A tét több ezer milliárd forintnyi uniós támogatás. Év végéig meg kellene állapodni ahhoz, hogy az ország ne veszítsen el véglegesen egy óriási összeget.

Fontos határidő jár le hétfő éjfélkor: a kormánynak addig kell megválaszolnia az Európai Bizottság levelét, amelyben további intézkedéseket vár az uniós pénzek szabályos elköltésére. Az MSZP szerint a kormánynak nyilvánosságra kellene hoznia a tárgyalás részleteit, ugyanis ha a bizottság kevesli a vállalásokat, akár pénzügyi szankciót is javasolhat szeptemberben Magyarországgal szemben. A kormány nem válaszolt megkeresésünkre, amelyben a további intézkedésekről kérdeztünk.

Ha rajta múlna, már ma délután aláírná a megállapodást az uniós helyreállítási alapról – ezt mondta egy mai sajtótájékoztatón Navracsics Tibor. Az uniós pénzekért felelős miniszter szerint a jogállamisági eljárásban megfogalmazott kritikákra is megfelelő választ ad a kormány a határidőig. A miniszter azt mondja, eddig nem nehezítette meg a tárgyalásait a miniszterelnök kevert fajokról szóló beszéde. 

Benyújtotta az igazságügyi miniszter azt a törvényjavaslatot, amely kötelező – legalább nyolc napos – társadalmi konzultációt ír elő a jogszabályok többségének elfogadása előtt. Ez az egyik feltétele, hogy Magyarország megkapja az uniós támogatást a helyreállítási alapból.

Néhány témában azért sikerült előrelépni az elmúlt hónapokban.

A miniszter azt is mondta: nem kapott hivatalos értesítést a kormány arról, hogy újabb feltételekhez kötné a bizottság a megállapodás aláírását.

Az ügyészség szerint kenőpénzt fogadtak el azért, hogy uniós és magyar költségvetésből finanszírozott pályázatok támogatást nyerjenek.

Nem lett folyóvizük, sem benti vécéjük, nem tudnak könnyebben mosni és tisztálkodási lehetőségeik sincsenek.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint ez a projekt újabb tökéletes példa az uniós pénzek elherdálására.

Folytatjuk sorozatunkat arról, milyen érthetetlen vagy felháborító módon költ el Magyarország uniós pénzeket.

Közel félmilliárd forint tehenészetre egy miniszterhez közel álló cégnek. Tízmilliók egy szociális szövetkezetnek. De épült piac is 25 millióért.

A bíróság szerint nem sérti az uniós jogot, hogy a támogatások feltételéül szabják a jogállamiság elveinek tiszteletben tartását.

Szigorúbb fellépést és ellenőrzést sürgetnek egy jelentéstervezetben.

Így is költi Magyarország az uniótól kapott pénzeket.

A magyarok többsége nem bízik a kormányban, legalábbis, ha az uniós helyreállítási pénzek elköltéséről van szó. Ez abból a felmérésből derül ki, melynek eredményét most hozta nyilvánosságra az Európai Parlament. Az unió összes tagállamában megkérdezték az embereket, csak a szlovákok és a szlovének bizalmatlanabbak. A DK szerint az eredmény érthető, a kormány viszont vitatja a felmérés megbízhatóságát.

Tárgyaljon az önkormányzatokkal az uniós helyreállítási alap pénzeinek elosztásáról a kormány - kérte a miniszterelnöknek küldött levelében a főpolgármester. Tegnap a 444.hu írt arról: a következő uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak járó 11 ezer milliárd forintból mindössze 5 milliárd jut Budapestre. A kormány szerint más forrásokból összesen több, mint 1200 milliárd forintot költenek fővárosi fejlesztésekre.

A Magyarországra kiutalt uniós pénzek közel négy százalékát visszafizetette volna Magyarországgal az OLAF az elmúlt négy évben. Ez tízszer több, mint az uniós átlag. A kormány szerint azért találnak sok szabálytalanságot, mert különös figyelem irányul az országra. Az OLAF igazgatója azt mondja, egy nagy büntetés vezetett a rossz eredményhez.

