Az EU kész lezárni a Lengyelországgal szemben indított jogállamisági eljárást

Lengyelország esetében már nem áll fenn „a jogállamiság súlyos megsértésének egyértelmű kockázata”, áll az Európai Bizottság véglegesített elemzésében, amivel kapcsolatban hétfőn tett váratlanul bejelentést az Európai Unió egyik fő kormányzati intézménye.

Lengyelország ellen 2017-ben indították meg az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárást, amely alapján az Európai Unió értékeit súlyosan és tartósan megsértő tagállamok ellen lehet fellépni. Lengyelországon kívül egy tagállam ellen indult az EU történetében 7-es cikk szerinti eljárás: Magyarország ellen.

Lengyelország ellen elsősorban az alapvető uniós értékek szisztematikus megsértése és a bírói függetlenség folyamatos eróziója miatt indíottták meg a jogállamosági eljárást. A hétfői brüsszeli közlemény szerint Lengyelország jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések sorozatát indította el az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok kezelésére.

A legutóbbi lengyel parlamenti választások után kormányt alakító Donald Tusk elkötelezte magát az uniós értékek, az EU által szükséges tartott változtatások mellett, annak érdekében, hogy megfordítsa az előző, Orbán Viktor szoros szövetségesének számító lengyel kormány EU-ellenes, antidemokratikus irányvonalát.

A lengyel jogállamisági panaszokkal kapcsolatos eljárás hivatalos lezárása várható volt, miután a Donald Tusk kormánya által meghozott intézkedések következtében 137 milliárd euró befagyasztott uniós támogatás felszabadítását jelentették be februárban. Áprilisra Varsó meg is kapta az első, 6,3 milliárd eurós támogatást és kölcsönt.

„A mai nap új fejezetet jelent Lengyelország számára” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn. Von der Leyen az ország elszánt reformtörekvéseinek eredményének nevezte az áttörést. „A lengyelországi jogállamiság folyamatban lévő helyreállítása nagyszerű dolog a lengyel nép és az unió egésze számára.”

Az EU és Lengyelország 2015-ben került összetűzésbe, miután a markánsan konzervatív-nacionalista, euroszkeptikus párt, a Jog és Igazságosság párt (PiS) került hatalomra. A PiS és Mateusz Morawiecki kormánya olyan törvényeket hozott, amelyek a kritikusok szerint politikai ellenőrzés alá helyezték a lengyel igazságszolgáltatást (átalakították a bírósági rendszert, megrövidítették az ülésező bírák mandátumát, és pártbarát kinevezetteket juttattak fontos pozíciókba). Az EU szerint a lengyel igazságügyi reformok akadályt gördítettek az európai jog helyes alkalmazása elé, védtelenné tették a befektetőket és veszélyeztették a többi tagállammal való együttműködést.

Az EU emiatt azzal fenyegette meg Lengyelországot, hogy felfüggeszti uniós szavazati jogát, és blokkolja az uniós forrásokhoz való hozzáférését, majd miután a PiS nem visszakozott, megindították a 7-es cikkely szerinti eljárást.

A 2023-ban választást nyerő Donald Tusk kormánya a Varsó-Brüsszel kapcsolatok újraindítását tűzte zászlajára és február közepén kilenc törvénytervezetből álló cselekvési tervet terjesztett elő. Az új lengyel vezetés elismerte a bírói függetlenséget, elkötelezte magát az Európai Unió Bírósága és a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtása mellett, és kötelezettséget vállalt arra is, hogy tiszteletben tartja az uniós jog elsőbbségét.

Az Európai Bizottság mindezek miatt úgy ítélte meg, hogy Lengyelországban már nem áll fenn egyértelműen a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye, ezért le kívánja zárni a jogállamisági eljárást. Az áttörés Donald Tusk miniszterelnök politikai győzelmét jelenti.

A 7. cikk szerinti eljárás hivatalos visszavonásáról a tagállamok döntenek, emlékeztet az Euronews. Az európai ügyek minisztereinek találkozóját májusra időzítették, ami azt sugallja, hogy a Lengyelországnak kedvező döntés pár héten belül megszülethet.

Nyitókép: European Commission / European Union