A luxemburgi miniszterelnök Orbánnak: „Nyolc éve ismerjük egymást, de ez nagyon mélyen érint” – a jelek szerint bukni fogja a kormány a pedofiltörvény miatti pert

„Már nyolc éve ismerjük egymást. De ez nagyon mélyen érint” – szemtanúk szerint ezekkel a szavakkal fordult oda Orbán Viktorhoz a nyíltan meleg luxemburgi miniszterelnök, miután a magyar parlamentben elfogadták az úgynevezett pedofiltörvényt. 2021 júniusának vége volt, az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben tanácskoztak. Az ülés részvevői szerint a magyar miniszterelnök lényegében össztűz alá került, amiért 

a pedofil bűnelkövetők elleni törvénycsomagba olyan rendelkezéseket pakoltak, amiknek semmi közük a pedofília elleni harchoz, de hátrányosan érintik a magyar LMBTQ közösséget. 

A Politicónak több szemtanú is mesélt az elhangzottakról. Szerintük a legmegrázóbb megjegyzéseket a Luxemburgot 2013 óta irányító Xavier Bettel tette, aki arról mesélt, hogyan kellett megküzdenie azért, hogy elfogadják.

„Az anyám utálja, hogy meleg vagyok. Együtt kell élnem ezzel. De most hoztok egy ilyen törvényt. Tisztellek, de ez egy vörös vonal, ami a legalapvetőbb emberi jogokról szól” – mondta megindultan a politikus. 

A statisztikákból látszik, hogy hány meleg fiatal követ el öngyilkosságot. Ez nagyon rossz és megbélyegző
 

 – mondta Bettel a magyar kormány intézkedéseire utalva. A kormánypárti politikusok és a kormányközeli sajtó által „gyermekvédelmi törvényként” emlegetett jogszabály értelmében a 18 éven aluliaknak tilos „megjeleníteni” és „népszerűsíteni” a homoszexualitást, az azonban azóta sem derült ki, hogy ez pontosan mit jelent. Betiltották egyebek mellett az LMBTQ közösséget és a szivárványcsaládokat érő joghátrányokról szóló társadalmi célú hirdetéseket, és korlátozták az iskolai felvilágosító foglalkozásokat is, amiknek nagy szerepük van az iskolai erőszak visszaszorításában.

Harcba szálltak a törvény ellen

A törvényt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „szégyenteljesnek” nevezte, majd az elfogadása után nem sokkal a brüsszeli testület úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert szerintük 

a jogszabály hat ponton is szembegy az uniós joggal. 

Ilyenkor hosszas levelezés indul, mindkét fél megindokolhatja a maga álláspontját. Mivel ez nem vezetett eredményre, az Európai Bizottság tavaly decemberben újabb szakaszba léptette az eljárást, és az Európai Bírósághoz fordult, vagyis a luxemburgi székhelyű testület dönthet arról, hogy a sokat bírált törvény megfelel-e az uniós jognak.

A perhez azóta úgynevezett „beavatkozóként” sorra csatlakoznak az uniós országok, legutóbb Ausztria és Írország. „Az Európai Unió a demokrácián, a jogállamiságon és az emberi jogokon alapul, amelyeket minden eszközzel meg kell védeni. A kötelezettségszegési eljárás szükséges lépés az alapvető jogok teljes körű érvényesítéséhez” – közölte Karoline Edtstadler osztrák Európa-ügyi miniszter. 

A perhez eddig Ausztria, Belgium, Dánia, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Portugália és az Európai Parlament csatlakozott az Európai Bizottság oldalán. 

Ez azt jelenti, hogy ők is részt akarnak venni az eljárásban, és a bíróságon elő akarják adni érveiket a magyar jogszabállyal szemben. 

A magyar kormány azzal érvel, hogy a jogszabályt félremagyarázzák, a célja pedig pusztán a gyerekek „megvédése” és az, hogy nevelésükről a szüleik dönthessenek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt: a kormány megvárja az Európai Unió döntését a törvénnyel kapcsolatban. Gulyás Gergely azt is elismételte: a kormány célja, hogy a lehető leghatározottabban és legerősebb eszközökkel „védjék meg” a legfiatalabbakat. 

Nemzetközi jogász: a kormánynak nincs esélye  

Nagy Boldizsár, a CEU docense az rtl.hu-nak azt mondta: a szimbolikus, nagy ügyek esetében jellemzően sok a beavatkozó. Példaként a menekültek befogadásával kapcsolatos kvótapert említette, amelyben 2017-ben az Európai Bíróság Magyarország ellen döntött. A nemzetközi jogász szerint ha egy ország az Európai Bizottság oldalán avatkozik be, az egyértelművé teszi, hogy elutasítja a magyar kormány álláspontját. 

Ez egy világos állásfoglalás arról, hogy az érintett tagállamok egyetértenek az Európai Bizottsággal, és egyben képesnek érzik magukat arra, hogy még több jogi érvet szolgáltassanak a testület számára
 

– magyarázta. „A beavatkozó tagállamok tulajdonképpen az Európai Bizottság segítői, még körültekintőbb érvelést tesznek lehetővé” – tette hozzá. A CEU docense szerint a beavatkozók a per végkimenetelét is befolyásolhatják. „Előfordulhat, hogy olyan szempontokat visznek be a perbe, amik a Bizottság ügyvédeinek nem jutottak eszébe, esetleg jobban kifejtik, vagy alátámasztják azokat. A perben a bírók meggyőzéséért folyik a harc, ami a legkülönbözőbb eszközöket kívánja meg, és a beavatkozók ebben segítenek.”

