Ők lehetnek a választás nagy vesztesei

A legutóbbi két országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP egyaránt 133 mandátumot szerzett, idén azonban alighanem kevesebb parlamenti székkel kell beérnie a kormányzó pártszövetségnek, hiszen az ellenzék 2022-re egy listát és közös jelölteket állított, így nagyobb eséllyel indul, mint négy vagy nyolc éve. Ebből fakadóan viszont biztosan lesznek olyan, elsősorban kormánypárti képviselők, akik nem fogják tudni folytatni a parlamenti munkájukat. Azok a politikusok jutnak majd erre a sorsra, akik nem nyerik meg az egyéni választókerületüket, és nem állnak bejutó helyen a jelölő szervezetük listáján. Biztosan bejutó helynek tekinthetjük a Fidesz-KDNP és az ellenzéki összefogás 40-45 listás helyét, hiszen minden valószínűség szerint a mandátumszámításba bekerülő szavazatok legalább 90 százalékát ez a két nagy tömb fogja megkapni. Ám mindkét oldalon akadnak olyan jól ismert arcok, akik a listán helyezésük alapján nem reménykedhetnek a képviselőségben, így számukra politikai létkérdés, hogy legyőzzék közvetlen ellenfeleiket. Lássuk, kik számára van igazán nagy tétje az április 3-ai szavazásnak.

A legélesebb párharcok

Szél Bernadett és Menczer Tamás

Kezdjük talán a legnagyobb ki-ki meccsel, hiszen a Budakeszi székhelyű a Pest 2-es választókerület két jól ismert politikus feszül egymásnak, de mivel egyikőjük sincs olyan helyen a listán, hogy onnan mandátumot szerezzen, valamelyikük semmiképpen sem fog bekerülni a magyar parlamentbe.

Az ellenzéki induló Szél Bernadett, aki az LMP korábbi társelnöke, majd 2018-ban még miniszterelnök-jelöltje is volt, még abban az évben kilépett a párt frakciójából és azóta független képviselőként dolgozik, bejutása esetén a Momentum-frakció tagja lesz. Listán csak a 206. hely jutott neki, ám négy éve ebben a kerületben csupán 296 szavazattal kapott ki Csenger-Zalán Zsolttól, most viszont egyedüli ellenzéki kihívóként száll harcba a korábbi köztévés műsorvezetővel, Menczer Tamással.

Menczer a jobboldalon nagy névnek számít, hiszen a negyedik Orbán-kormány államtitkáraként rendszeresen szólal meg különböző – akár a jelenleg tartó orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos – ügyekben.

Ennek ellenére a pártnak csak 2020 óta tagja, ráadásul parlamenti mandátummal még nem rendelkezett. Figyelembe véve, hogy a Fidesz-KDN Plistáján csak a 141. helyet foglalja el, az egyéni győzelem mindenképp szükséges neki a képviselőséghez.

Hende Csaba és Czeglédy Csaba

Hende Csaba a jobboldal politikai veteránja, az MDF színeiben kezdte a politizálást, de 2004 óta a Fidesz tagja. 2002 óta országgyűlési képviselő, 2010 és 2015 között pedig honvédelmi miniszter is volt, ám miután Orbán Viktor kemény kritikával illette a menekültválsággal kapcsolatos munkáját, lemondott posztjáról. Mivel az idei választásokon az 51. helyet kapta meg Fidesz-KDNP listáján, nem kizárt, hogy listáról is elcsíphet egy parlamenti helyet, de biztosra korántsem mehet. Így aztán igazi ki-ki meccset vívhat a szorosnak ígérkező Vas megyei 1-es választókerületben a több büntetőügyben is érintett Czeglédy Csabával, aki szintén nincs az ellenzéki lista befutó helyén, csupán a 168.

Tuzson Bence és Dorosz Dávid

Tuzson Bence politikai pályafutása sok kormánypárti politikushoz hasonlóan az MDF-ben kezdődött, majd az annak mérsékelt szárnyából lett MDNP-ben, valamint a Fidelitasban folytatódott. 1998 és 2006 között már a Fidesz XII. kerületi önkormányzatának képviselője volt, viszont az országos politikába csak 2013-ban szállt be, amikor a párt Pest megye 5. számú választókerületi elnöke, majd 2014-ben egyéni képviselője is lett. Ezen kívül 2015 óta államtitkárként a közigazgatással kapcsolatos ügyeket viszi. A kormánypártok listáján 102. helyet foglalja el, így különösen fontos neki a Dorosz Dáviddal folytatott küzdelme Dunakeszin, hiszen egyéni mandátum hiányában nem folytathatja parlamenti munkáját. A másik oldalon Dorosz neve alkalmasint szintén nem ismeretlen a választók számára, hiszen az előbb LMP-s, majd párbeszédes politikus 2010 és 2014 között már ült a parlamentben, 2019-2020-ig pedig Budapest főpolgármester-helyettese volt. Ha vissza akar térni az országgyűlésbe, le kell győznie Tuzsont, hiszen az ellenzék listáján csupán a 149.

