Indult a választáson? Akkor nem árt, ha sürgősen intézkedik, különben egy szabad szemmel is jól látható összegről kaphat csekket.

Egy héttel a választás után még rengeteg helyen láthatók a választási plakátok.

Orbán Viktor szerint a magas részvétel a vasárnapi választáson azt jelenti, hogy a magyar demokrácia él és virul.

Az Európai Parlamentben nem jöhet létre többség az Európai Néppárt nélkül. Ursula von der Leyen szerint bástyát építenek a bal- és jobboldal szélsőségeivel szemben.

Hódmezővásárhelyen hatalmas a szavazókedv, Felcsúton is átlag fölött mentek el 15 óráig szavazni, míg Győr alig van az országos átlag fölött.

Három választást tartanak ma Magyarországon: döntünk helyi képviseletünkről az önkormányzati választáson, uniós képviseletünkről az európai parlamenti választáson, illetve emellett a nemzetiségekhez tartozó polgárok is megválasztják képviseletüket. Ez az első alkalom, hogy egyszerre tartják meg az önkormányzati és az EP-választást. Cikkünkből megtudhatja, hogy mikor, meddig és miről szavaz ma. 

„Én eddig minden választáson részt vettem, és attól is érzem magam állampolgárnak, hogy ezt a jogot gyakorolhatom” – mondja Lilu az európai parlamenti választásokról. Az RTL műsorvezetőjének teljesen magától értetődő, hogy ilyen módon kifejezze, milyen országban szeretne élni, és reméli, hogy a fia is hasonlóan fog érezni, amikor választókorú lesz.

Traktoros blokád a spanyol-francia határon: több száz gazdálkodó tüntetett 24 órán keresztül úgy, hogy lezártak egy forgalmas útszakaszt a két ország között. Az akciót csak néhány nappal az Európai Parlamenti választások előtt szervezték meg, így akarják felhívni a döntéshozók és választók figyelmét a gazdálkodók szerintük egyre kilátástalanabb helyzetére. Egyszerűbb szabályozást akarnak, és azt, hogy ugyanazok az előírások vonatozzanak az európai és az Európán kívülről beszállító cégekre. 

„Demokráciában élő ember elmegy egy demokratikus választásra, kötelezően” – mondja Csőre Gábor, aki, ha rajta múlna, alkotmányba is foglalná a kötelező részvételt a szavazásokon. A színész szerint annál demokratikusabb egy választás, minél magasabb a részvételi arány.

Az állami média után az ATV-ben vitáztak az EP-listavezetői. A csatorna a jelentős támogatással rendelkező listaállítók csúcsjelöltjeit hívta meg. A hat személyből azonban csak négyen voltak hajlandók nyíltan is ütköztetni érveiket: Dobrev Klára, Donáth Anna, Le Marietta és Toroczkai László. A Fidesz és a Tisza Párt képviseletében Deutsch Tamás, illetve Magyar Péter nem vettek részt a vitán.

Csütörtökön 16 óráig még kérhetik az Európai Unió tagországainak nem magyar, de magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárai, hogy töröljék őket a magyarországi névjegyzékből, ha mégis az állampolgárságuk szerinti ország európai parlamenti listájára kívánnak szavazni.

Magyarországon csak az szerezhet európai parlamenti mandátumot, akire a választók legalább 5 százaléka szavazott. Az uniós tagállamok felében viszont semmilyen bejutási küszöb nincsen. 

Kelemen Hunor arra kérte Hunyad megye magyar lakosait, vegyenek részt az EP- választáson és szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire.

Eddig több mint 4300 magyarországi lakóhellyel rendelkező uniós polgárt vettek fel a névjegyzékbe. 

Több mint 33 millió szavazólapot nyomtatnak az erre kijelölt nyomdában.

A szélsőjobboldali politikus azt nyilatkozta, hogy a náci SS nem minden tagja volt bűnöző.

Hadházy szerint Donáth Annával ugyanazon dolgoznak: hogy az Orbán-kormány ne tudja ellopni az uniós pénzeket.

Deutsch Tamás és Magyar Péter nélkül zajlott az európai parlamenti választás listavezetőinek első vitája. Ezt a Partizán szervezte és pénteken végül a DK, a Momentum, a Kutyapárt és a Mi Hazánk politikusai jelentek meg. László Róbert választási szakértő az RTL Híradónak azt mondta: politikai szempontból egyeseknek sokkal fontosabb lehet a vita a vitáról.

Az Európai parlamenti választások közeledtével Felméri Péter is azon aggódik, hogy kire is szavazzon, mert szeretne mindenki kedvében járni. A Showder Klub színpadán a nézőkkel is megosztotta gondolatait.

Örvendek, Magyar Péter vagyok. Én is.

11 jelölőszervezet listájára lehet szavazni az európai parlamenti választáson a Nemzeti Választási Bizottság döntése alapján. 13 szervezet adott le aláírásokat, de kettőnek nem sikerült a szükséges 20 ezret összegyűjteni. Az egyik a korábbi jobbik elnök, Jakab Péter által alapított Nép Pártján. A híradónak nyilatkozó választási szakértő azt mondja: több új magyar szereplő lehet.

Az EP-választáson azok a pártok állíthatnak listát, amelyek összegyűjtöttek 20 ezer érvényes ajánlást a választópolgároktól, az ajánlások leadására és a lista bejelentésére pénteken 16 óráig van lehetőség.