A nemzetközi jogász szerint a kötelezettségszegési eljárásoknak csak a töredéke jut el a bírósági szakaszba, de az Európai Bizottság ezeknek a döntő többségét megnyeri. „A beavatkozók ráadásul ebben a perben nem valami nagyon bizonytalan küzdelembe szállnak be, hanem pontosan tudhatják, hogy az Európai Bizottság végül nyerni fog” – mondta Nagy Boldizsár. Szerinte ezt egy idén januári ítélet alapján lehet biztosra venni, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Litvániát, mert gyerekekre károsnak minősítettek egy mesekönyvet, amelyben LMBTQ karakterek is szerepeltek.

A kifogásolt mesekönyv kilenc-tíz éves gyerekeknek szól. A szerzője hagyományos meséket dolgozott fel különféle kisebbségekhez tartozó szereplőkkel, és olyan témákat jár körbe, mint a megbélyegzés, zaklatás, válás vagy kivándorlás. Hat meséből kettő az azonos neműek közötti kapcsolatról szól. Miután emiatt valaki panaszt tett, a könyv forgalmazását felfüggesztették, majd a kiadó figyelmeztető címkével kezdte újra árulni. Az időközben elhunyt szerző édesanyja emiatt indított pert, mert szerinte az azonos neműek kapcsolatának ábrázolása nem tekinthető károsnak. Az ügy végül az Emberi Jogok Európai Bíróságáig jutott, ahol először foglalkoztak a kifejezetten a gyerekek számára írt, azonos neműek kapcsolatáról szóló irodalom korlátozásával. 

A bíróság elutasította a litván kormány érvelését, miszerint az intézkedés a gyerekek védelmét szolgálta, és egyhangúlag úgy ítélte meg, hogy megsértették a véleménynyilvánítás szabadságát garantáló európai egyezményt. A litván államot a bíróság pénzbüntetésre ítélte.

„Egy 81 oldalas ítélettel álltak elő, amelyben hosszasan taglalták a magyar törvényt is” – magyarázta Nagy Boldizsár. Az indokolásban az Emberi Jogok Európai Bírósága részletesen levezette, hogy a magyar szabályozással mi a probléma, amit tekintélyes nemzetközi szervezetek állásfoglalásaival támasztottak alá. 

A magyar állam teljesen esélytelen a perben
 

 – fogalmazta meg Nagy Boldizsár kategorikus álláspontját. „Az Európai Bizottság nem egy légüres térből csapott le a magyar államra, hanem maguk mögött tudhatják a Velencei Bizottságot, az Európa Tanácsot és az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amelyek mind azt mondják, hogy a magyar törvény nemcsak az információszabadságra vonatkozó szabályokat sérti, hanem az Európai Unióról szóló szerződés második cikkét is. Vagyis az unió alapértékeit támadja” – mondta a nemzetközi jogász. Szerinte az ítélet néhány hónapon belül születhet meg. 

Elegük van

„A beavatkozás elég kemény politikai üzenet is” – ez már az uniós ügyekkel foglalkozó szakújságíró véleménye az osztrák kormány és az Európai Parlament lépéséről. Arató László szerint a többi uniós tagállamban óriási felháborodást váltott ki az LMBTQ-közösséget a pedofilokkal összemosó magyar törvénycsomag, és a helyzet a mai napig nem rendeződött. Az Orbán-kormány ráadásul a törvény miatt az Európai Bizottsággal is szembe került, mert a kisebbségek jogainak védelme kiemelten fontos kérdés. „A törvényt nemcsak azok a politikusok ítélték el, akik rendszeresen kritizálják Magyarországot, hanem tagállami kormányok is” – magyarázta. 

Összesen 17 uniós ország jelezte, hogy a jogszabályt problémásnak tartja, és egyetért az Európai Bizottság fellépésével. Szerintük ezt a fajta megkülönböztetést nem lehet tolerálni az Európai Unión belül
 

 – mondta Arató László. A szakújságíró szerint hasonló jogszabályra még csak példa sincs – azokban az országokban sem, amiket jobboldali kormányok irányítanak, és a lakosság jelentős része valóban hívő. „Ilyet nem illik csinálni. Azok a kormányok sem csinálnak ilyet, amelyek konzervatív politikát folytatnak. A mélyen hívő katolikus országok, például Spanyolország vagy Portugália, teljesen máshogy viszonyulnak az LMBTQ közösség jogaihoz. Egész egyszerűen nem merülhetne fel, hogy valakit hátrány érhessen a nemi irányultsága miatt. Különösen úgy, hogy ezt egy valóban elítélendő dologgal, a pedofíliával mossák össze” – fejtette ki.

A törvény sorsa Arató László szerint az Orbán-kormány intézkedései miatt befagyasztott uniós források jövőjére is hatással lesz. „Azt kell látni, hogy Magyarország most a mezőgazdaságnak járó forrásokon kívül semmilyen pénzhez nem jut hozzá” – mondta. 

Súlyos lakatok vannak a pénzesládán, és az egyik közülük a pedofiltörvény
 

 – tette hozzá. „Nyilván nézik még a korrupcióellenes intézkedések hatékonyságát, az igazságügyi reformok hatását, és ezekhez hozzájön még a pedofiltörvény is. Amíg a kormány ezeket nem rendezi, addig Magyarország el lesz zárva az uniós pénzektől.” 

Nyitókép: Xavier Bettel, Luxemburg nyíltan meleg miniszterelnöke és Orbán Viktor 2021. decemberben a brüsszeli EU-csúcson. Fotó: Európai Tanács/MTI