Fürjes Balázs és Hajnal Miklós

Fürjes a másik olyan fideszes jelölt a listánkon, aki jelenleg nem parlamenti képviselő, mégis a kormányzat erős emberének számít, hiszen már 2000 és 2002 között ő volt a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséért és a 2012-es budapesti olimpiai pályázatért felelős miniszteri biztos, 2011 óta pedig a kiemelt budapesti fejlesztések kormánybiztosaként dolgozik. A Fidesz-KDNP listájára ennek ellenére csak a 140. helyre fért fel, így parlamenti mandátumot csak Budapest 3-as választókerületének megnyerésével szerezhet, ám nem lesz könnyű dolga, hiszen a főváros nem a kormánypártok terepe, ellenfele pedig az országosan is ismert ellenzéki momentumos politikus, Hajnal Miklós lesz. 

Mindazonáltal a Fidesz alighanem ebben a kerültben látja a legnagyobb esélyt győzelemre Budapesten, hiszen – összeadva a jelöltekre adott szavazatokat – 2018-ban itt volt a legszűkebb előnye az ellenzéknek (11,8%), és nyilván nem véletlenül van tele a Youtube Hajnal Miklóst lejárató hirdetésekkel. Hajnalnak ugyanakkor szintén győznie kell ahhoz, hogy beülhessen a parlamentbe, hiszen nagyon sokáig kell böngészni az országos listát, hogy észrevehessük a nevét a 217. pozícióban.

Kormánypártiak, akiknek nagy a tét

Bóna Zoltán

A szigetszentmiklósi kerületet 2014 óta képviselő Bóna Zoltán a kormánypárti listán csupán a 139. helyen szerepel, így onnan biztosan nem fog bekerülni az országgyűlésbe. 2017-től a Fidesz frakcióvezető-helyettese, valamint 2018-tól Pest megye fejlesztési feladatainak ellátásáért felelős miniszteri biztosa, azonban a legutóbbi két választás során csupán a szavazatok 40 százalékával szerezte meg a képviselői mandátumát, ezzel az ellenzék számára a legverhetőbb Pest megyei ellenfélként van számon tartva, és jó eséllyel ki is fog hullani a parlamenti patkóból.

Bóna Zoltán 2021 áprilisában azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az akkori járványügyi szabályokat figyelmen kívül hagyva harmincadmagával részt vett egy díjátadó ünnepségen, ahol éppen egy koronvírusban elhunyt helyi ápolónő munkáját ismerték el.

Dunai Mónika

Hasonlóan 2014 óta országgyűlési képviselő Dunai Mónika, aki a X. kerület egy részét és a XVII. kerület egészét tartalmazó Budapest 14. számú választókerületét képviseli, és 2014 novemberétől a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának a szóvivője. 2022-ben a Fidesz-KDNP listáján viszont csak a 62. helyen szerepel, így ha beigazolódik az elemzők várakozása, és a kormánypárt egy fővárosi kerületet sem lesz képes megnyerni, úgy Dunai Mónika nem fogja folytatni parlamenti munkáját.

Hoppál Péter

Hoppál Péter a polgári körök 2002-es megalakulásával kezdett aktívan politizálni, majd kisvártatva belépett a Fideszbe, amelynek 2009 óta a parlamenti képviselője is. A 2010-es országgyűlési választások óta a pécsi székhelyű (először 1-es, majd 2-es) választókerület egyéni képviselője, 2014 és 2018 között az Emmi kultúráért felelős államtitkára, 2018 óta miniszteri biztos.

