Omladozó házak és hideg szobák – ennyit látnak a felzárkóztatásukra szánt százmilliókból a körömi romák

Köröm Miskolctól 30 kilométerre fekvő 1500 lelkes kistelepülés. Az ott élők 80 százaléka él mélyszegénységben a helyi szegregátumban. Egy fedél alatt sokan húzzák meg magukat, többen, mint amennyien elférnének. Orvosi segítséget nehezen kapnak, fáznak és éheznek.

Omladozó házak, hideg szobák

Egy 58 éves nagymama azt mesélte, most éppen három lánya és tíz unokája van otthon, az egyik szobában hatan alszanak. Az egyik anyuka beteg kisbabájára panaszkodott, azt mondta, gyermekorvos nincs, csak „felnőttorvos”, de ő meg sem nézi a gyermeket, telefonon keresztül írja fel a gyógyszereket.

Ennél többet azonban nem mert mesélni a Házon kívül stábjának, mert attól fél, hogy a gyámhivatal elveszi tőle a kicsit, mint oly sokuktól már a családban.

A család háromszobás omladozó házában alig lehet megmozdulni, a gyerekek kabátban vannak a hideg szobában. Egy másik anyuka azt mesélte, bútorokat, meg a saját ruháit is eltüzeli, csak ne fázzanak a gyerekek.

Ennek a fotelnek a párja nem volt már olyan jó, úgyhogy szétvágtam a gyerekeknek a tűzre. A nadrágomat is rátettem. A kislány köhög, és hűvös van már estére

– osztotta meg a fiatal anyuka.

Arról is mesélt, hogy a stáb ottjártakor, délután kettőkor a gyerekek már megették a sárgaborsó főzeléket, több ételük nincs aznapra. „Mára ennyi” – tette hozzá.

A helyiek azt is felemlegették, hogy több gyermek állami gondozásba került, mert nem tudtak számukra megfelelő körülményeket biztosítani. Az egyik párnak például négy gyermeke van nevelőszülőknél, mert élelmiszerre, ruházatra, ágyra sem jutott már.

Ha a négy gyerek itthon lenne, nem kéne semmi! A kaja, semmi, csak ők 

– osztotta meg könnyes szemmel az apuka.

Ezeken az embereken segített volna az az uniós támogatás, amit a borsodi falu önkormányzata a mélyszegénységben élő emberek és családjaik társadalmi felzárkóztatása és lakhatási integrációjuk segítése céljából nyert el. A komplex telep-program részleteiről és az elköltött forintmilliók sorsáról azonban nem sokat tudott meg a Házon kívül riportere.

A kérdés „nem aktuális” a polgármester szerint

„Szívesen adok nyilatkozatot, mert tudom, hogy honnan indul el mindig ez a szerencsétlen helyzet, de higgyék el, hogy én nem az az embertípus vagyok, aki elbújik a világ elől” – így kezdte Tóth Tibor körömi polgármester, majd arra is utalt, pontosan tudja, hogy előző nap a stáb kikkel és miről forgatott.

Arról kezdett el beszélni,

ezek után biztos, hogy nem fogja felvenni közmunkásoknak azokat az embereket, majd sietett hozzátenni, nem azért, mert szóba álltak a Házon kívül riporterével, hanem „egészen másért”. 

Végül az interjút rövidre zárta azzal, hogy a telep-programról – amelynek keretében összesen 400 millió forint uniós pénzt nyertek a körömi szegregátumban élők megsegítésére – 

nem adhat semmilyen felvilágosítást, „mert ez most nem aktuális”.

A nyilvános adatok szerint a felzárkóztató program tavaly júliusban lezárult, azonban semmiféle változást nem érzékelnek a telepen. „Nem kaptak folyóvizet, nem lett bent vécéjük, nem tudnak könnyebben mosni, nincsen tisztálkodási lehetőségük” – részletezte Kiss Anikó, a Szociális Csomagküldő Mozgalom Alapítványa vezetője, aki évek óta segít a nehéz sorsú családokon. A házak nem hogy javultak volna, „borzasztó állapotú lett az, amiről én tudok”, tette hozzá. 

Eddig öt család költözött önkormányzati házakba

A rengeteg pénz némi eredménye azért látható a faluban: az önkormányzat felújított egy, az államtól megvett szükséglakást a szegregátum szélén és két másik épületet a falu főutcájában – a Házon kívül információi szerint ezekbe az önkormányzati házakba öt roma családot költöztettek be, de a körömi szegregátumban mintegy 130 ház lakói számára kellene megoldást találni. Emellett bővítették a közösségi házat, és lett egy focipálya, mellette kis fürdő és mosóház, amit egyelőre senki nem használ.

„A szemérmességük, az valahogy az ellen van, hogy ilyen közösségi terekben levetkőzzenek, és a saját ruhadarabjaikat, fehérneműiket – már akinek van, mert ez egy nagy probléma – mások jelenlétében mossák” – mutatott rá Kiss Anikó alapítványi vezető, de ezt erősítette meg néhány érintett is. 

Azt mondták, inkább többször fordulnak a kútra vízért, minthogy felvigyék a koszos ruhát a faluba, szégyenszemre.

A körömi milliók elköltésének ellenőrzéséről és annak hatékonyságáról a Házon kívül szerette volna kérdezni az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, de a tárca nem reagált a megkeresésre.