Vitatott gyógyhatású fényágyban pihenhetik ki a felcsúti focisták az edzések fáradalmait. Hadházy Ákos független képviselő vette észre, hogy egy repülőjegy-értékesítéssel foglalkozó cég szállít uniós támogatással, 8,7 millió forintért ilyen berendezéseket Felcsútra. A kormányszóvivő azt mondta: a kabinet egyetért Angela Merkel német kancellár korábbi kijelentésével, ami szerint Magyarország jól használja fel az uniós pénzeket.

Az Európai Bizottság vizsgálódik az Eliosnál az Index értesülései szerint. Az internetes lap úgy tudja, hogy még március közepén egyszerre öt cégnél is bejelentés nélküli vizsgálatot tartottak kartelezés gyanúja miatt. A korábban Tiborcz Istvánhoz tartozó Elios ügyében már az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala is vizsgálódott, és az uniós források visszavonását javasolta. A kormány azt mondja, nem tudott a mostani vizsgálatról, a cég nem tagadta az Index információját, de a cikket politikai indíttatásúnak nevezte.

Két évi fizetést is hazavihettek pluszban a Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozói közül azok, akik részt vettek az uniós pénzek lehívásában - ezt a 24-hu írta meg. Egy kormányhatározat alapján majdnem 8 milliárd forintot fizetett ki a Varga Mihály vezette tárca. Összesen négy minisztérium dolgozói kaptak plusz pénzt a választás előtt.

Ritkán történik olyan, mint ami stábunkkal Pusztaottlakán történt. Végig követte őket valaki, fotózta és még a rendőrséget is kihívták. Pedig Kéri Barna csak azt szerette volna megtudni, mi az oka annak, hogy ömlik az uniós pénz a mindössze 300 lelkes Békés megyei zsákfaluba. Jutott pl. játszótérre, miközben nincs is a településen gyerek, az iskola is bezárt. Vagy „Ezerarcú Könyvtárra”, ami, mikor ott jártunk, zárva volt. Vagy vadasparkra és még sorolhatnánk. Vannak, akik szerint a magyarázat Simonka Györgynél, a térség fideszes országgyűlési képviselőjénél keresendő, aki egyébként érintett egy csalás miatti nyomozásban.

A négyes metró meglátogatásával kezdte a munkát Magyarországon az Európai Parlament ellenőrző bizottsága. Azt vizsgálják, hogyan költötték el az uniós pénzeket. Az ellenőrök holnap délelőtt a felcsúti kisvasúton fognak utazni. A bizottság elnöke szerint a kiválasztott beruházásokról nem politikai alapon döntöttek, a kormány azonban az RTL Híradó kérdésére kampányízűnek nevezte a látogatás időzítését.

A legtöbben egyszerűen nem tudjuk követni az uniós pénzek útját, elosztását és főleg azt nem látjuk, hogy milyen alapon, ki, mire költötte őket. Baló György vendégeivel, Csepreghy Nándorral, a Miniszterelnökség miniszter-helyettesével és Heil Péter, fejlesztéspolitikai szakértővel próbálta feltérképezni a pénzek útját. Íme néhány részlet a műsorból:

Talán merészség, hogy ebbe belevágunk, mert a téma bonyolult – de szerencsés lenne, ha sokkal többet tudnánk róla. Mert mindannyiunkat érint. Az uniós támogatásokról van szó. 2007 és 2013 között  a Gyurcsány, Bajnai, majd Orbán-kormányok idején Magyarország nagyjából 14 ezer milliárd forintot kapott – ez annyi pénz, amennyit mondjuk öt hónap alatt az ország megtermel. Másképpen: hét év alatt majdnem másfél millió forint minden egyes állampolgárnak. De: a legtöbben egyszerűen nem tudjuk követni az uniós pénzek útját, elosztását és főleg azt nem látjuk, hogy milyen alapon, ki, mire költötte őket – és tartani kell attól, hogy ezt pontosan a mostani és az előző kormányzat sem tudja.

1700 milliárd forintot ígért eddigi országjáró körútján a kormányfő a megyeszékhelyeknek. A pénz nagy részét uniós forrásból fedezik. A Modern Városok programtól 23 nagyváros gazdasági fellendítését várják. Az MSZP szerint a kormány kétszínűségét mutatja, hogy miközben Orbán Viktor a Brüsszel elleni szabadságharcról beszél, két kézzel szórja az uniós pénzeket.

Az OTP vezér szerint nyugtalanító, hogy egy olyan ember dönt az uniós forrásokról, aki egy kisváros gazdálkodását sem tudta rendben tartani.