak többsége (69 százalék) ezt gondolja.  

A pártpreferenciákat tekintve a legnagyobb véleménykülönbség abban mutatkozik, hogy veszélyt jelent-e az EU Magyarország szuverenitására nézve.

Amíg tízből hét fideszes a kormányzati kommunikációval egybehangzóan úgy gondolja, hogy az Európai Unió veszélyezteti a magyar állam szuverenitását, addig ezzel a pártnélküliek szűk többsége, az ellenzékieknek pedig 62-64 százaléka nem ért egyet.  

Nem meglepő módon az EU állapotának megítélésében is hasonló arányokról beszélhetünk. Az ellenzékiek 54-61 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy az Európai Unió válságban van, és a brüsszeli vezetés csődöt mondott. A Fidesz-KDNP szavazóinak többsége (64 százalék) viszont osztja ezt a véleményt, emiatt leváltanák a brüsszeli döntéshozókat. 

Végezetül egy sokakat talán meglepő eredmény:

a lakosság 41 százaléka, valamint a kormánypártiak kétharmada (65 százalék) szerint az Európai Unió vezetői mögött Soros György és családja áll.

A Závecz elemzése szerint jól leírja az Európai Unióval kapcsolatos kormányzati kommunikáció hatását, hogy a DK-MSZP-Párbeszéd szavazói körében 31, a többi ellenzéki párt támogatóinak csoportjában 24 százalék egyetért azzal, hogy Soros-família mozgatja a háttérből az EU vezetőit. A legbizonytalanabbak ennek megítélésében a pártnélküliek: körükben 27 százalék azok aránya, akik nem tudnak, vagy nem akarnak válaszolni a kérdésre, de bő harmaduk így is inkább egyetértett ezen állítással.

Ha a nemek szerinti megoszlást nézzük, nem látunk nagy eltéréseket a válaszokban, ahogy a többi demográfiai mutatónál sem. Az valamennyire kivehető, hogy a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők, a 60 év felettiek és a községekben, illetve vidéki városokban élők azok, akik jobban rezonálnak a kormánypártok egyes EU-val kapcsolatos üzeneteire, de ezt sem lehet mindegyik állításra vonatkoztatni. 

Például azzal, hogy Soros György családja áll az EU vezető mögött, a diplomások 47 százaléka egyetért a felmérés szerint. 

MÓDSZERTAN

- Az adatfelvétel ideje: 2024. május 2-10.
- A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
- A megkérdezés módja: személyes.
- A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Nyitókép: Nagy Attila Károly / rtl.hu