Nulla ellenszavazat, több voks, mint választó, 103 százalékos győzelem – a világ legpofátlanabb választási csalásai

408 képviselő volt jelen, de 413-an szavazták meg Donyeck elfoglalását az orosz parlamentben. A Duma képviselői egyhangúlag szavazták meg a „Donyecki” és a „Luhanszki Népköztársasággal”, valamint a Herszon és a Zaporizzsja megyével megkötött „szerződést”. Senki sem tartózkodott, és senki sem voksolt nemmel.

A furcsa eredmény azután született, hogy az elfoglalt ukrán területeken népszavazást tartottak a függetlenedésről, és az Oroszországhoz való csatlakozásról. Mindenhol 90 százalék feletti eredmény született. 

Hasonló eredmények nem számítanak szokatlannak az elmúlt száz év világtörténelmében. Számos országban tartottak már olyan szavazásokat és választásokat, amelynek eredményei minimum megkérdőjelezik az adott szavazás hitelességét, és felvetik annak lehetőségét, hogy esetleg nem volt teljesen szabad és demokratikus.

A szavazatok 103 százalékával is lehet nyerni

Egyenlítői-Guineát 1979 óta irányítja minden idők leghosszabb ideje hatalmon lévő elnöke, Teodoro Obiang Nguema Mbasogo, akit jogvédő szervezetek úgy jellemeznek, mint Afrika egyik legvéreskezűbb diktátorát. Az idén 80. születésnapját ünneplő államfő szeptemberben jelentette be, hogy a novemberi elnökválasztáson újra megmérkőzik az elnöki címért.

Kemény mérkőzéstől azonban nem kell tartania, elég jó esélyekkel indul. Az eddigi választásokon ugyanis rendre óriási, mondhatni gyanúsan nagy arányban tudott győzni. A katonai puccsal hatalomra jutó Obiang – aki nagybátyját puccsolta meg – eleinte katonai junta vezetőjeként irányította az országot, majd 1982-től már választásokat is tartottak.

Az elsőt magabiztosan nyerte: ő volt az egyetlen jelölt. Az 1989-ben tartott másodikat is: akkor is ő volt az egyetlen jelölt. Tíz évvel az első „elnökválasztás” után már ellenzéki pártok is indulhattak, de ez sem csökkentette esélyeit. 1996-ban és 2002-ben is a szavazatok 98 százalékával sikerült „nyernie”.

Sőt, a Der Spiegel cikke szerint a magát „a nép jelöltjének” nevező Obiang 2002-ben annyira sikeres volt, hogy egy választási körzetben a szavazatok 103 százalékát tudta megszerezni, amit a német lap úgy jellemzett, hogy „valószínűleg demokratikus rekord lehet”.

Az engedélyezett ellenzéki pártok szerint a nagyarányú győzelmek nem népszerűségének, hanem választási csalásoknak köszönhetőek: választási tisztségviselők egész falvak nevében szavaztak, egy ellenzéki választási tisztségviselőt pedig a fejéhez nyomott pisztollyal kényszerítettek arra, hogy aláírásával hitelesítse a választási jegyzőkönyvet.

Több voks, mint választó

Dél-Vietnám az „első országos választását” tartotta 1955-ben, amit a New York Times akkori cikke „szavazóurnás forradalomként” jellemzett. A választók arról dönthettek, hogy ki vezesse az országot: az egykori császár, Bao Dai, vagy az amerikaiak támogatását élvező kormányfő, Ngo Dinh Diem.

A népszavazás annyira népszerű volt, hogy 380 ezerrel többen szavaztak, mint amennyi választásra jogosult ember volt az országban, és a nép végül annyira egyértelműen állt ki Diem mellett, hogy sok körzetben több voksot kapott, mint amennyi választó ott volt: Saigonban például 605 ezer szavazatot kapott, miközben a városban csak 450 ezer választópolgár élt.

Diem a hivatalos eredmények szerint végül a szavazatok 98,2 százalékával nyert. Ahogy az akkori amerikai nagykövet írta az amerikai külügyminisztériumnak küldött táviratban, „nehéz elhinni” az eredményeket. Washington azonban politikai okokból nyilvánosan támogatta Diemet és a választást.

A világrekorder választási csalás

Libéria az első afrikai ország volt, amely kikiáltotta függetlenségét, és büszkén viselheti Afrika első és legrégibb modern köztársasága címét. Első elnökválasztásukat 1848-ban tartották, ahol egy gazdag, szabadnak született fekete amerikait választottak meg államfőnek.

Azonban a kis afrikai ország egy olyan kétes cím birtokosa is, amire már valószínűleg nem olyan büszkék. Ez nem más, mint a világ legjobban elcsalt választása. Ezzel kerültek be az 1982-es Guinness Rekordok Könyvébe.

Ez volt az 1927-es libériai elnökválasztás, ahol a hivatalban lévő Charles D. B. King, az országot uraló True Whig Party nevű párt tagja az újraválasztására készült. Ellenfele az Egyesült Államokból Libériába vándorló Thomas J. Faulkner volt, a Néppárt jelöltje.

A választás egyértelmű eredményt hozott: King 243 ezer szavazatot kapott, míg Faulkner mindössze kilencezret. Már ez is gyanús, de ha figyelembe vesszük, hogy az országban mindössze 15 ezer szavazásra jogosult ember volt a választás idején, már érthető, hogy miért tartják ezt a világ legjobban elcsalt választásának.

Nulla ellenszavazat

A világ diktátorai előszeretettel legitimálják hatalmukat választásokkal, amiken aztán rendre több mint 95 százalékos győzelmet aratnak, de Haiti véreskezű diktátora, François Duvalier nem érte be ennyivel. 1957-ben még egy nagyjából normális elnökválasztáson győzött, majd miután gyorsan leszámolt politikai ellenfeleivel, a hatvanas évek elején olyan szemérmetlen választási csalással betonozta be hatalmát, amire még a diktátorok közül is kevesen vetemednének.

Latin-Amerika sok elcsalt választást látott már történelme során, de egy sem volt annyira felháborító, mint ami most történt Haitin.

Így jellemezte a New York Times szerkesztőségi véleménycikke az 1961-es elnöki népszavazást, amin arról „dönthettek” a választók, hogy az alkotmányos tiltás ellenére újabb hat évre elnöknek válasszák-e a csak Papa Doc becenéven emlegetett François Duvalier-t.

Az áprilisban tartott szavazás után egy héten át számolták a szavazatokat, ami végül nehezen hihető eredményt szült:

1 320 748 szavazatot kapott az igen. A nem szavazatok száma pedig 0, azaz nulla volt.

Duvalier az eredményhirdetés után nagylelkűen közölte:

Elfogadom a nép akaratát. Forradalmárként nincs jogom figyelmen kívül hagyni az emberek akaratát.

Ezt még tudta fokozni három évvel később, amikor az elnökválasztás nyűgjét felszámolva élete végéig szóló elnöknek választatta magát a néppel. Az alkotmányos népszavazáson a szavazatok 99,9 százalékával nyert az „igen”, ami nem olyan meglepő, tekintve, hogy a szavazólapokat úgy osztották szét, hogy azokon előre be volt ikszelve az „igen”.

Nyitókép: Egy ukrán nő leadja szavazatát egy orosz címerrel ellátott szavazófülke mellett az Oroszországhoz való csatlakozásról tartott népszavazáson a Krím félszigeti Szevasztopolban 2022. szeptember 23-án. Fotó: MTI / EPA