Belföld

Most jó iskolába járnak a gyerekek, de az állam felrobbantaná a rendszert

Moskovics JuditMoskovics Judit

2022. június 1. 7:45

Van egy iskola, amely a szülők szerint az egyetlen olyan intézmény Magyarországon, ahol megfelelően tudják fejleszteni sérült gyermekeiket. Ez az iskola azonban a jelek szerint idén már nem kap állami támogatást, így veszélybe került a működése. A Klebelsberg Központ szerint a tankerületek megoldják a feladatot, a gyakorlat azonban nem ezt mutatja. A lesújtó helyzetet két család kálváriáján keresztül mutatta be a Házon kívül. 

A Bliss Alapítvány egy Magyarországon működő, beteg és kommunikációra képtelen gyerekekkel foglalkozó intézmény. A Bliss 10 éve működik iskolaként, előtte módszertani és fejlesztő központ volt. A gyerekek fejlesztésére és oktatására alapított iskolában használt úgynevezett alternatív kommunikációra a mai napig kizárólag itt képzik a gyógypedagógus szakembereket és a gyerekeket. A működés költségét a pandémiáig pályázatokból, adományokból és céges felajánlásokból oldották meg.

Egy évre 28 millió forint működési költséget kellett volna előteremteni, de a koronavírus-járvány okozta válság miatt az iskola működése veszélybe került.

A Blissbe jár a 11 éves Dávid is, aki mindössze fél éves volt, amikor kiderült: komoly fejlődési rendellenessége van. Az orvosok azt mondták, hogy a kisfiú agykérge sérült, miután az édesanyja, Zsuzsa valószínűleg a terhessége első felében elkapott egy vírust.

Dávid éjszaka sírt, sőt ordított a fájdalomtól! Most már utólag tudjuk, hogy fejgörcsei lehettek. Nappal végig aludt, csak akkor meg vinnem kellett a nagylányomat iskolába, úgyhogy négy hónapon keresztül zombi üzemmódban működtünk

– mondta Zsuzsa, aki egyedül neveli a két gyerekét, az édesanyja, aki nagyon sokat segített neki, elhunyt, a férje pedig elhagyta őket. Dávid apja nem tartja a kapcsolatot a családdal, de a gyerektartást fizeti.

Kiss Zsuzsanna és fia, Dávid

Dávid osztálytársa a Blissben a 9 és fél éves Milla is, aki az Egyesült Államokban született, de amikor észrevették, hogy valami baj van a kislánnyal, az egész család hazaköltözött. Millát egyéves korától három éven keresztül vizsgálták, mire felállították a pontos diagnózist. A kislány egy Parkinson-kórhoz nagyon hasonló tünetekkel járó fejlődési rendellenességgel született.

A hivatalos diagnózis a Rett-szindróma, de az orvosok szerint a traumatikus születés is okozhatta a kislány állapotát. Ez lényegében azt jelenti, hogy meghúzták a nyakát születéskor. Szinte minden nap epilepsziás rohamai vannak

– mondja Kata, Milla édesanyja.

Christian Katalin és lánya, Milla

Katának azt mondták, hogy a kislánya nagyon súlyos értelmi fogyatékos, de szerinte a tengerentúlon félrediagnosztizálták Millát, mert látszik rajta, hogy mindent ért, ami körülötte történik.

Amerikában Rett-szindrómával egyetemre is járhatnak, mert a szemegérrel kommunikálnak. Neki a szeme az egyetlen, ami működik.

– mondta a Házon kívülnek Kata.

Dávid és Milla szülei szerint itthon lényegében a Bliss az egyetlen olyan intézmény, ahol megfelelően tudják fejleszteni a gyerekeiket.

Nem arról van szó, hogy a Blisst találtuk, hanem hogy egyáltalán nincs más lehetőség.

– mondja Kata.

Hogyan segíthet?

Számlaszám: Bliss Alapítvány 11712004-20070579 (közleménybe 22/23-as tanév)  

PayPal: https://tinyurl.hu/t3nS 

Dávid édesanyja, Zsuzsa szerint a legtöbb hazai intézmény meg sem közelíti azt az ellátást, amit a Blissben nyújtanak.

Dávid csak elsőben járt egy másik, egyházi iskolába, de eljöttek, mert 20 négyzetméteren 3 gyógypedagógus dolgozott 11 gyerekkel, egyszerűen nem voltak megfelelőek a körülmények

– meséli az anyuka, aki abba is belelátott, hogyan kozmetikázzák az adatokat, hogy papíron minden gyereknek meglegyen a heti 20 óra előírt fejlesztés.

Zsuzsa szerint olyan gyerekeket tanítottak németül, akik nem is tudtak beszélni. Szerinte a legfelháborítóbb ebben, hogy beteg gyerekekkel próbálnak ügyeskedni, az iskola így lényegében gyermekmegörzővé vált. 

