Két hete semmilyen friss tartalom nem került ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal felületeire, miközben korábban heti rendszerességgel publikáltak a Tisza Pártot és független újságírókat bíráló anyagokat.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatokat végezhet gyakorlatilag bárki ellen, akit veszélyesnek tart az ország szuverenitására: adatokat kérhet be, amikből jelentéseket készíthet.

A Telex szerint a gödi Samsung a kormánytól várta az Átlátszó korlátozását, később vizsgálat indult a portál ellen.

Első fokon pert nyert az Átlátszó a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben, amely valótlanul vádolta a portált hírszerzéssel és dezinformációval.

A hivatal több kutatóintézetet vádol manipulációval, az érintettek szerint a jelentés politikai célból készült és tele van tévedésekkel.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal közzétette 28 oldalas, Az Átlátszó tevékenységének hatása a magyar szuverenitásra című, „vizsgálati jelentését”, ami az oknyomozó portál főszerkesztője szerint egy kémregény. A Reggeliben Rácz András, Oroszország-szakértő, egyetemi oktató elemezte ki a Reggeliben a jelentést. 

A Belügyminisztérium III/III-as ügyosztályán dolgozott a rendszerváltás előtt a frissen létrehozott Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője. Horváth József a rendszerváltás után a Nemzetbiztonsági Hivatalnál folytatta pályafutását, a 2000-es évek közepén pedig az MDF-es lehallgatási botrányról ismertté vált UD Zrt társalapítója volt. Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke azt mondta RTL Híradónak, hogy ő nem vizsgálja Horváth múltját, mert meggyőződése, hogy a hivatal szolgálatára lesz.

Ez az a civil szervezet, amely nyilvánosságra hozta: a településen működő Samsung akkumulátorgyár számos esetben sértette meg a környezetvédelmi előírásokat, és szennyező anyagot juttatott a talajba illetve a levegőbe. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem válaszolt a kérdésünkre: hogyan sértheti Magyarország szuverenitását egy olyan civil szervezet, amely éppen azért dolgozik, hogy egy külföldi nagyvállalat tartsa be a magyar törvényeket?

„Adófizetők pénzének a pocsékolásával foglalkozik” – zárta rövidre Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, hogy mivel foglalkozik a Szuverenitásvédelmi Hivatal – amely az Átlátszó által kiperelt adatok szerint magánszemélyekről is kimutatást kért. Ligeti szerint bárki a hivatal célkeresztjébe kerülhet, ez ellen pedig a bíróságon sem lehet panaszt tenni. Mire számít a jogi igazgató a Transperencyvel szemben indított vizsgálat kapcsán? Erről is beszélt Ligeti Miklós a Reggeliben.

Az Átlátszó az általa kiperelt dokumentumokra hivatkozva azt írja: a Lánczi Tamás vezette hivatal proaktív információgyűjtésre biztatott több állami szervet. Pedig a törvény csak konkrét vizsgálatok esetében kötelezi az intézményeket arra, hogy tájékoztatást adjanak a hivatalnak.

A legolcsóbb irodát keresték – így reagált Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Tusnádfürdőn, amikor az RTL Híradó arról kérdezte, miért egy Gellért-hegyi villát bérelnek munkatársaiknak. Lánczi Tamás, aki az RTL-t csak a hidra másik felének nevezte, azt is elmondta, hogy szigorúbb szabályokra van szükség a szerinte átláthatatlan civil szervezetekkel szemben. A példaként említett Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint viszont működésük nyitott könyv, csak szúrják a kormány szemét.

Az első fokú bíróság ítélete szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal köteles kiadni minden olyan megállapodást, melyet idén tavaszig másokkal kötött, írta meg az Átlátszó. Az oknyomozó portál azután küldött adatigénylést Lánczi Tamás hivatalának, hogy az ügyvédi kamara elutasította a hivatal információk bejelentésére vonatkozó együttműködési javaslatát.

Pecsétes névtelen levélben válaszoltak.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal legújabb jelentésében a kínai koronavírus-vakcina szándékos lejáratásával vádolja a magyar médiát. Az egyik, dezinformációnak bélyegzett cikk Müller Cecília és Kásler Miklós kutatását ismerteti, amely kormányzati támogatást is kapott.

Lánczi Tamás, Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke elmondta, lefolytatják a vizsgálatot a Transparency Magyarországgal szemben, annak ellenére, hogy a korrupcióellenes szervezet nem működik együtt.

Motorjavító cégtől bérel évi csaknem 60 millió forintért Gellért-hegyi villát a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Mindez azután derült ki, hogy Hadházy Ákos független képviselő közérdekű adatigényléssel fordult a február óta működő szervezethez. A képviselő szerint érthetetlen, hogy miért van szükség általa luxusingatlannak tartott épületre a hivatal munkájához úgy, hogy közben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől is bérelnek irodákat.

Egy takaros gellérthegyi villából védik Lánczi Tamásék a szuverenitást.

A képviselő az orosz hackertámadásról vitt beadványt, de nem fogadták.

Az Átlátszó azt közölte, hogy nem folytat olyan tevékenységet, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal kérdéseire válaszolnia kellene.

Az a pénz, amit a nemzetközi partnerektől kap egy médium, a tulajdonába kerül, ennek elvételére pedig nagyon szigorú szabályok vonatkoznak – mondta Nagy Boldizsár nemzetközi jogász. Az érintett szerkesztőségek nemzetközi bíróságokhoz is fordulhatnak jogorvoslatért, ez a procedúra viszont évekig is eltarthat, addig pedig – bizonyos esetektől eltekintve – végre kell hajtani a magyar bíróság ítéletét.

Ennyi közpénzt költene évente „külföldi befolyásszerzési kísérletek” megakadályozására a kormány. De az is lehet, hogy még többet.

David Pressman, az Egyesült Államok magyar nagykövete aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárást indított az Átlátszó és a Transparency International ellen.

Vizsgálatot indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszó ellen, mert szerintük az oknyomozó újság külföldi pénzből „a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet” folytathat. Az Átlátszó főszerkesztője szerint a vizsgálat egyfajta bosszú, miután az elmúlt években számos, a kormánynak kellemetlen ügyet feltárt a szerkesztőség. A Szuverenitásvédelmi Hivatal a korrupcióellenes Transparency International Magyarországot is vizsgálja.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal hatoldalas levélben összesen 62 kérdést tett fel a választói akarat befolyásolásával gyanúsított korrupcióellenes szervezet magyar irodájának.

A hivatal figyelemeztet, hogy „indokolt megerősíteni Magyarország szuverenitásának védelmét”.

A támadás után két hónappal Szijjártó Péter a külföldieknek adható legmagasabb orosz állami kitüntetést, a Barátságért Érdemrendet vette át Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől.

Visszautasította a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Szuverenitásvédelmi Hivatal kérését. A Telex szerint azt várták volna el, hogy a kamara adjon tájékoztatást olyan ügyvédekről, akik valamilyen módon szerintük sérthetik Magyarország szuverenitását. Havasi Dezső elnök szerint azonban a kérés teljesítése összeegyeztethetetlen lett volna a jogszabályokkal. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem reagált az RTL Híradó megkeresésére.

Magyar Ügyvédi Kamaránál próbáltak tájékoztatást kérni.

A Gazprom lehet a Ferencváros következő főszponzora a Blikk információja szerint. Egy sportközgazdász szerint ha szerződést kötnek a legnagyobb orosz állami céggel, az évi több milliárd forintot jelenthet a Fradinak. A Gazprom korábban jelentős szereplő volt az európai futballban, de miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, több partnere is azonnal szerződést bontott az energiacéggel. A Ferencváros egyelőre nem kommenálta a híreket, azonban a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Híradónak azt írta: minél több nagy nemzetközi vállalat fektet be a magyar sportba, annál jobb. Ráadásul a Gazprom nem szerepel a szankciós listán.

Magyar Péter szerint ha ordas, kamu vádak alapján őt börtönbe küldik, nem 50, hanem 80 százalékot kapnak a választásokon. A Tisza Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak, börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel. A Hivatal első vizsgálatát Magyar Péterrel kapcsolatban indította. 

