Magyarország választ: miről, hogyan és miért szavazunk ma?

Június 9-én vasárnap három szavazást tartanak Magyarországon: a helyi önkormányzati választásokat, az európai parlamenti (EP) választást és a nemzetiségi önkormányzati választásokat. Ez az első olyan alkalom, hogy az önkormányzati és az EP-választást egy napon tartják. 

Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, például:

• hogy ki és milyen idősávban szavazhat,
• mi is dől el ma, kikre és mire adunk lehetőséget,
• mit kapnak ajándékba az első szavazók,
• miért van egy napon az önkormányzati és az EP-választás,
• és hogy az előzetes közvéleménykutatások alapján hogyan áll a pártok, listák szénája.

Ki és hol szavazhat?

Bár az unió egyes tagországaiban már fiatalabb korban is az urnákhoz járulhatnak az állampolgárok – például Németországban idén először már a 16 évnél idősebbek is ikszelhetnek –, Magyarországon mindhárom szavazáson csak a 18. életévüket betöltött személyek vehetnek részt. Önkormányzati és EP-választást is ötévente tartanak, legközelebb 2029-ben dönthetünk helyi és uniós képviselőinkről.

A részvétel együttesen történik, helyzetünktől, lakóhelyünktől függően több szavazólapot kapunk. A körülbelül 216 ezer első szavazó a bevásárlókocsiknál használható, kulcstartóra helyezhető zsetont kap ajándékba, amelyet a magyar és az uniós zászló díszít.

A szavazókörök reggel 6 órakor nyitnak és 19 órakor zárnak. 

A választásokon a 18 év feletti magyar állampolgárok szavazhatnak, elsődlegesen lakhelyük szerint, alapvetően polgármesterekre, helyi képviselőkre. Az EP-választáson ugyancsak a 18 éven felüli magyar a magyar állampolgárok és azok az uniós polgárok vehetnek részt, akik Magyarországon laknak. 

Fontos, hogy az önkormányzati választáson csak Magyarországon lehet szavazni, vagyis aki külföldön tartózkodik, annak hiába van magyarországi lakcíme, nem voksolhat az otthona polgármester- és képviselőjelöltjeire. Viszont az EP-választáson ebben az esetben is részt vehet (így voksolhatnak a Magyarországon élő uniós állampolgárok is):

A legtöbb szavazólapot a fővárosban, a legkevesebbet a megyei jogú városokban élőknek kell bevinniük a fülkébe. A megyei jogú városokban három szavazólapok kapnak a résztvevők (polgármesteri, települési önkormányzati képviselői, EP-lista), minden más településtípuson ennél több szavazólapra kell számítani. (Sőt, ezekhez még hozzájöhet a nemzetiségi önkormányzati választás szavazólapja, már ha valaki korábban regisztrált nemzetiségi választóként és ha a településen működik a megfelelő nemzetiségi önkormányzat. Erről többet is megtudhat a Nemzeti Választási Iroda honlapján.)

Alapvetően Budapest és a megyei jogú városok kivételével minden más településen négy ív vár a szavazókra: a polgármesterre, a települési önkormányzati képviselőre, az európai parlamenti listára és a vármegyei listára lehet ikszelni. 

A 19 megyének saját közgyűlése van, ezekre pártlistákról kerülnek be a képviselők, tehát a szavazólapokon pártlogók és a pártlistákon szereplő politikusok nevei lesznek. Nem minden megyében lehet minden pártra szavazni, csak azok állíthattak listát, akik összegyűjtötték a megfelelő számú aláírást. Az összes megyében ez csak a Fidesz-KDNP-nek, a DK-nak és a Mi Hazánknak sikerült. A megyék teljes területe egy választókerületet alkot, a megyei jogú városok azonban nem képezik ezek részét, választópolgáraik ezért nem szavazhatnak a megyei listákra. 

Mára a megyei önkormányzatoktól a legtöbb jogkört, forrást elvonták, erről a Választási földrajz szakértője beszélt az RTL Híradónak:

Így szavaznak Budapesten

Budapesten öt szavazólapon lehet ikszelni, dönteni kell a főpolgármesterről, a fővárosi közgyűlési listáról, a kerületi polgármesterről, a helyi önkormányzati képviselőről és az európai parlamenti listáról is. 

