Navracsics az Erasmusról: a tárgyalások késő ősszel megrekedtek

„Sajnos a tárgyalások késő ősszel megrekedtek. Még mindig várjuk az Európai Bizottság válaszát a legutóbbi álláspontunkra, amelyet írásban küldtünk el" – mondta Navracsics Tibor a magyar egyetemeknek az Erasmus és a Horizont Európa programokban való részvételéről lengyel PAP hírügynökségnek az economx szerint.

Az Európai Bizottság még 2022 végén fogalmazott meg aggályokat a magyarországi állami egyetemek irányítási eljárásaival kapcsolatban, leginkább azzal volt problémájuk, hogy a modellváltó egyetemeket irányító alapítványokba a Fidesz-KDNP koalíció képviselői ültek be. Ezután Gulyás Gergely tavaly februárban bejelentette, hogy a kuratóriumi tagságokról a miniszterek lemondanak, viszont még így is bőven maradtak ott kormánypárti politikusok.

Navracsics a tárgyalások megrekedéséért az Európai Parlamentet tette felelősség, ahogy fogalmazott, „a tárgyalópartnereinknek az EP politikai zsarolása miatt nincs bátorságuk további lépéseket tenni a probléma megoldása érdekében”.

Még a múlt hónap közepén jelezte Brüsszel, hogy hajlandó feloldani 10,2 milliárd eurónyi magyar uniós támogatást, ugyanakkor 21 milliárdot továbbra is zárolnak. Navracsics Tibor arról beszélt, hogy bízik benne, hogy a fennmaradó pénzeket, amelyre szerinte Magyarország jogosult, hamarosan feloldják. A fideszes politikus bízik benne, hogy ezután folyamatosan áramlik majd a pénz az újjáépítési alap projektjeire.

A területfejlesztési miniszter beszélt a szuverenitásvédelmi törvényről, illetve az újonnan létrehozott hivatalról. Úgy véli, nem fogja befolyásolni az uniós források sorsát. Azzal érvelt, hogy más országokban is vannak olyan törvények, amelyek általában a választási kampányokba vagy az ország belpolitikájába való külső beavatkozás korlátozására és átláthatóságának biztosítására irányulnak.

A kormánytöbbség december 12-én szavazta meg a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot, amely szerint „elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató, autonóm államigazgatási szervként létrehozzák a Szuverenitásvédelmi Hivatalt”, amely az állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba való külföldi beavatkozásokat, valamint a választási folyamatok befolyásolására irányuló, külföldről támogatott hivatott vizsgálni elméletileg.

Korábban az USA kormánya is kritizálta a törvényt, amely ellen több független médium közös közleményben állt ki. Az osztrák Die Presse szerkesztőségi állásfoglalásában azt írta, hogy „a szuverenitásvédelmi törvényt akár a Kremlben is kifőzhették volna”.

A vezetője Lánczi Tamás lett, akiről az RTL Híradója készített összeállítást:

Nyitókép: MTI/Soós Lajos