Schengen és 3 milliárd forint naponta – mit adott nekünk Brüsszel az elmúlt 20 évben?

Mit adtak nekünk a rómaiak? – hangzik el a legendás mondat Monty Python filmjében, a Brian életében. A híres jelenetben a Júdea Népe Front vezetője arra panaszkodik, hogy a Római Birodalom kiszipolyozta őket, apáikat, sőt még apáik apáit is. „És mit adtak nekünk mindezért cserébe?” – hangzott el a kérdést. Aki látta a filmet, azt is tudja, hogy erre végül egy sor válasz érkezik. Aki meg nem látta, az nézze meg az alábbi jelenetben.

2024. május elsején lesz 20 éve, hogy Magyarország nagy reményekkel csatlakozott az Európai Unióhoz. 

Az évforduló alkalmából összeszedtük, mi mindent köszönhet Magyarország az EU-tagságnak. Melyek azok az előnyök, amelyeket sokan természetesnek gondolnak, holott a csatlakozásunk előtt korántsem voltak azok? Mit kezdtünk ezzel a történelmi lehetőséggel, mire ment el az a józan ésszel felfoghatatlan mennyiségű pénz, amit az EU-tól kaptunk? Kétrészes cikksorozatunkban többek közt ezekre kerestük a választ.

Így kezdődött

A teljes jogú tagság előszobáját jelentő társulási szerződésről 1990 végén Brüsszelben tartották meg az első tárgyalási fordulót az Európai Közösségek és Magyarország között. Az egy éven át tartó megbeszélések eredményeként a szerződés szövegébe bekerült a csatlakozásra vonatkozó magyar törekvés is. Antall József 1991. december 16-án írta alá a társulási szerződést, a hivatalos EU-tagsági kérelmet pedig Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter nyújtotta be Athénban, 1994. április 1-jén.

A csatlakozási tárgyalások 1998 végén, tehát Orbán Viktor első kormányzása idején kezdődtek meg a felek között, és több évig tartottak. 2003. április 12-én Magyarországon népszavazást is tartottak az EU-tagságról, amelyen a résztvevők 82 százaléka igent mondott. 

Magyarország végül kilenc másik új tagállammal egyetemben 2004. május 1-jén lett az Európai Unió tagja.

Ezt követően, szerződéses kötelezettségének eleget téve 2007. december 21-én csatlakozott a személyek valódi mozgásszabadságát biztosító schengeni térséghez, valamint Szlovénia és Csehország után az új tagállamok közül harmadikként, 2011. január 1-től Magyarország látta el az EU Tanácsának soros féléves elnökségét.

Magyarország 2024 második felétől újból az Európai Unió élére kerül, ám ennek nem mindenki örült Brüsszelben. Tavaly nyáron az Európai Parlament ötpárti állásfoglalásában kijelentette: az Orbán-kormány alkalmatlan a tisztségre, mert megsérti az EU alapvető értékeit, ezért megfúrták volna Magyarország tanácselnökségét.

Magyarország az EU egyik legnagyobb nyertese

Számos nemzetközi elemzés mutatta már be, milyen előnyökkel jár az európai gazdasági integráció. Magyarország GDP-je mintegy 20 százalékkal magasabb, mint amennyi EU-tagság nélkül lenne, amivel dobogós helyezett a tagországok ranglistáján (tény, ennek a nyereségnek a legnagyobb része az egységes piaci tagságból fakad, nem pedig az uniós támogatásokból).  

A lenti ábra alapján megállapítható, hogy évente mekkora összeget jelent az, hogy Magyarország az Európai Unió tagja: 2004 és 2022 között összesen több mint 83 milliárd euró áramlott az országba. Ez átlagosan 4,4 milliárd eurót, vagyis 380 forintos árfolyammal számolva 1668 milliárd forintos éves bevételt jelent.

Természetesen Magyarországot, mint minden európai uniós tagot, befizetési kötelezettség is terheli. Az EU bevételeinek nagyobb részét a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) hozzájárulása teszi ki – minden ország nagyjából 1 százalékot dob be a közösbe, ki kicsivel többet, ki kevesebbet –, ennek mértéke azonban hazánk esetében alacsony.

Magyarország csatlakozás óta a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik, azaz lényegesen kevesebbet fizet be, mint amennyi támogatást kap az uniós költségvetéséből. 2020-ban például 1,5 milliárd euróval járultunk hozzá az EU teljes, 160 milliárd eurós bevételéhez, ami az itthon megtermelt jövedelem mintegy 1 százalékát tette ki. A blokk ugyanebben az évben ennél jóval több pénzzel, mintegy 6,1 milliárd euróval támogatta Magyarországot. Ha csak a számokat nézzük, kijelenthető:

Magyarország az európai uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője.

Magyarországra naponta átlagosan mintegy 3 milliárd forinttal több EU-pénz érkezik, mint amennyit az uniós költségvetésbe befizetünk. Az ország 2004 és 2022 között kb. 20 milliárd eurót fizetett be az uniós büdzsébe, vagyis az egyenlegünk 63 milliárdos pluszt mutat, ami mai árfolyamon több mint 23,8 ezermilliárd forintnak felelne meg. 

