Kevesebb lehetőség marad a választási csalásra, de nem árt felkészülni a változásra

Több korábbi választáson előfordult, hogy valaki azért nem tudta leadni a szavazatát, mert a szavazókörben közölték vele: átjelentkezett az ország egy másik pontján lévő szavazókörbe, vagy nem adhatja le a szavazatát pártlistára, mert felvételét kérte a nemzetiségi névjegyzékbe, így csak nemzetiségi listára szavazhat.

A pórul járt választók nevében valaki más nyújtotta be a kérelmeket, így kizárva őket a szavazás lehetőségéből, ami egyszerre személyes adattal visszaélés és a választás rendje elleni bűncselekmény, de aligha akadnak az elkövető nyomára. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már 2014-ben felhívta a figyelmet a problémára azután, hogy roma szervezetek jelezték: előfordul, hogy a közmunkások személyes adatait begyűjtik, hogy azután tudtuk és beleegyezésük nélkül vegyék fel őket a nemzetiségi névjegyzékbe.

A csalásokra az adott lehetőséget, hogy az interneten a lakcímkártyán szereplő adatok birtokában, bármilyen további azonosítás nélkül be lehetett nyújtani a választói névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket. Az pedig, akinek a nevében a kérelmet benyújtották, nem is értesült erről. 

A TASZ megoldási javaslata az volt, hogy az internetes ügyintézés csak személyazonosítást – praktikusan Ügyfélkapu-bejelentkezést – követően legyen lehetséges.

Idén május végén hirdették ki a Magyar Közlönyben a választási jogszabályokhoz újabb módosításokat fűző törvényt, amire szinte már csak a belpolitika fejleményei iránt élénken érdeklődők kapták fel a fejüket. Mint Döbrentey Dániel, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének szakértője az rtl.hu-nak nyilatkozva fogalmazott, az utóbbi időben már minden évben sor került a választási jogszabályok egyeztetés nélküli megváltoztatására, Magyarországon már tulajdonképpen ez tekinthető bevett formának.

Két farkas lakik benne

Ám az mégsem jelenthető ki, hogy az idei módosítást megelőzően ne lett volna semmilyen egyeztetés. A jogalkotást a Nemzeti Választási Iroda (NVI) kezdeményezte, javaslatcsomagjuk pedig a TASZ értékelése szerint előremutató: tartalmazza az elektronikus azonosítás kötelezővé tételét a legtöbb elektronikus kérelem benyújtásánál. A javaslatcsomag felkerült az NVI honlapjára, és az Igazságügyi Minisztérium is társadalmi egyeztetésre bocsátotta weboldalán.

Az már aligha az NVI hibája, hogy az elfogadott jogszabályban a technikai jellegű módosítások mellett vélelmezhetően politikai szándékúak is helyt kaptak. 

A kormánypárti többség ugyanis módosító indítványokat fűzött a javaslathoz, amivel a társadalmi egyeztetést is kikerülte.

Az egyik kormánypárti módosítás szerint az önkormányzati választásokon a jelölő szervezeteknek a tízezer főnél nagyobb települések egyéni választókerületeinek legalább kétharmadában kell képviselőjelöltet állítaniuk, illetve a fővárosi kerületek legalább kétharmadában kell polgármesterjelöltet állítaniuk ahhoz, hogy kompenzációs listát állíthassanak. Döbrentey Dániel szerint ez megnehezíti a választás előtti alkudozást – eddig megtehette két párt, hogy felosztja egymás közt a kerületeket, ezentúl viszont rákényszerülnek, hogy mindegyiküknek legyen jelöltje a kerületek kétharmadában.

Ennél súlyosabb változtatás a szakértő szerint, hogy az önkormányzati választásokig hátralévő egy évben már nem tarthatják meg az időközi önkormányzati képviselő- és polgármester-választásokat (azok kivételével, ahol már megkezdődött a kampányidőszak). Emiatt kitűzött választások maradnak el, így ez a módosítás a politikai erőviszonyokat is érinti. (Üresen marad például a XII. kerületben az áprilisban elhunyt, DK-s színekben politizáló Vágó István képviselői helye.)

Döbrentey Dániel ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénymódosítás előremutató részét – az azonosítás nélküli elektronikus ügyintézés megszüntetését – illetően is van dolga az államnak: fel kell készíteni a választókat arra, hogy ne az eddig megszokott módon, rutinból intézzék például az átjelentkezést, vagy a külföldön szavazók a külképviseleti névjegyzékbe való felvételüket.

A Belügyminisztérium a TASZ közérdekű adatigénylésére azt válaszolta, hogy idén május végén 5,52 millió magyar állampolgárnak volt Ügyfélkapu-regisztrációja, ezzel szemben mintegy 7,7 millióan szerepelnek a választói névjegyzékben. Döbrentey Dániel szerint ahhoz, hogy a választások tisztasága érvényesüljön és a választópolgárok gyakorolhassák jogaikat, szükséges, hogy az állami szervek felvilágosítsák őket, tájékoztató kampányt indítsanak, amelyben elmagyarázzák a módosítást, illetve segítsék azokat, akiknek valamilyen nehézségük van az Ügyfélkapu-regisztráció menetében.

Lehetőségek tárháza

Az rtl.hu megkeresésére az NVI azt válaszolta: javaslataikról a honlapjukon elhelyezett információkkal tájékoztatták a választópolgárokat, akik a sajtónyilvánosság útján is értesülhettek a változásokról. A 2024-es választásokhoz kapcsolódóan kiterjedt, közérdekű tájékoztató kampánnyal készülnek, melyek várhatóan rövid, közérthető formában igazítják el a választókat a legfontosabb kérdésekben, az üzenetek pedig a hagyományos csatornák mellett a közösségi média felületein is megjelennek majd.

Az NVI ugyanakkor azt is jelezte: bár a módosítások értelmében elektronikus kérelmek benyújtása esetén az elektronikus azonosítás vált általánosan kötelezővé, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a választónak Ügyfélkapuval kell rendelkeznie, az azonosítást ugyanis e-személyi igazolvánnyal, vagy akár arcképes azonosítással is el lehet végezni, ami nem igényel előzetes, személyes regisztrációt: a magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély birtokában, kamerával ellátott informatikai eszköz (pc, laptop, tablet, mobiltelefon) segítségével bárki azonosíthatja magát.

Nyitókép: Átjelentkező szavazók Óbudán 2018-ban – Fotó: MTI / Mónus Márton