 A főpolgármester-jelölti szavazólapon négy jelölt neve szerepel, ők a következők:

• Szentkirályi Alexandra (Fidesz-KDNP), 
• Grundtner András (Mi Hazánk Mozgalom), 
• Karácsony Gergely (a Párbeszéd - a Zöldek Pártja, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Szocialista Párt közös jelöltje), 
• Vitézy Dávid (a Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület és az LMP - Magyarország Zöld Pártja közös jelöltje)

Utóbbi két jelölt a Partizán műsorában mérkőzött meg, a vita meglehetősen hevesen alakult:

A Fővárosi Közgyűlésbe – hasonlóan a megyei listákhoz – listáról kerülnek be a képviselők. Ez egy furcsa újdonság, ami nem is annyira új: fél évvel az önkormányzati választás előtt az Országgyűlés fideszes többsége a Mi Hazánk javaslatára átírta a fővárosi választási szabályokat. Visszaállították a 2014-ben eltörölt listás választási rendszert Budapesten, így a mai választás után a közgyűlésben már nem a kerületi polgármesterek ülnek majd: a 32 tagot pártlistás rendszerben választhatják meg a fővárosiak.

Budapesten hagyományosan kétszintű önkormányzati rendszer van, a kerületek mellett vagy felett működik a Fővárosi Önkormányzat. Ennek közgyűlése dönt egyebek mellett a főváros költségvetéséről, így számtalan intézmény működését közvetlenül befolyásolja. A fővárosi közgyűlés hatáskörébe tartozik a városfejlesztés, a városrendezés és városüzemeltetés, illetve a közlekedés. Cégein keresztül a főváros biztosít számos közszolgáltatást, például a víz- és csatornahálózatot vagy a tömegközlekedést. Így a Fővárosi Közgyűlés jelentősége nagyságrendekkel nagyobb, mint az inkább protokolláris megyei önkormányzatoké.

Mit csinálnak a képviselők az Európai Parlamentben? 

Az Európai Parlament az EU egyetlen, közvetlenül választott testülete. Legfontosabb feladata az uniós szintű jogalkotás – igaz, ezt a tagállamok vezetőiből álló Tanáccsal közösen gyakorolja. Emellett az EP ellenőrző funkciót lát el, beszámoltatja az EU különböző szerveit. A Parlamentben gyakoriak az olyan politikai viták is, amelyeknek nincs közvetlen következménye, viszont az ott kialakult vélemény közvetve hatással van az unió egészére.  

Az Európai Parlament 720 képviselőjéből 21-et választanak meg Magyarországon, egyszerű listás rendszerben. 

A listák zártak, vagyis a választók nem rangsorolják a jelölteket, azok az előre megadott sorrendben jutnak mandátumhoz. 

 A listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlás tizenegy jelölő szervezetnek lett meg:

• Fidesz-KDNP, listavezető: Deutsch Tamás
• Megoldás Mozgalom, listavezető: Huszár Viktor 
• LMP, listavezető: Ungár Péter
• DK-MSZP-Párbeszéd, listavezető: Dobrev Klára
• Második Reformkor Párt, listavezető: Vona Gábor
• Mindenki Magyarországa Néppárt, listavezető: Márki-Zay Péter
• Momentum Mozgalom, listavezető: Donáth Anna
• Jobbik, listavezető: Róna Péter
• Tisza Párt, listavezető: Magyar Péter
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt, listavezető: Le Marietta
• Mi Hazánk Mozgalom, listavezető: Toroczkai László

Az Európai Parlament munkájáról itt tájékozódhat, Európa rovatunkban pedig rengeteg nézni- és olvasnivalót az EP-választással kapcsolatban. 

Mikor lesz meg a választás eredménye?

Nem lehet pontosan megmondani. A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása alapján a szavazás befejezése, azaz este 7 óra után a szavazatszámláló bizottságoknak az urnák felbontása előtt több adminisztratív feladatot el kell végezniük: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát, csak ezek után bonthatják fel az urnákat. A 10 119 szavazókörben először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és tartalmukat összekeverik a mozgóurnák tartalmával.

Először a polgármester-választás szavazólapjait számlálják meg a bizottságok, 

ezt a képviselő-testületi tagokra leadott szavazatok követik, majd Budapesten a főpolgármester-választás szavazólapjai következnek. Ezután számlálják össze a megyei közgyűlésekre (Budapesten a Fővárosi Közgyűlésre) leadott szavazatokat, végül az EP-választás szavazólapjai következnek. Az EP-választás eredményeit a törvény értelmében csak 23 óra után közli a Nemzeti Választási Iroda (NVI).

