Európai Parlament: Sérti a választások tisztaságát a Szuverenitásvédelmi Hivatal

A szuverenitás védelméről szóló törvény és a széles hatáskörökkel bíró Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása sérti a szabad és tisztességes választások elvét – áll a Népszavához eljutott ötpárti határozattervezetben, amelyről a jövő héten szavaz az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

A dokumentum szerint a 2018-ban elindított hetes cikkelyes eljárás óta a magyarországi helyzet romlott, amihez hozzájárult az európai intézmények határozott fellépésének a hiánya.

Mindez az országot a választási autokrácia hibrid rendszerévé tette

– áll a tervezetben. A kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és a szélsőbaloldaliak által előterjesztett szöveg szerint

• végre ki kell mondani, Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket;
• a képviselők aggódnak a nyáron kezdődő uniós elnökség miatt is;
• komoly aggályokat vet fel az a decemberi határozat, amelynek következtében 10,2 milliárd euró forrást felszabadítottak Magyarország számára.

Az Európai Bizottság ebben az ügyben február 7-én indította el Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárást. A kormány a válaszadásra megszabott két hónapos határidő elteltével, április elején reflektált a kifogásokra, ezeket most értékelik Brüsszelben. Ha a választ nem tartják kielégítőnek, a folyamatot a következő szakaszba léptethetik, majd az EU Bírósága elé utalhatják.

Az EP felszólítja a döntéshozó Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a határozatát, „különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a volt igazságügyi miniszter kiszivárogtatott, az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaló megnyilatkozásai fényében”. 

Az EP szerint fel kell függeszteni a Magyarországnak járó támogatásokat, amíg a kormány nem teljesíti valóban a feloldáshoz kötött összes feltételt.

Lánczi Tamás, az újonnan létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője márciusban arról beszélt, hogy az ellenzéki európai parlamenti képviselők miatt a hazaárulás büntetőjogi tényállását is újragondolná, és erről beszélne a bíróságokkal is:

Nyitókép: Fischer Zoltán/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda