Jól tetten érhető a kormánykommunikáció hatása nemcsak a fideszes szavazók, hanem az ellenzékiek körében is. A magyarok többsége szerint az EU túlságosan belefolyik az orosz-ukrán háborúba, és rá akarja kényszeríteni Magyarországra, hogy bevándorlókat fogadjon be. Az ország fele szerint az EP-választás tétje, hogy béke lesz vagy háború, tízből négy magyar pedig már azzal is egyetért, hogy az EU vezetői mögött Soros György és családja áll – derül ki a Závecz Research RTL számára készített felméréséből. 

A Híradóval egyidőben szavazott az Európai Parlament arról az állásfoglalásról, ami felszólítaná az Európai Bizottságot, hogy mindaddig tartsa vissza az uniós pénzeket, amíg Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Az állásfoglalást minden nagy pártcsalád támogatja, de nincs kötelező ereje. A Momentum szerint az uniós pénzeket közvetlenül a városoknak és a civileknek kellene adni. A Fidesz szerint a Momentum politikusai hátba támadták Magyarországot.

Lengyelország megkapta az első részletet a Next Generation EU-alapból, miután az Európai Bizottság pozitívan értékelte Donald Tusk kormányának a jogállamiság helyreállítására tett erőfeszítéseit.

Magyarország 2004. május 1-jén, húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. Összeszedtük, mi mindent köszönhet Magyarország az uniós tagságnak, és melyek azok az előnyök, amelyeket sokan természetesnek gondolnak, holott a csatlakozásunk előtt korántsem voltak azok. Emlékszik még a vámokra, az útlevélre és a sorban állásra a határon? Az EU-nak hála már ez sincsen. 

Az uniós pénzek nélkül is válságálló a magyar gazdaság, erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel az állami rádióban. Úgy fogalmazott, a magyar gazdaság méreteihez képest az uniós pénz nem egy nagy összeg. A RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint az uniós támogatásnak a konkrét támogatási összegen felül is pozitív hatása van a gazdaságra.

Évente több tízmilliárd eurónyi EU-pénzt forgat meg az unió bürokráciája, amiből mind a 27 tagállamban számtalan projektet finanszíroznak. Ezeket a forrásokat könnyű természetesnek, magától értetődőnek venni. Azonban egy olyan időszakban, amikor a Brüsszelbe vetett bizalom kontinensszerte megrendült, érdemes sorra venni pár tényt és tévhitet a pénzosztásról – vagy éppen a pénz visszatartásáról.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője a befagyasztott uniós pénzekről is beszélt, de megszólalt arról is, hogy Orbán Viktor lehet az Európai Tanács elnöke.

Meglett a tanárbéremelés fedezete: az Európai Bizottság jóváhagyta 10,2 milliárd euró, vagyis 3900 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetését. Ezt megelőzően kedden este a Parlament megszavazta az unió által elvárt utolsó törvénymódosításokat is, ezek kora délután meg is jelentek a Magyar Közlönyben. Gulyás Gergely miniszter a Blikknek azt mondta, ha megérkezik a támogatás, a pedagógusok átlagosan akár bruttó 700 ezer forintot is kereshetnek januártól. A Belügyminisztérium azonban azt írta Híradónknak: egyelőre csak a 10 százalékos emelés a biztos. 

21 milliárd eurónyi uniós pénz azonban továbbra is zárolva van a 2021-2027-es költségvetésből Magyarországnak járó forrásaiból.

Megjelent a Magyar Közlönyben az igazságügyi reform, az Európai Bizottság várhatóan szerdán bejelenti a befagyasztott eurómilliárdok egy részének odaítélését. Az Európai Parlament több frakciója azonban ezt ellenzi, legalább január 10-ig blokkolnák a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetését. 

Van, aki szerint olyan, mintha a magyar kabinet a Kreml utasításait hajtja végre, mégis megkapja a blokkolt pénzek egy részét.

Jövő év elején érkezhet az első előleg a Magyarországnak járó uniós pénzekből – közölte Varga Mihály, miután Brüsszelben, az uniós pénzügyminiszterek elfogadták a módosított magyar helyreállítási tervet. Ennek köszönhetően körülbelül 380 milliárd forint uniós támogatás érkezhet. A tanácskozást követően ugyanakkor az Európai Bizottság alelnöke leszögezte: ez csak előleg, és a teljes, Magyarországnak járó keret csak a jogállamisági és korrupcióellenes feltételek teljesítése esetén lesz elérhető. 