Trexler Erik, a Bliss igazgatója elmondta, hogy náluk a gyerekek a nap nagy részét egy csoportszobában töltik, itt zajlanak a foglalkozások. Egy csoportban hat gyerek van, rájuk két pedagógus és egy gyógypedagógus jut.

Egy alternatív kommunikációt tanulnak a gyerekek, akik nem beszélnek, de gondolataik érzéseik ugyanúgy vannak. És arra mindenki vágyik, hogy ki tudja fejezni saját magát

– mondja Trexler.

Az intézmény vezetője szerint az a gond, hogy ha az ő iskolájuk helyett mondjuk egy szociális intézménybe viszik a gyerekeket, akkor a szülőknek lényegében állami gondozásba kell adniuk őket, magyarán le kell mondaniuk róluk.

Kata szerint kaptak olyan javaslatot is, miszerint a gyereküket adják inkább hospice házba.

A pandémia okozta válság miatt ellehetetlenülő Blissbe járó gyerekek szülei a tankerülethez fordultak. Végül az állam, ha 28 millió forintot nem is, de 7 milliót adott az iskola fennmaradására. Több tankerület is leírta a szülőknek, hogy miután saját intézményben nem tudja ellátni a gyermek megfelelő oktatását és fejlesztését, kijelölik a Blisst, és kihelyezik az adott gyerek ellátását, hiszen kötelező állami feladatról van szó.

A fennmaradó 21 millió forintot adományokból sikerült előteremteni, az előzetes információk szerint idén azonban az állam semmilyen formában nem szeretne fizetni az iskola szolgáltatásáért.

Arra a kérdésre, miszerint lesz-e iskola szeptemberben, egyik szülő sem tud érdemben válaszolni, csak az biztos, hogy ha a Blissben nem indul meg az oktatás szeptemberben, akkor nincs hová vinniük a gyerekeiket.

A Blissbe járó gyerekek szülei ezért már most adománygyűjtésbe kezdtek, hogy az iskola megmaradhasson, és szeptemberben elindulhassanak a tanulmányi csoportok. A Házon kívül megkereste a Klebelsberg Központ elnökét, Hajnal Gabriellát, hogy megkérdezzük az alapítványi iskola jövőjéről. Interjút nem kaptunk, csak egy közleményt a sajtóosztálytól:

A Bliss iskola szolgáltatásának igénybevételére a tankerületeknek semmiféle kötelezettsége nincs. Képesek a feladatot az alapítvány igénybevétele nélkül is ellátni. Az érintett szülőket arra kérjük, hogy keressék meg közvetlenül a lakhelyük szerint illetékes tankerületi központokat, információink szerint ezt többen már meg is tették

– írták. 

Dávid anyukája, Zsuzsa ezt már valóban megtette. A tankerület vezetője azt mondta, hogy nem tudnak mit csinálni, mert nincs elég pedagógusuk.

Hogy írhat le papíron olyat, hogy dehát meg van oldva anyuka?! Nincs, nincs megoldva! És ezt ő is tudja

– mondja Zsuzsa.

Katáék is megkeresték már az illetékes tankerületet, ahol egy zuglói vakok iskoláját ajánlották Millának. Milla egyébként jól lát, sőt nagyrészt a szemével kommunikál, de azért beadták a befogadó nyilatkozatot.

Írtam nekik, hogy a tankerület ide irányított, és hogy szeretnénk megnézni az iskolát, de választ sem kaptam, ez volt április közepén. Másfél hónapja semmi. Valószínűleg hely sincsen, mert hogyha van, azonnal lecsap rá valaki

– mondja Milla édesanyja.

Az ombudsman már 2017-ben a súlyos és halmozottan sérült tanulók oktatásának alapvető jogainak sérülésére hívta fel az Emberi Erőforrások miniszterének figyelmét, megállapítva, hogy nincs elég iskolai férőhely, szakember és eszköz.

Trexler Erik

Trexler Erik elmondása szerint az elmúlt években európai uniós forrásból a magyar államnak 1200 férőhelyet kellett volna létrehozni fejlesztő-nevelő oktatásban, erre nagyjából 15 milliárd forint állt rendelkezésre.

Ebből 24 férőhely valósult meg, és mind egyházi intézményben.

A Blissbe járó gyerekek szülei egy hónappal ezelőtt személyesen is odamentek a Klebelsberg Központ elé. Attól tartanak, hogy ha a gyerekük iskolája megszűnik, akkor jövő tanévtől nem jutnak megfelelő ellátáshoz. Senki nem szeretne lemondani azokról a fejlesztésekről, ami a gyerekének egyébként a törvény szerint is járna.

Nem sajnáltatni akarom magunkat, egyáltalán nem ez a célom. De miért kell nekünk meg más ilyen családoknak demonstrálni, meg pénzt gyűjteni, meg interjúkat adni hogy alapvető jogok be legyenek tartva

– kérdezi Kata.

#Belföld#Házon kívül#klebersberg központ#oktatás#bliss#sérült gyerekek#ma

Címlapról ajánljuk