Nagyon úgy néz ki, hogy nem szűrik megfelelően a politikai hirdetéseket.

Csak az európai parlamenti választáson szavazhat az, aki június 9-én külföldön lesz, és átjelentkezik, az önkormányzati választáson nem lesz lehetősége voksolni. A Nemzeti Választási Iroda indoklása szerint kivitelezhetetlen lenne a sokféle szavazólap eljuttatása a külképviseletekre. A Társaság a Szabadságjogokért jogásza ugyanakkor úgy látja, emiatt joghátrányba kerül az, aki külföldön szavazna.

Minimum 1,2 milliárd forintot költ egy ciklus alatt egy képviselőre az EP. 

Magyar Péter megerősítette, hogy valóban történt egy adatvédelmi incidens, „egy technikai hiba folytán több jelentkező részére láthatóvá vált más jelentkezők email címe”.

Le Marietta nem támogatja Karácsony Gergelyt, Vitézy Dávidot és Magyar Pétert sem, szerinte a Tisza Párt alelnöke eddig csak beszélt cselekvés helyett. 

Az új szabály értelmében nem lehet lejáratni rivális pártokat sem valótlan információkkal.

Nem könnyű átvenni egy alvó pártot, erről beszélt az RTL Híradónak a választási szakértő. Magyar Péternek arra már nem lenne ideje, hogy saját pártot alapítson, ezért is gondolkodik egy már létezőben. Azonban ez is számos technikai akadályba ütközik, hogy pontosan milyenekbe, kiderül a Híradó riportjából, amit a fönti videóra kattintva nézhet meg.

Magyar Péter azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy szándékosan alázza meg a saját „polgári, konzervatív, jobboldali” szavazóit, azzal, hogy Deutsch Tamást jelöli a Fidesz EP-listájának az élére? 

Az együttműködés nemcsak mostanra szól, hanem 2026-ra is, akkor is együtt indulnak, még a miniszterelnök-jelöltjük is közös lesz.

Elkészültek a június 9-ei önkormányzati, nemzetiségi és európai parlamenti (EP) választások hirdetményei, amelyeket várhatóan a jövő héten minden településen kihelyeznek – közölte a Nemzeti Választási Iroda az állami hírügynökséggel.

Gyöngyösi Márton szerint minél több mandátumot szerez a Fidesz, annál szorosabbra fogja rendszerét, és egyre ölesebb léptekkel menetel majd ki Európából.

A Néppárt elnöke szerint nem lehet elkerülni, hogy Magyarország töltse be az Európai Unió soros elnökségét.

Igen nehéznek ígérkezik az ellenzék 2024-es éve: a felmérések alapján a Fidesz abszolút többséget ér majd el az európai parlamenti választáson, az önkormányzatin pedig több vidéki nagyvárost is visszaszerezhet a kormánykritikus erőktől. A DK, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd emiatt leginkább azért küzd majd, hogy megőrizze eddigi pozícióit, valamint hogy eldöntse: melyik párt diktálhat majd az ellenzéki tárgyalásokon 2026-ban. Az idei év a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak hozhat áttörést, ha ugyanis bejutnak az Európai Parlamentbe vagy a Fővárosi Közgyűlésbe, akkor sokan úgy gondolhatják, mégsem veszik el a rájuk leadott szavazat.

A 16 éveseknek is választójogot kér a jövő évi Európai Parlamenti választásokra a Momentum ifjúsági szervezete. Erről a párt alkotmánymódosítást is kezdeményez novemberben. Az Európai Parlamentnek is ez a törekvése, de egyelőre csak Németország és Belgium fogadta el a javaslatukat. A magyar parlamentben már többször elbukott ez a kezdeményezés. Hogy most támogatja-e a többi párt, arra egyelőre nem kaptunk választ.

Vona Gábor lesz új partjának, a Második Reformkornak a listavezetője a 2024-es EP-választásokon.

A Medián adatai azt mutatják, hogy érdemes volt összevonni az önkormányzati voksolást az EP-választással, a Fidesznek ugyanis nagy szüksége lesz a községekben élők voksaira.

Az MSZP társelnöke szerint az EP választási rendszere arányos, de a mandátumkiosztás torzít rajta a legerősebb, vagyis a Fidesz javára. 

Okozhat kellemetlenségeket, de várhatóan nem befolyásolja érdemben az ellenzék stratégiáját a választási törvény módosítása – állították az rtl.hu-nak nyilatkozó elemzők. Az ellenzéki összefogásból kimaradó pártokkal ugyanakkor nehezebb lesz megállapodni, mert az új szabályok miatt elkerülhetetlen lesz, hogy bizonyos körzetekben egymás ellen induljanak a kormánykritikus jelöltek. Az pedig alkotmányjogi szempontból aggályos is lehet, hogy a pártok döntenek majd azokról a megüresedett parlamenti mandátumokról, amelyeket nem listáról, hanem egyénekre leadott voksolás útján töltöttek be. 

Spórolásra hivatkozik a Kocsis Máté frakcióvezető által benyújtott, az Alaptörvény 11. módosítására vonatkozó javaslat.

Szerinte a Fidesz a „nem tolvaj jobboldaliak számára nyilván vállalhatatlan”.