De nem csak haszonélvezői vannak a támogatásoknak: nettó befizetőknek nevezzük azokat a tagállamokat, amelyek nagyobb összeget raknak az uniós költségvetésbe, mint amekkorát onnan visszakapnak. Az EU nettó befizetői közé tartozott 2021-ben Németország, Olaszország, Hollandia, Franciaország, Svédország, Ausztria, Dánia, Írország és Finnország, a tagállamok többsége, a nettó haszonélvezők között van.

Vagyis mások mellett a svéd, az osztrák és a francia adófizetők finanszírozzák azt, hogy nálunk is jobb legyen élet.

Magyarország a 2021-27-es uniós költségvetésből mintegy 43 milliárd euró támogatásra már biztosan számíthat. Ezen felül a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésére elfogadott többlettámogatásból (ReactEU) mintegy 1 milliárd euróra jogosult, illetve a Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszközből (RRF) mintegy 7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra, utóbbi keretében pedig egy 9 milliárd eurót meghaladó hitel is Magyarország rendelkezésre áll.

A pénz mellett mit adott még nekünk az EU?

Az uniós tagság számos olyan előnnyel is jár, amit nem lehet közvetlenül, gazdasági mutatókkal mérni. Magyarország csatlakozott az EU egyik legnagyobb vívmányának tartott egységes piachoz, ami biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. A magyarok azóta szabadon utazhatnak, tanulhatnak és vállalhatnak munkát, becslések szerint mintegy 17 millió uniós állampolgár él vagy dolgozik a származásától eltérő uniós országban. És hogy mi mindent adott még?

• A közös európai piacon nincsenek árdrágító vámok, olcsóbban és biztonságosabban vásárolhatunk, a magyar termékek könnyebben eljuthatnak külföldre (a magyarországi exportcikkek kb. 80 százaléka az EU-n belül talál vevőre).
• A gazdálkodók is óriási lehetőségekhez jutottak, az agrárkivitel például a csatlakozás óta csaknem a két és félszeresére nőtt.
• A határok átjárhatósága a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást is megkönnyítette.
• Magyarország a többi tagállammal egyenrangú szereplője lett az uniós döntéshozatalnak (vétójoggal rendelkezik)
• A magyarok szavazhatnak az európai parlamenti választásokon és jelöltként is indulhatnak.
• Nagy mértékben az uniós tagságnak köszönhető, hogy számos külföldi vállalat Magyarországon telepedett meg, ezzel is jelentősen támogatva az ország fejlődését, ráadásul a beruházások jó részébe valamilyen módon be is száll az EU.
• A magyarok külföldön is ellátást kapnak (Európai Egészségbiztosítási Kártya).
• De ugyanúgy az EU-nak köszönhetők a roaming díjak jelentős csökkenése is.
• 2010 és 2019 között 3724 km utat építtettek vagy korszerűsítettek uniós támogatással Magyarországon.
• Egy tagállamban megszerzett felsőfokú képesítés más uniós országban is érvényesíthető, egyszerűbbé vált a kutatási együttműködések létrehozása az EU-ban, felgyorsítva az országok közötti tudományos tudásáramlást.

De hosszasan lehetne még sorolni az uniós tagság előnyeit. Ilyen például Erasmus+ program, amelynek keretein belül 2019-ben több mint 21 ezer magyar diák tanulhatott és szerezhetett munkatapasztalatot külföldön, a Horizon Europe kutatási és innovációs pályázatai révén pedig több milliárd euró támogatáshoz juthatnak a hazai szervezetek. Egy tavaly decemberi Eurobarométer-felmérésből pedig kiderült:

a magyarok 73 százaléka szerint továbbra is előnyös az ország uniós tagsága.

Az Orbán-kormány és az EU közötti harcban veszélybe került a magyar diákok külföldi tanulása

Mint ismert, az Európai Bizottság 2022 decemberében 21 magyar egyetemnél függesztette fel az Erasmus+ csereprogramot és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot. A döntés értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat a két programból azok a hazai felsőoktatási intézmények, amelyeket közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) tart fent.

Az EU azt kifogásolta, hogy a vagyonkezelő alapítványok nem biztosítják az uniós források átlátható kezelését, csorbítják a tudományos szabadságot és autonómiát, valamint összeférhetetlennek tartották azt is, hogy a kuratóriumi tagok közt politikusok ülnek. 

A diákok külföldi tanulása így bizonytalanná vált, hiszen az érintett modellváltó egyetemek nem szerződhetnek újra a programokra. 

A vitás kérdéseket pedig azóta sem sikerült lezárni az EU-val. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter január elején azt mondta, hogy a tárgyalások tavaly ősszel megrekedtek. A fideszes politikus ugyanakkor bízik benne, hogy a fennmaradó pénzeket, amelyre szerinte Magyarország jogosult, hamarosan feloldják.

Az Európai Bizottság nemrégiben az RTL Híradójának is megszólalt Erasmus-ügyben:

Az uniós pénzek tekintetében ugyanakkor történt előrelépés: december első felében az EU úgy látta, hogy az igazságszolgáltatás reformjáról szóló új törvény elfogadásával Magyarország teljesítette a kohéziós alapok lehívásának feltételeit. Ekkor feloldották a befagyasztott források egy részét, húszmilliárd euró azonban még mindig zárolva van.  

Nyitókép (illusztráció): Getty Images