Durván megugrott a vendégmunkások száma, közben a külföldi gyereket migránsozzák és terroristázzák az iskolában

Hajdúnánáson ez az év is úgy indult, ahogy a többi. Az emberek munkába siettek, boltba mentek, intézték a dolgukat.

Aztán az egyik januári napon a város közepén feltűnt néhány láthatóan külföldi és láthatóan távoli országból érkezett férfi. Ugyanazt csinálták, mint a hajdúnánásiak: boltba mentek, intézték a dolgukat. 

A csendes városban azonban futótűzként terjedt el a hír, hogy migránsokat láttak. 

Volt, aki a Facebookon olvasott róla: „Értesültem a Hajdúnánás pletykán, hogy meg vannak ijedve az emberek” – mondta a Házon kívülnek egy helyi nyugdíjas nő.

Más arról is hallott, hol laknak az idegenek. „Pál-Kovácsot kell megkérdezni, hogy miért fogadta be őket. Ő üzemelteti a szállót, ha nem tévedek” – tanácsolta Szabó Sándor, egy másik hajdúnánási nyugdíjas. Egy, a város szélén található szálláshelyről van szó, a külföldiek tényleg itt szálltak meg.

Voltak, akik aggódni kezdtek – meséli Szabó Sándor. Migránsok érkeztek, mondták egyre többen. „Egymást ijesztgetik az emberek. Ha meglátnak négyet, akkor azt hiszik, hatvannégy van.”

Az önkormányzat végül közleményt adott ki, hogy megnyugtassa a hajdúnánásiakat. „Városunkban szárnyra kelt az a híresztelés, hogy migránsok tartózkodnak Hajdúnánáson” – kezdődött a tájékoztatás, amelyben közölték, hogy vendégmunkásokról van szó, akik csak ideiglenesen laknak a városban, és egy helyi vállalkozó, a már említett Pál-Kovács Dezső szállásolta el őket.

„Az érintett munkavállalók Hajdúnánáson történő tartózkodása megfelel a jogszabályi előírásoknak” – írta az önkormányzat, majd, mintegy jelezve, hogy ők semmiről sem tehetnek, azt is hozzátették: „arra, hogy egy megfelelő engedélyekkel rendelkező szálláshely milyen nemzetiségű vendégeket fogad be, az önkormányzatnak nincs ráhatása.”

A szálláshelyet üzemeltető Pál-Kovács Dezső azt mondta a Házon kívülnek, az első vendégmunkások december 6-án érkeztek hozzá, első körben húszan, aztán még 15-en. Nagyjából fél órányi autóútra innen épül a Mol új poliol üzeme. Pál-Kovács Dezső korábban az ATV-nek azt nyilatkozta, ott volt szükség munkaerőre.

A férfiak Indiából jöttek, a bőrük színe ezért tűnt fel rögtön a hajdúnánásiaknak.

Hajdúnánás fideszes polgármesterét, Szólláth Tibort is megkerestük, de nem akart nyilatkozni. Az önkormányzat közleményéről azt írta, 

fontos volt tisztáznunk a pánikhangulat kialakulása előtt, hogy nem migránsok, hanem érvényes engedéllyel rendelkező külföldi vendégmunkások tartózkodnak városunkban.

Az épülő tiszaújvárosi üzemen helyiek is dolgoznak, a környéken azonban nincs elég munkaerő, ezért muszáj volt máshonnan szerezni. Az egyik helyi megszólaló szerint rengeteg külföldi dolgozik az építkezésen. „Van lakótelep is építve részükre, csak gondolom, ott nem fértek el. Általában segédmunkát végeznek” – mondta.

Migrációs hullám

A vendégmunkások száma ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években, a kormány ugyanis többször is könnyített a külföldiek alkalmazásán. 2017-ben például lehetővé tették, hogy a környező országokból ne kelljen tartózkodási engedélyt kérni, elég, ha a foglalkoztató bejelenti a munkavállalót.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a covid-járvány előtti négy évben több mint háromszorosára nőtt a Magyarországon dolgozó külföldiek száma. Ha az adatokat megyékre lebontva vizsgáljuk, az ország több részén is brutális emelkedést látni. Jász-Nagykun-Szolnok megyében például 19-szeresére nőtt a vendégmunkások száma a járvány előtt: 2016-ban hivatalosan 200 vendégmunkásról tudtak a megyében, 2019-ben azonban már 3396-ról. A járvány első évében aztán csökkent a számuk.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutóbb közzétett adataiból az is kiderült, hogy 2020-ban a legjelentősebb mértékben a Dél-Koreából érkezők száma növekedett, közel a háromszorosára. A vietnámi és török vendégmunkások száma pedig nagyjából 30 százalékkal ugrott meg.

„Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” – hirdette a kormányzati plakát 2015-ben. Az egyre több vendégmunkás beengedése különösen annak fényében érdekes, hogy a fideszes politikusok továbbra is előszeretettel beszélnek a migráció ellen, vagy éppen arról, hogy a kormány célja a magyar emberek munkához segítése.

A magyar kormány fölfogása szerint a migráció úgy, ahogy van, eleve, filozófiailag rossz dolog. Nincs jó migráció. Csak rossz migráció van (…) A jó dolog az, hogy ha mindenki ott boldogulhat, ahova megszületett 

– mondta például Orbán Viktor az állami rádióban tavaly júniusban. Azt is hozzátette, hogy egy időre a migráció összes formáját betiltaná. „Ilyenkor járvány idején a migráció különösen veszélyes. Tehát én azt javasolnám, hogy mondjuk két évig nemcsak illegális, hanem semmilyen migrációt ne engedjünk.”

Egy hónappal később a kormány mégis újabb könnyítésről döntött.

„Úgy döntöttünk, hogy a külföldi tulajdonban álló vállalatok itt Magyarországon a létszámuk húsz százalékáig alkalmazhatnak külföldi munkaerőt, az eddigi 10 százalék helyett” – mondta júliusban Szijjártó Péter, aki szerint dilettáns támadás lenne azt számonkérni, hogy miért nem magyarok kapnak több munkát. „Hogyha nem adjuk meg számukra ezt a lehetőséget, hogy növeljék a külföldről származó munkavállalóikat, akkor nem fognak itt Magyarországon bővíteni, és akkor nem hoznak létre új munkahelyeket a magyar embereknek sem, sőt, le fogják építeni a termelésüket vagy a szolgáltatásukat, el fognak menni máshova” – magyarázta a külügyminiszter.

Minden szektorban gond van

A Trenkwalder nevű, munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég kereskedelmi igazgatója szerint 150 ezer ember akár azonnal munkába állhatna, akkora a munkaerőhiány az országban. „Nem is tudnék olyan szektort mondani, ahol ne lenne probléma. Szinte minden szektor arról panaszkodik, hogy nincs megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő” – mondja Nógrádi József.

Szerinte a Nyugat-Európába költöző, vagy környező országokba ingázó magyarok nagyon hiányoznak a munkaerőpiacról, az ő helyüknek a betöltését pedig sok esetben külföldi munkavállalókkal próbálják megoldani. 

A magyar piac egyik legnagyobb munkaerő-közvetítéssel fogalakozó cégénél úgy számolnak, az elmúlt években négy-ötszörösére nőtt a Magyarországon dolgozó vendégmunkások száma. A vendégmunkások pedig egyre távolabbi országokból érkeznek.

„Vannak olyan távol-keleti országok, ahonnan nagy létszámban lehet behozni munkaerőt. Ezek jellemzően ázsiai országok. Vannak Magyarországon már mongol munkavállalók, vietnámi, Fülöp-szigeteki, kínaiak és indiai munkavállalók” – sorolja  Nógrádi József, aki szerint vendégmunkások nélkül nagy lenne a baj, egyes szektorok gyakorlatilag leállnának nélkülük.

Még az év szállodájába se lehet embert találni

Az alsópáhoki Kolping Hotelt kétszer is az év szállodájának választották, igazgatója, Baldauf Csaba pedig tavaly nyár óta a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségét is vezeti. A szakember azt mondja, a szállodaiparban elfogyott a hazai munkaerő. A szállodaszövetség erről egy belső felmérést is készített: 

A mi számításaink szerint 8-10 ezer munkavállalót minden gond nélkül tudnánk pluszban foglalkoztatni 

– mondja Baldauf Csaba.

Ezek tartósan betöltetlen álláshelyek, ami azt jelenti, hogy hónapokon át próbálnak rá jelentkezőt találni, hiába. „Nálunk is a szállodában van olyan munkakör, amit hónapok óta hirdetünk.”

Az egyik legkeresettebb munkakör a szobaasszonyoké, ők felügyelik a takarítók és a szobalányok munkáját. Baldauf azt mondja, ha most meghirdetnek egy ilyen állást, hónapokig senki nem jelentkezik rá, míg 2019-ben még 10-14 jelentkező is akadt a munkakörre

A munkaerőhiány olykor már komoly fennakadásokat okoz. 