A képviselő az előző parlamenti ciklusban elsősorban radikális kijelentéseivel vétette észre magát: az ellenzéket Sztálinhoz és Hitlerhez, a focisták térdelését náci karlendítéshez hasonlította, rasszista viccen mulatott, a gyermektelen európai kormányfők csoportjáról pedig azt írta, „nekik nem számít a jövő, a haza, Európa, a keresztény kultúra. Csak a Carpe diem…” Legutóbb a felesége kapcsán került be a hírekbe, miután az rtl.hu információja nyomán kiderült, hogy egy pécsi önkormányzati cégnél nem találják annak a munkának a nyomait, amelyért Hoppálné két és fél év alatt összesen 7 250 000 forint bruttó díjazásban részesült.

Hoppál abban a kerületben indul jelöltként, amit eddig kétszer már megnyert, viszont csupán a szavazatok 40 százalékával. Ráadásul a Választási földrajz becslése alapján is ez az ellenzék számára nyerhető kerületek közé tartozik. Így abból kiindulva, hogy a pedagógus-egyházzenész-kultúrpolitikus a  Fidesz-KDNP listáján csupán a 148. helyet foglalja el, könnyen megeshet, hogy a következő ciklusban már nem lesz az országgyűlés tagja.

Szabó Tünde

Habár az egykori olimpiai és világbajnoki ezüstérmes úszó még csak 2018 óta parlamenti képviselő, már 2015-ben a kormány sportért felelős arca lett, ami – figyelembe véve a Fidesz élsporthoz és azok beruházásaihoz fűződő viszonyát – elég fontos pozíció.

Időnként a gyerekeivel összefüggésben is felbukkan a neve a médiában: 2018-ban derült ki, hogy az Emmi oktatásért felelős államtitkáraként magániskolába járatja őket, 2020 novemberében pedig a kislányával szurkolt végig egy, a járvány miatt zárt kapus úszóversenyt.

A 2018-ban a szabolcsi 1-es kerületet 40 százalékkal megnyerő politikusnak idén már valószínűleg nem lenne elegendő ez a teljesítmény, az esélyek is inkább ellene szólnak, ráadásul listán csak a 68. helyet foglalja el, így onnan nagy valószínűséggel nem fog bejutni.

Böröcz László

Böröcz László szintén nem régóta tagja az országgyűlésnek, 2018-ban került be a Fidesz-KDNP listájának 16. helyéről, idén viszont csak a 122. helyet kapta meg, így neki is az egyéni mandátum megszerzése az egyetlen esélye. Rövid parlamenti pályafutása és viszonylag fiatal kora ellenére a Fidesz régi motorosának számít, hiszen 2003 óta a Fidelitas a tagja,  2015 és 2019 között pedig vezette is a Fidesz ifjúsági szervezetét. Idén a fővárosi 1-es választókerületben indul, amelyet már négy éve is az LMP-s Csárdi Antal nyert meg, és most is ő indul az Egységben Magyarországért színeiben. Böröcz többek között onnan lehet még ismerős, hogy 2021-ben ő terjesztette be a nagy vihart kavart lakástörvényről szóló javaslatot.

Kontrát Károly

Kontrát Károly Pápán kezdte politikai karrierjét, ahol 1990 és 1998 között alpolgármester is volt, majd 2002-től a Fidesz-MDF színeiben jutott az országgyűlésbe, amelynek azóta is tagja, továbbá a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. A veszprémi 2-es választókerületet egyéniben 2014 óta képviseli, viszont a balatoni fejlesztések körüli viták könnyen az ellenzéki Benedek Szilveszter javára billentheti a kerületet. Helyzetet vélhetően az a korábbi kijelentése sem segíti, hogy az 5 milliárd forintért rendelt, de fel nem használt PCR-tesztek megsemmisítéséért senki sem felelős, hiszen ez a hivatalos eljárás.

Horváth László

Habár országosan kevésbé van előtérben, mégis a rendszerváltozás óta országgyűlési képviselő, először az SZDSZ, majd 1992 óta a Fidesz színeiben. Ezt egyetlen ciklusban szakította meg, 2006 és 2010 között, amikor marketing menedzserként dolgozott az Egyesült Arab Emírségekben. Tizenkét éve aztán visszatért a magyar parlamenthez, azóta a Heves megye 2-es választókerület egyéni képviselője, aki a megyei kormányhivatal munkáját segítette, majd miniszterelnöki megbízottként átnyergelt a Miniszterelnökség „Nemzeti Lovas Stratégiájához”. Legutóbb viszont nem ezért, hanem a gyöngyöspatai romák kártérítési ügyével kapcsolatban került az országos figyelem középpontjába, ugyanis ő volt az, aki kirobbantotta a botrányt.