Titkos nyomozást folytatott a rendőrség annak az egyesületnek a tevékenységével kapcsolatban, amelynek elnöke az a Tasi Sándor, aki a nyírségi kilátó és a hozzá tartozó lombkoronasétány tulajdonosa. A fideszes politikus szerint az ügynek nincs köze a tavasszal kirobbant lombkoronasétány-botrányhoz. 

Magyarországra látogat jövő hétfőn az Európai Tanács elnöke, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon. Mindezt azután, hogy a nemzetközi sajtó arról írt: a magyar kormányfő levélben jelezte, nem támogatnak újabb ukrajnai segélyeket vagy Oroszország elleni szankciókat. A Híradónak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint Orbán Viktor az uniós támogatásokat akarja így kikényszeríteni. Egy gazdasági elemző szerint szükség is lenne a pénzre, mert a magyar költségvetés gyakorlatilag tarthatatlan enélkül.

Ugyan egyes területeken történt előrelépés, a Bizottság értékelése szerint maradtak „rendszerszintű szabálytalanságok” az uniós pénzek felhasználásánál Magyarországon. 

Újabb kérdéseket küldött az Európai Bizottság az Orbán-kormánynak a magyar igazságügyi reformokkal kapcsolatban, ami az uniós pénzek kifizetésének további csúszásával jár.

Teljesen rendben van, hogy Mayer Gábor területfejlesztési államtitkár egy olyan családi házban lakik, ami eredetileg rekreációs központnak épült 46 millió forintos uniós támogatás felhasználásával – közölte Latorcai Csaba államtitkár egy DK-s képviselő kérdésére. Mayer Gábor szerint a fenntartási időszak már letelt, így az épületet ma már más célra is használhatja.

Két kérdéscsoportot kell megvitatni, és mindkettőben közel az egyezség – állította.

Az Állami Számvevőszék vizsgálja az uniós pénzek elosztását a hírhedt nyírmártonfalvai lomb nélküli lombkoronasétány ügyében.  

Novemberben megint napirendre kerülhet az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárás a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetéről. Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa feltételezéseknek tartja azokat hírieket, amelyek szerint a Bizottság pozitív vélemény készít elő.  

Azt remélik, hogy Budapest ezek után hozzájárul Ukrajna támogatásához. 

Sajátjaként használ a területfejlesztési államtitkár egy olyan családi házat Győrújbaráton, amelyet korábban uniós pénzből, rekreációs központként épített a volt cége. Ezt a Momentum politikusai derítették ki. Mayer Gábor államtitkár tavaly óta dolgozik azon, hogy hazahozzák a jogállamiság és a korrupció miatt felfüggesztett uniós pénzeket. Most elismerte, ő lakik az ingatlanban, ám azt közölte, hogy nem történt szabálytalanság, ugyanis már letelt a rekreációs központ fenntartására meghatározott időszak.

Eddig mindössze 20 milliót kapott vissza az állam a kifizetett 782 millióból az el nem készült villánykövesdi hotel beruházójától. Ezt Hadházy Ákos tudta meg. A független képviselő szerint ez jól mutatja, mennyire fontos a kormánynak az uniós pénzek szabályos elköltése. A minisztérium úgy reagált: a többi pénzt is behajtják a beruházón, a Miniszterelnökség pedig feljelentést is tett.

Az Európai Bizottság szerint amíg a magyar kormány nem foglalkozik érdemben a modellváltó, alapítványi egyetemek problémáival, addig uniós pénz sem érkezhet.

Navracsics Tibor úgy fogalmazott a Híradónak: „nem tud dátumot mondani”. Arról kérdeztük, mikor érkezhetnek az uniós pénzek Magyarországra. A miniszter szerint arról, hogy korábbi ígérete ellenére sem jött meg a támogatás a nyáron, az Európai Bizottság tehet. Ugyanakkor az utolsó pillanatban Magyarország 1500 milliárd forintnyi uniós hitelre nyújtott be kérelmet. Ujhelyi István szerint a kormány a felelős a kialakult helyzetért. 

