Megindultak a visszatartott uniós pénzek Lengyelországba

Varsó megkapta az első részletet a Next Generation EU-alapból, miután az Európai Bizottság pozitívan értékelte Donald Tusk miniszterelnök kormányának a lengyelországi jogállamiság helyreállítására tett erőfeszítéseit, írja az Euractiv.

Annak ellenére, hogy 2022 júniusában jóváhagyták a lengyel nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, az első kifizetést két évig blokkolták az igazságszolgáltatás függetlenségével és a demokrácia leépülésével kapcsolatos tartós aggályok miatt. Tavaly decemberi hatalomra kerülése után Tusk új kabinetje elfogadott egy kilenc pontból álló törvénycsomagot, aminek célja a Mateusz Morawiecki (PiS/ECR) miniszterelnök előző kormánya által végrehajtott, vitatott igazságügyi reformok visszafordítása és annak biztosítása volt, hogy az igazságszolgáltatás ismét pártatlan és politikamentes lesz. Donald Tusk ezzel az akciótervvel kezdeményezte a Lengyelországnak járó brüsszeli pénzek folyósítását.

A Bizottság február végén, néhány nappal azután, hogy Tusk kormánya bemutatta a cselekvési tervet, hivatalosan is feloldotta a Lengyelország számára a következő EU-s költségvetési ciklus keretében folyósítandó pénzösszegeket. 

Varsó kötelezettséget vállalt arra, hogy betartja az EU Bíróságának döntéseit, és tiszteletben tartja az uniós jog elsőbbségét, amit az előző kabinet vitatott. Az EU végrehajtó hatósága úgy találta, hogy ezek a lépések elegendőek ahhoz, hogy teljesítsék az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos két mérföldkövet, amelyeket a PiS-kormány nem tudott teljesíteni. Az Európai Bizottság ezzel lehetővé tette Lengyelország számára, hogy fokozatosan megkapja a térség 750 milliárd eurós helyreállítási alapjából a neki járó részt.

6,3 milliárd euró

„Fontos nap ez a mai a lengyel gazdaság és emberek számára” – mondta Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz, a Fejlesztési Alapok és a Regionális Politika minisztere hétfőn sajtótájékoztatón, hozzátéve: a lengyelek végre ráébredhetnek, hogy az EU-tagság mindannyiuk számára kifizetődő.

A 6,3 milliárd eurós kifizetés, amely 3,6 milliárd eurós hitelből és 2,7 milliárd eurós támogatásból áll, a legnagyobb egyszeri átutalás az EU-tól Lengyelország 20 éves tagsága alatt, hangsúlyozta a miniszter.

Az uniós célkitűzések szerint Lengyelországnak az EU helyreállítási alaptervében számára elkülönített pénz mintegy 46 százalékát a zöld átálláshoz kapcsolódó beruházásokra és reformokra kell fordítania, 20 százalékát pedig a digitális átállásra.

Ennek eredményeként az első részletet a kormány „Tiszta Levegő” Programjára fordítják, amely lehetővé teszi a lakástulajdonosok számára a hőforrások cseréjét és a lakások szigetelését. Ezen kívül fejlesztik a nagy sebességű internethálózatot a rosszul ellátott területeken és közlekedési beruházásokra is sor kerül, jelentette be Pełczyńska-Nałęcz.

A miniszter szerint Lengyelország elküldi a további kifizetésekre vonatkozó kérelmeket is, és további 23 milliárd eurót vár 2024 végéig. Minden kifizetés a beruházások és projektek befejezésének követelményéhez kapcsolódik.

A magyar pénzekkel továbbra is gond van

Magyarország esetében nem zajlik ilyen zökkenőmentesen a blokkolt uniós támogatások ügye. Mint arról az rtl.hu is beszámolt, az Európai Parlament pereli az Európai Bizottságot annak a tízmilliárd eurónak az ügyében, amiről Ursula von der Leyen bizottsági elnök úgy döntött, a magyar kormány elég reformot végrehajtott ahhoz, hogy megkapja.

Az Európai Bizottság tavaly decemberben döntött úgy, hogy elérhetővé teszi a felzárkóztatási támogatások egy részét, indoklásuk szerint a magyar kormány teljesítette az elvárt igazságszolgáltatási reformokat. Ezt sok EP-képviselő „piszkos biznisznek” tartotta, és úgy látták, hogy von der Leyen beadta a derekát Orbán zsarolásának – miközben a magyar miniszterelnök a döntés után is hangosan ágállt Ukrajna tervezett EU-csatlakozása ellen. 

A pert kezdeményező EP-képviselők szerint még mindig nem független az igazságszolgáltatás Magyarországon, továbbra sem teljesül minden jogállamisági feltétel, és az elfogadott intézkedések nem nyújtanak elegendő biztosítékot a politikai befolyással szemben, megkerülhetők, vagy nem megfelelően alkalmazhatók. Úgy vélik, Magyarországon továbbra sincsenek megfelelő ellenőrzési mechanizmusok és közbeszerzési eljárások az uniós költségvetés védelmére. 

Nyitókép: Donald Tusk – Fotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak