Négy éve sokkal jobb eredményt jeleztek előre az ellenzéki pártoknak a közvélemény-kutatások

2018. április 8-án az országgyűlési választás eredménye általános megdöbbenést okozott az ellenzéki közvéleményben: a Fidesz-KDNP országos listájára leadott szavazatok száma olyan mértékben múlta felül a magyar közvélemény-kutató cégek választás előtti utolsó előrejelzéseit a biztos pártválasztók között (a bizonytalanokat nem véve figyelembe), hogy az sokak szemében megkérdőjelezte a szakma hitelét is. Miközben a Fidesz megszerezte a listás szavazatok 47,36 százalékát, a Közvéleménykutatók.hu 2018-as összesítése alapján a legnagyobb közvélemény-kutatók az alábbi prognózisokat adták a kormánypártok számára:

• Medián: 43 százalék
• Nézőpont: 43 százalék
• Závecz Research: 43 százalék
• Publicus: 41 százalék
• Republikon: 41 százalék
• Iránytű: 41 százalék

Vagyis jól látható, hogy még a Fidesz-közelinek számító Nézőpont is jócskán, több mint 4 százalékponttal mérte alul a kormánypártok támogatottságát. A 2018-ban külön országos listát indító, jelentősebb ellenzéki pártok közül a legnagyobb tévedéseket, azaz felülméréséket a Jobbik, a DK és az MSZP-Párbeszéd tekintetében produkálták az egyes közvélemény-kutatók:

• A Jobbik 19,8 százalékos listás szavazatarányával szemben a fenti cégek mind 21-22 százalék közötti támogatottságot mértek, a Jobbik-közelinek tekintett Iránytű pedig 25 százalékot.
• Az MSZP-Párbeszéd 12,37 százalékos eredményét a Republikon (19 százalék) és a Publicus (18 százalék) becsülte a leginkább túl.
• A DK esetében a fenti cégek 6-8 százalék közötti eredményt jeleztek előre a párt 5,58 százalékos eredményével szemben, a Medián és a Nézőpont egyaránt 8 százalékot mért.

A 2022. április 3-án esedékes országgyűlési választáson azonban alapvető változások befolyásolják az ellenzék esélyeit, amelyek megnehezítik azt is, hogy a közvélemény-kutatók idei utolsó, választás előtti előrejelzéseit összehasonlítsuk a 2018-as kutatási eredményekkel. Egyrészt a legnagyobb támogatottsággal bíró, négy évvel ezelőtt külön országos listán induló ellenzéki pártok idén közös listát állítottak, másrészt mind a 106 választókerületben közös egyéni képviselőjelölteket indítanak.

Vagyis a 93 képviselői helyet eredményező listás arányok prognosztizálása, valamint a 106 egyéni választókerület megnyerésén is múló parlamenti mandátumok arányának becslése is más feltételekkel zajlik, illetve zajlott idén.

Ha például pusztán összeadnánk az idén közös, de 2018-ban még külön listát állító ellenzéki pártok (MSZP, Párbeszéd, DK, Jobbik, LMP, Momentum) akkori listás szavazatarányait, akkor 48,25 százalékkal az ellenzék legyőzte volna a 47,36 százalékos Fideszt négy évvel ezelőtt – egy tisztán listás választáson.

Ám azt is figyelembe kell vennünk, hogy 2018-ban a 106 egyéni választókerület döntő többségét, összesen 91-et a kormánypártok nyerték el, ugyanis mindössze 30 választókerületben lépett vissza a MSZP-Párbeszéd, a DK, az LMP vagy a Momentum egymás jelöltjeinek javára, a Jobbik pedig egyetlen körzetben sem lépett vissza. Így négy évvel ezelőtt csak 6 olyan körzet volt, ahol a Fidesz, a Jobbik és egy közös ellenzéki képviselőjelölt állt egymással szemben. 

Ezúttal azonban csak az országos előrejelzéseket, azaz az országos listák biztos pártválasztók körében mért támogatottságát vizsgáljuk 2018-ban és 2022-ben.

Mindezt figyelembe véve érdemes összevetni a 2018-as választási eredményeket a legpontosabban előrejelző két cég, a Závecz és a Medián idei utolsó, választás előtti kutatásait a négy évvel ezelőtti előrejelzéseikkel. A Medián 2018-ban az utolsó választás előtti kutatásával ugyan szintén alulmérte a Fideszt, de ez volt az a cég, amely egyedüliként jelezte előre az újabb kétharmados kormánypárti győzelmet. Érdemes megemlíteni, hogy a legpontosabb választás előtti előrejelzést pedig a Závecz adta 2018-ban.

Závecz

A Závecz Research a választás előtti utolsó közvélemény-kutatását március 28-án publikálta. Eszerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 50 százalékos támogatottsággal vezet a hatpárti ellenzéki szövetség, az Egységben Magyarországért előtt, amelynek 46 százalékos az országos, pontosabban országos listás támogatottsága (az egyéni választókerületekben külön nem mérték a képviselőjelöltek támogatottságát).

Ez jelentősen, mintegy 7 százalékponttal magasabb támogatottság a Fidesz esetében, mint amit a Závecz 2018-ban mért, és csaknem 3 százalékponttal magasabb a Fidesz négy évvel ezelőtti listás eredményénél is.

A 2018-ban külön listát állító hat ellenzéki pártnak a cég akkori közvélemény-kutatása 54 százalékos összeadott listás szavazatarányt jósolt – ennél jóval kisebb a most mért 46 százalékos arány. Ahogy a hat párt 2018-as összesített tényleges végeredményénél is, ami 48,25 százalék volt.

A két kutatás módszertanában azonban adódtak különbségek. A Závecz 2018-as kutatása 1000 fő személyes megkérdezésével készült, 2018. március 7. és 14. között, vagyis csaknem 1 hónappal az április 8-i választás előtt. A 2022-es kutatás viszont 800 fő telefonos megkérdezésével készült 2022. március 23. és március 25. között, vagyis 9-11 nappal az április 3-i választás előtt.

Medián

A Medián március 30-án publikált utolsó választás előtti kutatásában még magasabb kormánypárti fölényt mért a Závecz adataihoz képest – akár a 2018-as Medián-előrejelzéssel, akár az akkori tényleges választási eredménnyel hasonlítjuk össze.

A Medián szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP listája a szavazatok 50 százalékát kapná, az ellenzéki pártszövetség listáját pedig mindössze 40 százaléknyian támogatnák, ha most vasárnap lenne a választás.

Vagyis a Medián 2018-ban előrejelzett 43 százalékos Fidesz-szavazatarányát a Záveczhez hasonlóan 7 százalékponttal múlja felül a 2022-es utolsó becslés, a tényleges eredményt pedig szintén csaknem 3 százalékponttal.

A hat ellenzéki párt 2018-ban mért szavazatarányának összeadásával a Medián 53 százalékot jelzett előre az ellenzéknek. Tehát a 2022-es utolsó becslés 13 százalékponttal kisebb listás szavazati arányt vetít előre, mint a 4 évvel korábbi.

A Medián 2018-as kutatása 1000 fő személyes megkérdezésével készült, március 23. és 27 között. A cég 2022-es kutatása viszont március 24. és 26. között készült 1096 fő telefonos megkérdezésével. Vagyis az idei kutatás rövidebb ideig tartott (nyilván a telefonos módszer miatt), továbbá 8-10 nappal a választás előtt készült, míg a 2018-as 12-16 nappal a választás előtt.

Az általánosságban elmondható a 2018-as választás előtti közvélemény-kutatásokról, hogy a legpontosabb felmérések, így a Záveczé és a Mediáné is, személyes megkérdezéssel készültek. A cég két idei, általunk vizsgált kutatása viszont telefonos megkérdezéssel.

Nyitókép: Nemzetközi megfigyelők és újságírók nézik az előzetes eredményt az NVI budapesti székházában az országgyűlési képviselő-választás napján, 2018. április 8-án. – Fotó: Soós Lajos / MTI