Az Európai Parlament pereli az Európai Bizottságot a magyarok visszatartott pénze miatt – de mi van a háttérben?

Tízmilliárd euró a tétje a pernek, amelyet az Európai Parlament indított az Európai Bizottság ellen a visszatartott magyar pénzek miatt. Az ügy még decemberben kezdődött, amikor Ursula von der Leyen bizottsági elnök úgy döntött, hogy a magyar kormány elég reformot végrehajtott ahhoz, hogy megkapja a pénzek egy részét.

Ezt számtalan EP-képviselő „piszkos biznisznek” tartotta, és úgy látták, hogy von der Leyen beadta a derekát Orbán zsarolásának – miközben a magyar miniszterelnök a döntés után is hangosan ágállt Ukrajna tervezett EU-csatlakozása ellen.

Egy EU-tisztviselő úgy értékelte a helyzetet: von der Leyen addig alkudozott Orbánnal, amíg keresztbe tett magának.

Ezután léptek akcióba az EP-képviselők, a múlt héten pedig a parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága is jóváhagyta, hogy benyújtsák a perkeresetet a luxemburgi Európai Bírósághoz, az EU legfőbb bírói fórumához. A Fidesz a pert „jogi nonszensznek” nevezte. A bizottság a döntést majdnem egyhangúan, 16 szavazattal, tartózkodás nélkül, egyetlen szélsőjobboldali ellenszavazat mellett fogadta el. Von der Leyen saját pártcsaládja, a jobbközép Európai Néppárt is a pártokon átívelő döntés mögé állt.

Korábban von Der Leyent az Európai Parlamentben is számon kérték a képviselők, ahogy arról az RTL Híradó is tudósított:

De miről szól valójában ez a per, mi a konkrét, és mi a mögöttes tartalma? A Politico  összegyűjtötte, mi az az öt legfontosabb kérdés, ami felmerül a magyarok pénze miatt elindult perben.

1. Mit akar elérni az Európai Parlament?

A parlamenti képviselők úgy érzik, hogy ők a jogállamiság utolsó védőbástyái, mivel már az Európai Bizottságban sem lehet bízni. Petri Sarvamaa finn képviselő – akivel korábban interjút is készítettünk – arról beszélt, hogy „nincs más választásuk”, mivel az ő munkájuk, hogy az EU költségvetését minden áron megvédjék a szabálytalanságoktól.

2. Néppárti belharc indul?

Épp a napokban van öt éve, hogy az Orbán-kormány már nem az Európai Néppárt része, és azóta nincsnek is nagyon jóban. Azt viszont többen furcsállták, hogy a perkeresetet számos néppárti képviselő is támogatta, holott von der Leyen is ehhez a pártcsaládhoz tartozik. A vélemények megoszlanak, hogy szükséges jogi procedúráról vagy belharcról van-e szó.

3. Csak von der Leyen kerül célkeresztbe, vagy a többi biztos is?

Hiszen a belga Didier Reynders és a luxemburgi Nicolas Schmit is jóváhagyta a döntést, hogy Magyarország megkapja a visszatartott pénzek egy részét, 10,2 milliárd eurót. Az ő helyzetük azért is különösen kérdéses, mert Schmit az Európai Szocialisták vezetői posztjáért méretteti meg hamarosan magát, Reynders pedig az Európai Tanács vezetői tisztségéért.

4. Ki fog győzni?

Ez a legfontosabb kérdés, de ezt a legnehezebb is megválaszolni, hiszen még soha nem volt ehhez fogható per az EU történetében, így még a leghozzáértőbb ügyvédeket is érheti meglepetés a tárgyalás során. Mindenesetre az Európai Parlament feladata lesz, hogy bebizonyítsa, hogy a Bizottság tényleg hibázott. Így von der Leyenéket az ártatlanság vélelme illeti meg, ami azt jelenti, hogy az elején nekik lehet könnyebb dolguk.

5. Mi a következő lépés?

Nem lesz szükség szavazásra az EP-ben, hiszen a kisebb szélsőjobboldali pártokon kívül az összes pártcsalád elfogadta a per elindítását. A keresetnek március 25-éig kell a luxemburgi bíróság elé kerülnie. Legkorábban decemberben várható eredmény, ám az ügy elhúzódhat. A pernek nem lesz másodfoka: az elsőfokú döntés ellen nem lehet fellebbezni. 

Közben Magyarországra már érkeznek az uniós pénzek – igaz, 20 milliárd eurót még mindig befagyasztva tartanak.

Orbán Viktor von der Leyen ellen is ágál

„El kell küldeni azokat az uniós vezetőket, akik miatt az elmúlt öt év az unió legkudarcosabb időszaka volt” – idézte korábban az RTL Híradó Orbán Viktort. Ez a miniszterelnök álláspontja arról, hogy az Európai Néppárt hivatalosan is a jelenlegi bizottsági elnököt, Ursula von der Leyent jelölte az Európai Bizottság élére. A német politikussal számos vitája volt a magyar kormánynak. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint von der Leyennek jó esélye van arra, hogy újraválasszák.

Nyitókép:  Balint Szentgallay / NurPhoto via Getty Images / MTI / EPA / Hannibal Hanschke / MTI / EPA / ANA-MPA / Alexandrosz Vlahosz