Uniós pénzből fizetné ki a kormány a Budapestnek az atlétikai stadionért cserébe ígért egészségügyi fejlesztéseket – ezt írta a Miniszterelnökség az RTL Híradónak. Karácsony Gergely szerint a kormány 30 milliárdot nem fizetett ki a még 2019-ben megígért 50-ből. Ebből kétmilliárdot talán még ebben a hónapban átutalnak a fővárosnak, hogy a már folyamatban lévő fejlesztések befejeződhessenek. A kormány azután lett nyitott a tárgyalásokra, hogy Karácsony Gergely kilátásba helyezte, nem fogadja el a Nemzetközi Atlétikai Szövetség meghívóját az atlétikai vb megnyitójára.

Nem szeretne lemondani Navracsics Tibor – erről Tusnádfürdőn kérdeztük a területfejlesztési minisztert, aki a kinevezésekor azt a feladatot kapta Orbán Viktortól, hogy hozza Magyarországra az uniós pénzeket. Csakhogy egyelőre kevés eredményt tud felmutatni, még az Erasmus ösztöndíjakról sem sikerült megállapodnia Brüsszellel. Johannes Hahn költségvetési biztos a Népszava szerint azt mondta, hogy a magyar diákok már most szeptembertől kimaradhatnak a programból. Navracsics azt mondta, nem érti a biztos nyilatkozatát.

A brüsszeli lapnak nyilatkozó magas rangú uniós tisztviselők ugyanakkor állítják, Magyarországra nem érkezhetnek meg az új generációs források, amíg nem orvosolja a magyar kormány a jogállamisági problémákat.

„Van egy megállapodás az Európai Bizottsággal, amit jó, ha betartunk, főleg úgy, hogy az kedvező ránk nézve” – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az RTL Híradó riporterének arról, hogy a magyar kormány az uniós pénzekhez köti a pedagógusok béremelését.

Budapest főpolgármestere azt szeretné, ha minél elpbb rendeződne a jogállamisági vita a magyar kormány és az Európai Unió között, hogy a főváros hozzájuthasson az európai uniós forrásokhoz.

Az Oroszországtól való energiafüggés csökkentésére költené a magyar kormány azt a hitelt, amire hivatalosan is bejelentették igényüket az Európai Bizottságnak – ezt Navracsics Tibor miniszter mondta az RTL Híradónak. Erről nyár végéig kell megállapodni, de az Európai Bizottság addig ezt a pénzt sem fogja kifizetni, amíg a magyar kormány nem teljesíti a jogállamisági feltételeiket. A DK Európai Parlamenti képviselője erre nem lát esélyt.

Navracsics Tibor lassan egy éve ad meg egyre későbbi dátumokat az első utalás megérkezésére. Legutóbb, csütörtökön arról beszélt, hogy az év második felében érkezhetnek meg a helyreállítási alap várva várt forrásai.

Az uniós költségvetési biztos szerint az elmúlt két évben kapott uniós támogatást nem fogja az Európai Bizottság visszakérni, holott korában ezt hangoztatta.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falu határában a 2015-ben 275 millió forintnyi uniós pénzből felhúzott 11 fakilátóból már csak öt áll, és azokra sem vár szép jövő.

Azért nem lesz 2030-ra az unió öt legélhetőbb tagállama között Magyarország, mert még nem érkeztek meg az uniós pénzek – erről Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszélt egy konferencián. Az uniós támogatásokért is felelős miniszter szerint ugyanis a kormány az európai pénzek felhasználásával valósítaná meg ezt a célkitűzést is. Az Eurológus szakértője emlékeztetett: a tagállamok 2024 decemberéig adtak határidőt a kormány és a Bizottság megegyezésére, ami feltétele a támogatások felszabadításának.

Bár az Orbán-kormány azt tűzte ki célul. A miniszter szerint úgy is lehet értékelni, hogy az unió megakadályozza, hogy Magyarország az unió öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon, de azért ő maga nem gondolja így.

Szerinte jól állnak általában a tárgyalások az uniós pénzekről, és idén már egészen biztosan megérkeznek az első uniós források. 

Minden eddiginél szigorúbb rendszert működtet a kormány az uniós pénzek felhasználására – ezt válaszolta a területfejlesztési minisztérium az RTL Híradónak, miután az uniós pályázatok ellenőrzéséről érdeklődtünk. A közpénzek elköltését vizsgáló civil szervezet szerint viszont ha ez így lenne, nem épülhetnének lombkoronasétányok a pusztában vagy kilátók a szántóföldön. A Transparency International szerint legtöbbször papíron jelentik le, hogy mi mennyiből és hova épült, helyszíni ellenőrzés nincs.

Egyre többen sorakoznak fel az Orbán-kormány ellenében az úgynevezett pedofiltörvény miatt indult perben. Eddig nyolc uniós ország – legutóbb Ausztria és Írország – jelezte, hogy az Európai Bizottság oldalán szeretne beszállni a bírósági eljárásba. Az rtl.hu-nak nyilatkozó nemzetközi jogász esélytelennek tartja, hogy a kormány megnyerje a pert, a szakújságíró szerint pedig a törvény a befagyasztott uniós pénzek sorsára is hatással lehet.

Szerinte az Orbán-kormánynak fontosabb az európai pénzek ellopása, mint az, hogy a támogatások eljussanak a magyar vállalkozókhoz.

A Gubacsi vasúti hídra, a Csepeli Szabadkikötő és a Debrecen-Nyíregyháza vasútvonal fejlesztésére költené a Nyugati pályaudvar és a Nyugati tér átalakítására szánt uniós pénzeket a kormány. A pályaudvart és környékét mégsem építik át, mert a kabinet felmondta az erről szóló uniós támogatási szerződést. 

December 13-án tartja alakuló ülését az Integritás Hatóság mellett működő munkacsoport.

Igazságügyi reform, változások az új Integritás Hatóság feladataiban és összetételében – külföldi lapértesülések szerint ezeket várja az Európai Bizottság a felfüggesztett uniós támogatásokért cserébe. Bár Orbán Viktor csütörtökön azt mondta, hogy semmi akadálya a megegyezésnek, Navracsics Tibor elismerte, hogy vannak még feltételei az uniónak.

Egy új határozattervezet kimondja: a 17 kitárgyalt korrupcióellenes intézkedés teljes körű végrehajtása sem elegendő ahhoz, hogy Magyarországon megszűnjenek az EU pénzügyi érdekeit érő rendszerszintű kockázatok. 

Szerinte Magyarország mindent megtett azért, hogy az uniós pénzek lehívását lehetővé tevő tizenhét vállalást határidőre teljesítse.

Az Integritás Hatóság elnökének Biró Ferencet, elnökhelyetteseinek pedig Holbusz Tímeát és Dabóczi Kálmánt jelöli Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke. Novák Katalin pénteken ki is nevezi az új hatóság vezetőit.

A magyar adóhivataltól kaphat segítséget a jövőben az Unió Csalás Elleni Hivatala, ha az uniós pénzek után nyomoznának Magyarországon. Ez is szerepel abban a törvényjavaslatban, amivel a kormány az Európai Bizottsággal való megegyezést próbálja segíteni. Az ellenzék szerint az eddigi vállalások gyengék. A kormány viszont biztos benne, hogy megszerzik a veszélybe került 3000 milliárd forintnyi támogatást is.

A tét több ezer milliárd forintnyi uniós támogatás. Év végéig meg kellene állapodni ahhoz, hogy az ország ne veszítsen el véglegesen egy óriási összeget.

Fontos határidő jár le hétfő éjfélkor: a kormánynak addig kell megválaszolnia az Európai Bizottság levelét, amelyben további intézkedéseket vár az uniós pénzek szabályos elköltésére. Az MSZP szerint a kormánynak nyilvánosságra kellene hoznia a tárgyalás részleteit, ugyanis ha a bizottság kevesli a vállalásokat, akár pénzügyi szankciót is javasolhat szeptemberben Magyarországgal szemben. A kormány nem válaszolt megkeresésünkre, amelyben a további intézkedésekről kérdeztünk.

Ha rajta múlna, már ma délután aláírná a megállapodást az uniós helyreállítási alapról – ezt mondta egy mai sajtótájékoztatón Navracsics Tibor. Az uniós pénzekért felelős miniszter szerint a jogállamisági eljárásban megfogalmazott kritikákra is megfelelő választ ad a kormány a határidőig. A miniszter azt mondja, eddig nem nehezítette meg a tárgyalásait a miniszterelnök kevert fajokról szóló beszéde.