Elbukta Magyarország a jogállamisági pert az Európai Unió bíróságán

Az Európai Unió Bírósága elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét, amelyben a két ország azt kezdeményezte, semmisítsék meg a jogállamiság elveinek tiszteletben tartására kitalált mechanizmust. 

Ebben egyebek mellett azt is rögzítették, hogy az uniós támogatásokat csak abban az esetben kell kifizetni a tagállamoknak, ha azok az alapvető normákat betartják. Ennek megfelelően vizsgálhatják azt is, hogy Magyarországon érvényesülnek-e ezek az alapértékek. 

Mint ahogyan a 24.hu cikke rámutatott, fontos kitétel ugyanakkor, hogy 

a mechanizmus nem azt bünteti, ha a tagországok általánosságban megsértik az EU alapértékeit, hanem azt, ha konkrét problémákat találnak az uniós alapértékekkel kapcsolatban, amelyek ártanak az unió költségvetésének is. 

Az ítélet szerint mindenesetre

• a jogállamisági mechanizmust a megfelelő jogalappal fogadták el, 
• összeegyeztethető az uniós szerződések 7. cikk szerinti eljárással, 
• és tiszteletben tartja különösen az Európai Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét.

Az uniós bíróság közölte: elutasítja a Magyarország és Lengyelország által benyújtott, az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen irányuló kereseteket.

A hvg.hu szerint az ítélet azt a magyar érvet sem fogadja el, hogy a rendelet megkerüli az uniós alapszerződést és túllép az abban meghatározott hatáskörökön - 

vagyis elutasítja az Orbán Viktor által "lopakodó jogalkotás"-ként emlegetett hatáskörtúllépésre vonatkozó vádat.

Magyarország és Lengyelország március közepén nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben.

A jogállamiság fogalmának Magyarország és Lengyelország által vitatott értelmezésével kapcsolatban a bíróság úgy ítélte meg, hogy a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes elvek tartalmát és a belőlük eredő követelményeket.  

Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg a júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. 

A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.

Varga Judit: Politikai döntés született

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint politikai ítéletet hozott az Európai Unió bírósága Magyarországot érintően a gyermekvédelmi törvény miatt.

A miniszter azt írta, a döntés élő bizonyítéka annak, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával.

Az ítélet egy újabb nyomásgyakorlás hazánk ellen, mert a nyár folyamán elfogadtuk a gyermekvédelmi törvényünket.

– fogalmazott. Hozzátette: „Brüsszel nem tudja annyiban hagyni, hogy a magyar emberek népszavazáson mondhatják el a véleményüket. A bürokratikus elit nem akarja elfogadni a magyarok szabad döntését és véleményét”.

A Fidesz is hasonlóan értékelte a történteket, a párt közleménye szerint Magyarországot valójában a gyermekvédelem miatt akarják megbélyegezni.

„Brüsszel nem akar belenyugodni abba, hogy Magyarország nem enged a nyomásgyakorlásnak, a gyermekeket célzó LMBTQ-propaganda megállítására is törvényt hozott, sőt még népszavazást is kiírt. Ezért perelték be Magyarországot, ezért indították az egész jogállamisági dzsihádot, ezért akarják megbélyegezni, elítélni és megbüntetni hazánkat” – áll a közleményben.  

Hozzátették: „Brüsszelben előre meg volt írva az ítélet Magyarország ellen, kihirdetését pedig a magyar választásokra időzítették, így akarják a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldalt hatalomra segíteni”. 

Ellenzék: Az uniós forrásokról is döntenek áprilisban a választók

Az Európai Bíróság mai döntése után egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormány antidemokratikus működése miatt mostantól minden egyes magyar állampolgárnak súlyos, forintosítható árat kell majd fizetnie – áll az ellenzék közös közleményében.

Az Egységben Magyarországért szerint „nem is lehet kérdés, hogy hazánk esetében élni fog-e az Unió az új lehetőséggel”, mert az egész mechanizmust azért akarták elfogadni, mert a magyarországi események alapján vált egyértelművé: 

az EU eddig szinte tehetetlen volt abban esetben, ha egy tagország kormánya gátlás nélkül lopta el az embereket megillető uniós pénteket.

Az ellenzék szerint a mai döntés fényében az áprilisi választások tétje még világosabbá vált: 

amennyiben a Fidesz győz, akkor nem fogunk hozzájutni a magyar embereket, a magyar gazdaságot megillető forrásokhoz.  

Nyitókép: Aris Oikonomou/MTI/EPA/AFP pool