A jelölőszervezeteknek, független jelöltek érdeke az, hogy minden választási bizottságba delegáljanak tagot, mivel így rajtuk keresztül győződhetnek meg a választás tisztaságáról, azt ellenőrizhetik, részt vehetnek a jogviták eldöntésében. Az NVI adatai szerint a jelöltek és a jelölőszervezetek 28 842 megbízottat jelentettek be a szavazatszámláló bizottságokba, ebből az európai parlamenti választáson induló pártok 23 238-at. 

A legtöbb delegáltat a Fidesz és a KDNP jelentette be (12 918 fő), őket a Tisza Párt (2830 fő), a DK-MSZP-Párbeszéd (2187 fő), a Momentum Mozgalom (1740 fő) és a Jobbik-Konzervatívok (1097 fő) követi. 

Miért van egy napon az önkormányzati és az EP-választás?

Az önkormányzati választásokat hagyományosan októberben tartották, ezt korábban az alaptörvény is így rögzítette. A kormány azonban a 2022-es parlamenti választások után beterjesztette az alaptörvény 11. módosítását, amely egyebek mellett megváltoztatta ezt is, lehetővé téve, hogy az európai parlamenti választással egy időben rendezzék a voksolást. A módosítást 2022. július 19-én el is fogadták.

A hivatalos indoklás szerint a két választás összevonására spórolás miatt van szükség. Emellett azonban alighanem politikai okai is voltak: egyrészt nehéz helyzetbe hozta a széttagolt ellenzéket, hiszen a tisztán listás EP-választáson külön indultak volna, az önkormányzati választásokon azonban együttműködésre vannak kényszerítve. 

Az utóbbi hetekben több hírességet és civil szervezetek képviselőit is kérdeztünk arról, miért tartják fontosnak, hogy elmenjünk szavazni – ezeket a videókat itt tudják megnézni –, és első választók is kifejtették a gondolataikat erről:

Mit mértek a közvéleménykutatók? 

A Medián pénteken publikálta a választás előtti utolsó közvélemény-kutatását, amely 1500 fős mintával készült május 31. és június 5. között, és az EP-választásokat célozta.

Ez azt mutatja, hogy a Fidesz sikeresen túltette magát a kegyelmi botrányon és a köztársasági elnök lemondásán, támogatottsága továbbra is stabil: a választani tudó, biztosan szavazók 50 százaléka támogatja a kormánypárt EP-listáját (a teljes népességen belül 35 százalékos a támogatottsága). A régi ellenzéki pártok helyét néhány hónap alatt egyértelműen átvette a Magyar Péter által vezetett Tisza Párt: a teljes népesség 19 százaléka, a biztosan szavazó, pártot választani tudók 29 százaléka szavazna a listájukra.

A régi ellenzékből csupán a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség áll biztosan az 5 százalékos bejutási küszöb felett: a teljes népességen belül 7, a pártot választani tudó, biztos szavazók között 9 százalék szavazna rájuk. A Medián felmérése szerint EP-mandátumot szerezhet még a Mi Hazánk (5 százalékon állnak), és esetleg a Kétfarkú Kutyapárt (4 százalék). Kicsi az esélye a Momentum bejutásának (3 százalék), a többi párt pedig legfeljebb 1 százalékon áll.  

A fővárosban megjósolhatatlan a helyzet. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP jelöltje péntek reggel lépett vissza a Vitézy Dávid javára, aki mögött a Vitézy Dáviddal Budapestért és az LMP áll. A lépés előtt számos közvéleménykutatás készült arról, hogy hogyan reagálnának egy ilyen lépésre a szavazók. A Medián korábbi felmérése arra jutott, hogy Szentkirályi Alexandra kiesésével majdnem ugyanannyian szavaznának Vitézy Dávidra, mint a jelenlegi főpolgármesterre, Karácsony Gergelyre, aki mögött a Párbeszéd - Zöldek, a DK és az MSZP áll:

Nyitókép: Garai Lajos csikós szavaz a hortobágyi polgármesteri hivatalban kialakított szavazókörben az országgyűlési képviselő-választáson 2018. április 8-án. – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI