Az is megnyerheti a választást, aki elveszíti – ezt érdemes tudni a szavazásról

Egymást érik a közvélemény-kutatások, de pontos képet természetesen csak a választás után kaphatunk a pártok és pártszövetségek támogatottságáról. Akár az is előfordulhat ugyanakkor, hogy nem az a csoportosulás alakít április 3. után kormányt, amelyikre számszerűen a legtöbben szavaztak, a választási rendszer ugyanis összetett: minden azon múlik, hogya szavazatokat hogyan tudják képviselői mandátumra váltani a különböző politikai erők. De nézzük részleteiben, mi történik a voksolás napján.

Hol és hogyan szavazhatunk?

Az adhatja le a szavazatát, aki szerepel a választói névjegyzékben. A Nemzeti Választási Iroda mindenkinek küldött erről értesítőt, amiben az is szerepel, hogy az adott választó melyik választókerülethez tartozik, és melyik szavazókörben voksolhat.

A választás napján, április 3-án vasárnap reggel 6 és este 7 óra között lehet leadni a szavazatot a kijelölt szavazókörben. A választópolgárnak érvényes személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel, illetve lakcímkártyával kell igazolnia magát, ezután megkapja a szavazólapokat, amelyek átvételét a névjegyzék aláírásával igazolhatja.

Lejárt érvényességű okmánnyal nem lehet szavazni, de a járványra hivatkozva elrendelt veszélyhelyzet miatt érvényesnek tekintik azokat a személyi igazolványokat, vezetői engedélyeket és útleveleket is, amelyek 2020. március 11. után jártak le.

A szavazólapokon a jelölt neve, illetve a lista neve felett lévő körbe írt x vagy + jellel lehet szavazni, a lényeg, hogy két egymást metsző vonal legyen a körben. Egy lapon csak egy jelöltre, vagy listára szavazhatunk. A kitöltött szavazólapokat be kell dobni az urnába – alapesetben nem kötelező borítékba tenni, de ha átjelentkezéssel, vagy külképviseleten választunk, akkor a kapott zöld borítékba kell tenni, amit le is kell zárni.

Előfordulhat, hogy egy szavazókörnél este hét órakor még sorban állnak az emberek: ők még leadhatják a szavazatukat, de 19 óra után már senki nem állhat be utánuk a sorba.

Van-e kampánycsend?

A szigorú kampánycsendet, amikor a választás hétvégéjén a szavazóhelyiségek bezárásáig nem volt szabad semmilyen, a választói akarat befolyásolását célzó tevékenységet végezni, 2013-ban eltörölték. Bizonyos szabályok azonban most is vannak: így például a választás napján nem lehet kampánygyűlést tartani, a tévék, rádiók nem sugározhatnak politikai reklámot, és a szavazókörök bejáratától számított 150 méteres távolságon belül nem szabad semmilyen kampánytevékenységet folytatni. Tilos a „buszoztatás”, a választók szervezett szállítása is.

Miről szavazunk pontosan?

199 országgyűlési képviselői mandátum sorsáról döntünk vasárnap. A választók alapesetben két szavazólapot kapnak: az egyiken a saját egyéni választókerületük jelöltjeire szavazhatnak, a másikon pedig az országos listát állító pártokra, illetve pártszövetségekre.

106 képviselőt közvetlenül választunk meg: ennyi választókerület van. Akire a legtöbben szavaznak egy adott választókerületben, az mehet a parlamentbe a következő négy évre. 

Az már jóval bonyolultabb kérdés, hogy kik kapják meg a fennmaradó 93 listás mandátumot.

Mit kell tudni a listákról?

Azok a pártok, vagy pártszövetségek állíthattak országos listát, amelyeknek legalább 71 választókerületben, illetve Budapest mellett legalább 14 megyében vannak egyéni jelöltjeik. Ez a 2022-es országgyűlési választáson hat formációnak sikerült: a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd szövetségnek, a Normális Élet Pártjának, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak, a Megoldás Mozgalomnak, a Mi Hazánknak és a Fidesz-KDNP-nek.

Az állandó magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok, azaz a határainkon túl élő magyar választók csak listára voksolhatnak, egyéni választókerületi jelöltre nem.

Bár a listás szavazatok számából pontosan kiderülhet, hogy egy-egy párt, vagy pártszövetség mekkora támogatottságot élvez, mégsem csak ezen múlik a listás mandátumok elosztása.

Hogyan kerül nemzetiségi képviselő a parlamentbe?

A választáson vannak nemzetiségi listák is: ilyet a Magyarországon elismert nemzeti kisebbségek (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) önkormányzatai állíthatnak. Azok a választók, akik e kisebbségek valamelyikéhez tartozónak vallják magukat, kérhették, hogy pártlisták helyett nemzetiségi listára szavazhassanak. Ha valamelyik nemzetiségi önkormányzat listája elér egy meghatározott küszöböt, képviselőjük bejut az Országgyűlésbe.

A TASZ a választási tájékoztatójában azt írta: nincs nagy valószínűsége annak, hogy a nemzetiségi listákról bármely képviselő bejusson a parlamentbe, mert az egy-egy nemzetiséghez tartozó választásra jogosult lakosság sem túl nagy. Még a nagyobb létszámú nemzetiségek körében is nagyon nagy részvételre van szükség ahhoz, hogy képviselőt küldjenek a parlamentbe. 2018-ban egyetlen képviselő, Ritter Imre került be a parlamentbe a német nemzetiség listájáról.

Mik azok a töredékszavazatok?