Négy évvel ezelőtt Vona Gábor 2000 szavazattal maradt alul Horváthtal szemben, viszont idén az összellenzéki jelölttel szemben már bizonyára nem lesz elég a 46 százalékos eredmény, a listán elfoglalt 90. hellyel pedig  szintén nem lehet belovagolni az országgyűlésbe.

Lázár János

A legnagyobb nevet hagytuk utoljára a kormányoldalon, hiszen a korábbi kancelláriaminiszter képviselősége is az egyéni választókerületi eredményétől függ.  A Fidesz egyik meghatározó, egy időben Orbán Viktor utódjaként is emlegetett politikusa ugyanis már korábban bejelentette, hogy amennyiben nem nyer az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével, Márki-Zay Péterrel szemben Csongrád-Csanád 4-es választókerületében, akkor befejezi a politikát. Ennek megfelelően fel sem került a kormánypárti listára, ami rajta kívül csak Navracsics Tiborról mondható el a Fidesz igazán nagynevű emberei közül. Így aztán a Lázár – Márki-Zay csata egyértelműen a választás legnagyobb presztízsharca lesz, amely ráadásul igen kiélezett küzdelmet hozhat, mint arról korábban beszámoltunk:

Ellenzékiek

Mivel az összefogásban résztvevő ellenzéki pártoknak jelenleg jóval kevesebb helye van a parlamentben a Fidesz-KDNP-nél, az ismertebb arcaik könnyebben odafértek a listás befutó helyekre, de azért akadnak olyanok is  ezen az oldalon is,  akik szintén csak az egyéni győzelmük árán tudják megtartani parlamenti mandátumukat, viszont erre nagyon kicsi esélyük van.

Schmuck Erzsébet

Az LMP társelnöke saját elhatározásból nem szerepel az ellenzéki listán, ugyanis rendkívül bízik saját egyéni győzelmében a Pest megye 9-es, Nagykáta központú kerületben. Erre országosan ismert politikusként van ugyan esélye, de nagyon nagy hátrányt kellene ledolgoznia ehhez, ugyanis a Választási földrajz szerint a kormánypárti Czerván György 10 százalékpontos előnyben van.

Ander Balázs

Ander Balázs a Jobbik erős embere, aki 2014 óta ül a párt parlamenti frakciójában. Idén viszont csupán a 275. helyet kapta meg az az ellenzéki listán, és a Somogy 2-es (barcsi) választókerületben indul Szászfalvi Lászlóval szemben, akinek a becslések szerint 8 százalékpontos előnye van, ráadásul a terület képviselője 1998 óta. Ezáltal a jobbikos képviselőnek nagyon meg kell dolgoznia a parlamenti helyének megtartásáért. Ander nem riad vissza az erős mondatoktól, 2018-ban például a parlamentben úgy fogalmazott, szerinte az nem segít az oktatás helyzetén, „ha genderszakos diplomát adnak Kolompár Dzsenifer vagy Kalányos Józsi kezébe”, 2012-ben pedig Szita Bence gyilkosairól azt mondta, „sokak lelkét megnyugtatná, ha az ilyeneket lógva látnák”.

Bana Tibor

Bana Tibor a Jobbik színeiben 2010 óta országgyűlési képviselő, viszont 2020-ban kilépett a pártból és a parlamenti frakcióból is, mivel nem volt elégedett a Jakab Péter-féle pártvezetéssel. Így az előválasztáson nem is a Jobbik, hanem az MMM támogatásával indult, és az LMP adott neki befogadó nyilatkozatot, így mandátumszerzése esetén abba a frakcióba fog beülni. Erre azonban elenyésző az esély, Bana ugyanis nincs rajta az ellenzék listáján, a körmendi központú Vas megye 3-as kerületben  pedig a Választási földrajz 30 százalékpontos előnyt jósol a fideszes V. Németh Zsoltnak.

Szabó Rebeka

A kegyeletsértő Gér Mihály helyett induló Szabó Rebeka az ellenzéki listán csupán az 57. helyet foglalja el, annak ellenére, hogy 2010 és 2014 között először az LMP, majd a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője, majd 2014 óta Zugló alpolgármestere volt, így nagy politikai tapasztalattal rendelkezik. Kérdés, hogy mire megy majd a monori központú Pest megyei 10-es választókerületben, ahol a Fidesz Pogácsás Tibort, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárát indítja, aki 2018-ban 52,61 százalékkal tudott itt nyerni.