Kényszerpályára terelik az ellenzéket az új választási szabályok, de mennyit számítanak valójában?

Az ellenzéki pártok feltehetően amúgy is közös listán indultak volna, így lényegében nem befolyásolják az új választási szabályok a kormánykritikus erők stratégiáját – mondta az rtl.hu-nak Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.  

A Fidesz-KDNP ugyanis a 2024-es európai parlamenti, valamint az önkormányzati választások előtt egy évvel ismét átírja a voksolás szabályait, a javaslatról várhatóan kedden dönt a parlament.

E szerint:

• az úgynevezett kompenzációs listák állításához az egyéni körzetek kétharmadában kell majd jelöltet állítani, eddig elég volt a körzetek felében indulni.
• Ha az önkormányzati választás előtti egy évben üresedik meg egy parlamenti vagy önkormányzati egyéni képviselői hely, akkor nem tartanak időközi választást, hanem a jelölő szervezet döntheti el, ki töltse be az üres helyet. (A választási listán szereplő nevekből választhatnak, az nem világos, hogy mi történik, ha nincs jelölő szervezet.)    

Képviselői helyek kiosztása a gyakorlatban

Az önkormányzati választáson a legalább 10 ezer lakossal rendelkező települések esetében külön lehet szavazni a polgármester-jelöltekre (Budapest esetében külön a főpolgármesterre is), valamint a helyi egyéni képviselő-jelöltekre. A főváros XII. kerületét például 12 egyéni körzetre osztották fel, ezekben mind választanak 1-1 képviselőt, de ezen kívül kiosztanak még további 5 (kompenzációs) listás helyet is. A kompenzációs listán kiosztható mandátumoknál viszont azokat a szavazatokat veszik figyelembe, amelyeket az egyéni körzetekben a nem nyertes jelöltekre adtak le, ezzel érik el, hogy arányosabb legyen a rendszer és a vesztes pártok jelöltjei is képviselhessék magukat a helyi testületben. 

A Fidesz 2019-ben a 12 egyéni helyből megnyert 11-et, az öt kompenzációs listás helyből 4-et az összefogott ellenzék, egyet pedig a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szerzett meg. Így jött ki, hogy a 18 fős testületben a kormánypártoknak 12 helye volt a plusz egy helyet jelentő Pokorni Zoltán polgármesterrel együtt, az ellenzéknek pedig 6. 

Virág Andrea szerint a kompenzációs listát érintő változtatások még inkább közös listára kényszerítik az összefogást tervező ellenzéki pártokat, a választási matematika alapján ugyanis több mandátum érhető el, ha csak egy ilyen listát állítanak.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom azonban szinte biztosan külön indul majd, és miután ők is szeretnének kompenzációs listát állítani (amihez már több egyéni induló kell majd), így több körzetben lesz majd kormánykritikus alternatívája az összefogásban résztvevő ellenzéknek. „Ez néhol elvehet szavazatokat az ellenzéktől, de lényegében nem befolyásolja majd az eredményeket” – fogalmazott az elemző.

A 2019-es példánál maradva a kétfarkús Kovács Gergely kompenzációs listán szerzett mandátumot, de ahhoz, hogy ismét legyen a pártnak kompenzációs listája, a 12 egyéni körzetből nem 6, hanem 8 helyen kell jelölni valakit. Így még akkor is több helyen indulnak az összefogott ellenzék ellen, ha meg akarnának állapodni velük, hogy bizonyos helyeken inkább nem jelölnek senkit. (Az MKKP egyértelművé tette, hogy külön indul a választáson, a legutóbbi országgyűlési voksolás idején azonban nem vettek el lényeges szavazatmennyiséget az összefogástól. A Medián felmérése szerint szimpatizánsaik gyakran mindkét oldalból kiábrándult szavazók.)

Virág Andrea azt is megjegyezte, hogy szerinte leginkább azon múlik majd a választási eredmény, hogy az ellenzék mennyire lesz képes rendezni a sorait a hátralévő valamivel több mint egy évben, és milyen hamar tudja majd lezárni az indulás technikájáról vagy a jelöltekről szóló vitákat. „Nincsenek még elkésve, a 2019-es választás előtt egy évvel egy kétharmados vereségbe szaladt bele az ellenzék, mégis talpra álltak, és viszonylag jó eredményt értek el” – tette hozzá.

Nem látja jelentősnek a voksolási rendszer módosításának hatását László Róbert, a Political Capital választási szakértője sem. Szerinte ugyanakkor 

az új szabályok miatt a jelölő szervezetek nehezebben tudnak majd helyi megállapodásokat kötni: eddig két politikai szervezet fel tudott osztani például úgy egy települést, hogy az egyéni körzetek felében az egyik, míg a másik felében a másik párt jelöltjei indultak. 

Ebben az esetben nem akadályozták egymást, hiszen mindkettőnek lett kompenzációs listája, de az egyéni jelöltek nem egymás ellen indultak (vagy csak 1-2 helyen). A jövőben viszont ez kivitelezhetetlen lesz, mert a listaállítás érdekében az egyéni helyek legalább egyharmadában egymásra indítják majd a képviselőiket.

A szakértő szerint az a módosítás is figyelemre méltó, amely szerint a választás előtti egy évben nem rendeznek időközi voksolásokat, a megüresedett helyeket pedig a jelölő szervezetek tölthetik fel. „Ez ugyanis aggályos lehet alapjogi szempontból” – mondta László Róbert, aki szerint 

visszás, ha egy egyéni képviselői helyet listáról töltenek be, a szavazók ugyanis ebben az esetben egy konkrét emberre adták le a voksukat, nem pedig egy pártra vagy jelölő szervezetre.  

Virág Andrea úgy vélte, hogy a demokratikus jogok szempontjából az is aggályos lehet, hogy a kompenzációs listára vonatkozó szabályok megváltoztatása miatt sokkal nehezebb egy teljesen új erőnek bekerülnie a politikai életbe. A módosítások ugyanis egyértelműen a már meglévő, nagyobb pártoknak kedveznek, amelyek könnyebben tudnak több helyen is jelöltet állítani. A kisebb formációknak viszont – amelyek ráadásul többnyire éppen kompenzációs listáról tudnak csak helyet szerezni – gondot okoz a megfelelő számú jelöltállítás.

Nyitókép: Balogh Zoltán/MTI