A fennmaradó mandátumokat a pártlistákon szereplő képviselők között nem pusztán az alapján osztják el, hogy milyen arányban szavaztak a választók azokra a listákra, amelyek elérték az öt százalékos bejutási küszöböt (ami pártszövetségek esetében annyiszor 5 százalék, ahány tagja van a szövetségnek, de legfeljebb 15 százalék). A listákra leadott szavazatokhoz ugyanis töredékszavazatokat is hozzáadnak.

A töredékszavazatoknak két fajtája van. Az egyik az úgynevezett veszteskompenzáció: az egyéni választókerületek vesztes jelöltjeire leadott szavazatok számát hozzáadják ahhoz a pártlistához, amelynek színeiben az adott jelöltek elindultak.

A 2014-es választás előtt azonban bevezették a győzteskompenzációt is: az egyéni választókerületek győztes jelöltjeinek pártlistáihoz is hozzáadnak annyi szavazatot, amennyivel többet kaptak a győzelemhez minimálisan szükségesnél (a második helyezett szavazatainak száma plusz egy szavazat).

Ha tehát egy egyéni választókerületben az A. párt jelöltje 15 ezer szavazatot kapott, a B. párt jelöltje pedig húszezer szavazatot, akkor az A. párt listás szavazataihoz hozzáadnak 15 ezret, a B. párt listás szavazataihoz pedig 4999-et, hiszen a B. párt jelöltjének 15 001 szavazatra volt minimálisan szüksége a győzelemhez.

Hogyan osztják el a listás mandátumokat?

A töredékszavazatok kiszámításával eljutottunk végre odáig, hogy megvannak a szavazatszámok, amelyek alapján kiszámolhatjuk, melyik listáról hány képviselő juthat be a parlamentbe. Ez azonban nem pusztán a szavazatszámok arányának megfelelően dől el, hanem egy bonyolultabb matematikai képlettel, az úgynevezett d’Hondt-mátrixszal.

A számítást úgy végezhetjük el könnyen, hogy egy táblázat első sorába felírjuk az adott pártok szavazatainak számát, majd a következő sorban a szavazatok számának felét, utána a harmadát, negyedét, ötödét, és így tovább. Ezután a táblázatban megkeressük a legnagyobb hányadosokat, annyit, ahány elosztandó mandátum van, és azt a pártot illeti az adott mandátum, amelynek oszlopában a soron következő szám található.

Ez az alábbi táblázatból válik érthetővé, amely a valasztas.hu-n lévő tájékoztató alapján készítettünk: itt a példa kedvéért négy párt között 12 mandátumot osztunk el összesen száz szavazat alapján, és a zölddel jelölt mezők érnek mandátumot.

Hogyan fordulhat elő, hogy az egyik pártnak több szavazat kell a győzelemhez, mint a másiknak?

2018-ban például a listás szavazatok 49,27 százalékát szerezte meg a Fidesz-KDNP, mégis kétharmados többsége lett a parlamentben. Ez alapján könnyen gondolhatnánk, hogy az ellenzék számára is adott a lehetőség, hogy minimális többséggel nagyot nyerjen, de ez nem így van.

Korábban a 24.hu idézte a 21 Kutatóközpont elemzését, ami megállapította, hogy egy országosan négy százalékpontos szavazattöbbséget a Fidesz 61:39 arányú mandátumtöbbletre tudna fordítani, de ha az ellenzék ér el ugyanekkora szavazattöbbletet, akkor mindössze 51:49 arányú többséget kapnak a törvényhozásban. Ennek az az oka, hogy általában több választásra jogosult él azokban a körzetekben, ahol az ellenzéknek van nagyobb esélye, így 

egy ellenzéki szavazat jellemzően kevesebbet ér, mint egy kormánypárti. 

A kutatóközpont modellje szerint a 106-ból 55-58 egyéni körzetet kell elnyernie az ellenzéknek a biztos parlamenti többséghez.

Mire lesz érdemes figyelni, hol dőlhet el az eredmény?

2018-ban még 91 választókerületet „hozott el” a Fidesz-KDNP, és csak 15-öt az ellenzéki pártok: nagy változás azonban, hogy akkor nagyrészt külön indult az ellenzék, minimális koordinációval, most pedig minden választókerületben közös jelöltet állított a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd. Az előző országgyűlési választáson 37 olyan választókerület volt, ahol a külön induló ellenzéki pártok összesen több szavazatot kaptak, mint a győztes fideszes jelölt.

Azt a Választási földrajz Facebook-oldal készítői is megerősítették az RTL Híradónak, hogy az egyéni választókerületekben dől majd el a választás. Bódi Mátyás és Kovalcsik Tamás 40 olyan választókerületet azonosított, ahol a kormánypártok győzelme látszik biztosnak és 36 olyat, ahol az ellenzéké – a választás kimenetele lényegében a maradék harminc billegő körzeten múlik. Szerintük a „billegőkből” a kormánypártnak legalább 14-et, az ellenzéknek 18-at kellene elhódítania a győzelemhez.

Különösen a billegő körzetekben lehet jelentősége a választási csalásoknak. A mélyszegénységben élőket segítő Szociális Csomagküldő Mozgalom alapítója az RTL Híradónak arról beszélt, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy hova kell menniük szavazni, kik a jelöltek, és a győzelmük mivel jár az ő számukra. Őket könnyen bevonhatják választási csalásba.

Aki tőled fotót kér a választási céduládról, az neked nem akar jót

– figyelmeztetett Kiss Anikó.