Tavaly Budapesten már előfordult, hogy azért nem tudott a szálloda már több vendéget fogadni, mert nem volt, aki kitakarítsa a szobát 

– mondja a szállodaszövetség elnöke.

Nincs elég felszolgáló, szakács, karbantartó, de a recepciósok is nagyon kelendők más munkahelyeken, mert általában több nyelven beszélnek és értenek a számítógéphez. A hiányzó munkaerőt jellemzően Ukrajnából, Szerbiából, illetve immár a Távol-Keletről is pótolják.

Szitokszóvá vált a migráns

A Menedék Egyesületnél a Magyarországra érkező külföldiek beilleszkedését segítik. Kováts András operatív igazgató szerint az évek óta tartó kormányzati kampányok miatt az idegenekkel szemben elutasítóbb, gyanakvóbb és ellenségesebb társadalom lettünk.  

„Látjuk, hogy van félelem, van ellenkezés. Hogy a közvélemény nagyon erősen magáévá tette ezt a nagyon fekete-fehér, polarizált gondolatot arról, hogy a migráció az úgy egészében véve és minden aspektusában rossz és üldözendő, kerülendő dolog” – mondja Kováts András.

Sokan nem tesznek különbséget bevándorló, menekült, vendégmunkás vagy a megszokottnál kicsit sötétebb bőrű külföldi között. Nekik mindegyik migráns, ami mostanra szitokszóvá vált és heves reakciókat vált ki.

Néhány példa az elmúlt évekből 

A Heves megyei Kömlőn hátizsákos kirándulókat néztek menekültnek, és az is elterjedt, hogy migránsok gyújtották fel a tarlót. „Halljuk róluk, hogy miket csinálnak, megerőszakolják  a nőket, kirabolják a népeket, verekednek” – mondta egy helyi nő. 

A Pest megyei Perbálon olyan Srí Lanka-i fiatalokra hívtak rendőrt, akik önkénteskedni érkeztek, hogy sérült fiatalok mellett dolgozhassanak. „Olyan sok mindent lehet hallani róluk, hogy micsoda gyilkosságokat csinálnak, meg leötnek embereket, meg minden. Szóval nem örülünk neki” – nyilatkozta egy helyi nyugdíjas. 

Őcsényben botrány lett egy lakossági fórumon, amikor egy helyi vállalkozó kisgyerekes menekült családokat szeretett volna vendégül látni a panziójában. A panzióst megfenyegették, autóinak kerekét kiszúrták. 

Cegléden egy csapat arabul beszélő férfi okozott riadalmat, de később kiderült, hogy rendőrök, akik egy kutyás továbbképzésre érkeztek.  

Csongrádon pedig egy lányra és édesanyjára hívtak rendőrt, mert az eső miatt sállal védték a hajukat, és valaki migránsnak nézte őket.

Kováts András azt mondja, egyre több pártfogultjuk kér tanácsot vagy segítséget hasonló esetek miatt.

Míg felnőttek esetében gyakran mindenki a helyén kezeli ezt, egy újonnan egy iskolai osztályba került külföldi gyereknél viszont nagyon keményen megéljük azt, hogy az osztálytársai hogy migránsoznak, hogy terroristáznak.

Mivel a vendégmunkásokra a járvány alatt is enyhébb szabályok vonatkoztak, szerinte a kormány kommunikációja álságos. „A kormány folyamatosan azt kommunikálta, hogy megvédi a magyar munkahelyeket, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a külföldi munkaerő bevándorlása az szinte töretlenül folytatódott, több mint harmincezer olyan ember érkezett Magyarországra 2020-ban, akik előzőleg nem itt dolgoztak.”

Kováts András szerint egyre gyakoribb látvány lesz a vendégmunkás. „Érdemes ahhoz hozzászokni, hogy itt egyre több külföldi munkavállaló lesz. (...) És egyre többen lesznek köztük olyanok, akik nem beszélnek magyarul, vagy csak majd itt Magyarországon fognak megtanulni magyarul, és akik adott esetben nagyon messziről jönnek, és ez látható a bőrszínűkön, öltözködésükön, a mindennapi gesztusaikon is.”

A külföldiek munkavállalásáról, a munkaerőhiányról és a vendégmunkások számának megugrásáról a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól és a kormánytól is interjút kértünk. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium annyit írt vissza, „a témában nem tudunk megszólalót biztosítani.”