A Magyar Nemzet arról írt, hogy kapcsolatban állhat a Datadat és Magyar Péter, a Szuverenitásvédelmi Hivatal erre vizsgálatot indított.

Az EP szerint fel kell függeszteni a Magyarországnak járó támogatásokat, amíg a kormány nem teljesíti valóban a feloldáshoz kötött összes feltételt. Jövő héten szavaznak is erről.

Lánczi Tamás és emberei kiemelten fogják figyelni az európai parlamenti és önkormányzati választásokat.

Nem látják szükségesnek a Szuverenitásvédelmi Hivatal létezését.

Lánczi Tamás az ellenzéki európai parlamenti képviselők miatt a hazaárulás büntetőjogi tényállását is újragondolná, és erről beszélne a bíróságokkal is. Az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erről vasárnap este a HírTv-n beszélt. A Momentum szerint ez nyomásgyakorlás a bíróságokra. Az Országos Bírói Tanács azt írta: nem kaptak még megkeresést a Szuverenitásvédelmi Hivataltól.

A CÖF-CÖKA azt tervezi, hogy feljelentést tesz a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency International és a többi „idegen érdekek mentén és idegen forrásból” működő civil szervezet ellen. 

Honlap még nincs, Lánczi Tamás havi ötmilliót keres.

Lánczi Tamás szerint a legfontosabb most, hogy a választásokra figyeljen a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Egy hete működik, de a költségvetésben még nem szerepel, és honlapja sincs a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak. Egyelőre csak annyi biztos, hogy az elnöke hat évig Lánczi Tamás, aki havonta ötmillió forintot keres. Közösségi oldalt már indítottak, ezen a Parlamentet adták meg a hivatal címeként. A kormány szerint ez csak ideiglenes állapot. Közlésük szerint a szervezet költségvetését már jóváhagyta a Pénzügyminisztérium, de kérdésünkre sem árulták el, hogy azt hol lehet elolvasni.

Arról is beszélt, hogy miért van szerinte szükség a hivatalra, amely vagy ellenőrizni fogja a médiát, vagy nem. 

Lánczi Tamás, a hivatal vezetője azt már nem részletezte, hogy pontosan mit ért ez alatt.

Nem a Fideszhez, hanem a szuverenistákhoz közeli embert keresett Orbán Viktor, ezért választotta Lánczi Tamást a Szuverenitásvédelmi Hivatal élére – ezzel magyarázta a választást a miniszterelnök politikai igazgatója a Gulyáságyú Médiának. A kormányközeli politológust szerdán nevezte ki a köztársasági elnök. Lánczi Tamás előtte gondosan törölte korábbi posztjait a közösségi médiában. 

Egy plakátra került Lánczi Tamás, Péter Gábor és Virág elvtárs. A Szuverenitásvédelmi Hivatal frissen kinevezett vezetője szerint őt meg akarják félemlíteni.

Navracsics Tibor bízik benne, hogy a még zárolt pénzeket is megkapja Magyarország az EU-tól. Szerinte a szuverenitásvédelmi törvény nem fogja befolyásolni az uniós források sorsát.

Lánczi Tamás szerint 2022 nem ismétlődhet meg. Ennek érdekében a rábízott hivatal február 1-jén munkához is lát.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal leendő vezetője szerint jellemzően a „dollárbaloldal” támadja őt.

A választási kampány tisztasága felett akar őrködni.

Havi ötmilliós fizetést kap majd Lánczi Tamás, akit a miniszterelnök a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének javasolt. Lánczi jelenleg az MTVA online igazgatója, de korábban a kormányközeli XXI. Század Intézetet is vezette. A közpénzek átláthatóságáért küzdő Transparency International szerint mindegy, ki lesz az elnök, a hivatal nem működhet jól, mert azért hozták létre, hogy közpénzen zaklasson civileket. 

Csaknem beéri Orbán Viktor miniszterelnök fizetését. Lánczinak eddig is zsíros állása volt az MTVA-nál.

Lánczi Tamást, a Századvég és a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézet korábbi vezetőjét kérte fel Orbán Viktor a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének.