Ami Orbán szerint nem fordul elő: magyarok, akiket a véleménynyilvánításuk után rúgtak ki

Orbán Viktor szerint Brüsszelben már ott tartanak, hogy megfenyegetik egy konzervatív rendezvénynek helyet adó hotel vezetőit, a cateringes cég dolgozóit. „Ha eltér a véleményed, akkor annak következményei vannak, elveszíthetik emberek emiatt az állásukat” – mondta az I. brüsszeli csatáról szokásos péntek reggeli interjújában a Kossuth-rádióban, amelyről bővebben itt olvashat. 

Ha egy egyszerű melós a munkahelyén olyat mond a migrációról, ami nem vág egybe a hivatalos állásponttal, lehet, hogy másnap nincs állása

– hozott példát az állami rádiónak adott nyilatkozatában a miniszterelnök, majd később hozzátette:

Neked nem okoz gondot, hogy ha nyíltan elmondod a véleményedet, legfeljebb nem értenek veled egyet, de hogy te szankciókat szenvedj el, hát itt azért Magyarország nem tart, de a Nyugat már itt tart.

Orbán Viktor kijelentései kapcsán megkerestünk olyanokat, akik véleménynyilvánításuk után vesztették el állásukat, hogy mondják el, mit gondolnak a kormányfő szavairól. 

Szerettük volna megszólaltatni L. Simon Lászlót, akit korábban azért bocsátottak el a Nemzeti Múzeum éléről, mert teret engedett egy LMBTQ embereket is bemutató kiállításnak. Ő azt mondta: nem hallotta a miniszterelnök ma reggeli szavait, valamint szerinte őt nem a véleménye miatt bocsátották el, így nem akar nyilatkozni. Az ő ügyéről itt írtunk hosszabban, és az RTL Híradó is foglalkozott az esettel, ezt az alábbi videóban nézheti meg.

Tarr Zoltán lelkész egyszer állt fel a színpadra, utána kirúgták

A Magyar Péter EP-listáján induló Tarr Zoltán református lelkészt azután bocsátották el, hogy felszólalt a politikus tüntetésén. Most az RTL Híradónak arról beszélt, „érdekes volt” hallani Orbán Viktor kijelentéseit.

Lehet, hogy az elmúlt napok eseményeit nem tudta elég közelről követni a miniszterelnök, így kerülhette el figyelmét az a nyilvánvalóan egyedi eset, ami velem történt. Bár azt hallom, hogy nem teljesen egyedi.

Kiemelte, hogy ő a kormányzatot közvetlenül nem érintő beszédet mondott az egyház és az állam összefonódásáról a Talpra Magyarok! nagygyűlésén „egyházam egyik vezetője, Balog Zoltán sajátos viselkedésével kapcsolatosan a kegyelmi ügyben”. Szerinte „nehéz azt állítani, hogy nem ennek a következménye az, hogy a következő munkanapon engem elbocsátottak az állásomból”.

Azt mondta: „szemben azzal, amit miniszterelnök úr a folyamatosan romló nyugati helyzetről megemlített, jelezném, nekem volt tapasztalatom azzal, hogy elvesztettem az egzisztenciámat azért, mert nagyközönség előtt mondtam valamit”. Tarr utalt a Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás szavaira, aki azt mondta, rendben van, hogy kirúgták Tarrt. „Miért bízna meg a kormány egy olyan emberben, aki meg akarja buktatni?” – tette fel a kérdést Menczer. Tarr jelezte, hogy ő nem akar kormányt buktatni, és fontolgatja, hogy munkaügyi pert indít Menczer Tamás kijelentései miatt.

A Tarr Zoltánnal készült korábbi interjúnkat itt tudják elolvasni, az RTL Híradó róla készült korábbi riportját pedig alább lehet megnézni.

A bíróság mondta ki, hogy Faur Annát a véleménye miatt rúgták ki

Az SZFE-n dolgozó Faur Annának azért mondtak fel, mert aktívan részt vett az egyetemi dolgozók autonómiáért szervezett sztrájkjában és az egyetemfoglalás filmes dokumentálásában is. A felmondást postán, indoklás nélkül kapta meg, de pert indított az egyetem új vezetése ellen a TASZ segítségével.

Végül a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, Faurt azért érte hátrányos megkülönböztetés és megtorlás, mert kiállt saját magáért és az SZFE közösségéért.

Faur most arról beszélt az rtl.hu-nak: „engem visszahelyeztek az állásomba, mert munkaügyi pert indítottam, mondván, hogy az elbocsátásom alapjogot sértett”. Szerinte ilyen értelemben ő kivételnek számít, mivel „végül megvédte a magyar jog az érdekemet: egy munkát nem lehet azért megszüntetni, mert valakinek valamilyen véleménye van”. Azt viszont ő is tudja, hogy „szerencsés helyzetben” volt, mivel az esetek nagy részében a jogtalanul kirúgottak nem jutnak el a bíróságig.

Mert egyszerűen túl nagy költséggel jár ez, valamint túlságosan macerás. Nem jó helyzet, hogy bírósához kell fordulni azért, hogy ne jogsértően járjon el velünk szemben a munkáltató.

Ő maga is ismer sok olyan embert, akik „jobb a békesség” alapon inkább hagyták veszni az ügyüket, és belenyugodtak a jogszerűtlen kirúgásba. Faur esetével az RTL Híradó a bíróság döntésének megszületésekor is foglalkozott, de a tiltakozó tanárok elbocsátása miatt később is felidéztük a perét.

Az ukrajnai háborúra hivatkozva rúgták ki a tanárt

„Eléggé felháborít, amikor Orbán Viktor, vagy bármelyik más kormányzati tisztségviselő arról beszél, hogy Magyarországon a véleményük miatt nem rúgnak ki embereket” – kezdte az rtl.hu-nak Dukán András Ferenc, a Momentum politikusa, akit még 2023 nyári szünetében bocsátottak el tanári állásából: az ukrajnai háborúval kapcsolatos veszélyhelyzetről szóló törvényt hivatkozott a Marosi Beatrix vezette tankerület, ám Dukán szerint ez elég gyenge ürügy volt.

A pedagógusmozgalomból „többeket is elbocsátottak csupán azért, mert kiálltunk egy jobb magyar oktatásért”, mondta. „Én például csatlakoztam ahhoz a több száz pedagógushoz, akik tavalyelőtt októberben azt vállalták, hogy amennyiben még valakit retorzió ér a véleménye miatt, akkor határozatlan idejű polgári engedetlenségbe kezdünk. Ez meg is történt”. Dukán felidézte, hogy az emiatt történt fizetéscsökkentést jogosnak tartotta, sőt a maradék, jelképes összeget is visszautalta a tankerület számlájára. Ezt többször is jelezte nekik, de nem jött válasz.

Végül augusztusban, tehát a kötelező nyári szünet második felében jött a kirúgásról szóló levél. 

Formailag azért bocsátottak el engem, mert Ukrajnában háború van. Teljesen egyértelmű, hogy ez a véleményem miatt történt. Hiszen augusztusban, amikor elbocsátottak, semmilyen oktatási tevékenység nem folyt

– mondta, majd hozzátette: „Ha azért akartak volna kirúgni, mert korábban nem tartottam meg az óráimat, ezt megtehették volna akkor is, amikor ez a tudomásukra jutott” – például a négy-öt emailből, amit ebben a tárgyban írt a tankerületnek.

Dukán ügyével 2023 márciusában az RTL Híradó alábbi riportja foglalkozott:

Törley Katalin tanítani nem mehet vissza

A tanártüntetések egyik legismertebb alakja, Törley Katalin „felkavarónak” nevezte kérdésünkre Orbán Viktor péntek reggeli szavait. A jelenleg kutyapártos EP-jelölt arról beszélt: 

az elmúlt időszakban igenis történtek olyan retorziók, bosszúállások véleménynyilvánítás miatt, amik azzal jártak, hogy egy adott fő elvesztette a munkáját. 

Ő is elsősorban az időben legközelebbi példát, Tarr Zoltánt említette.

„De csak ha a saját helyzetemre, illetve a pedagógustüntetések alatt elbocsátott többi tanárra gondolok, igenis vitatkoznék a miniszterelnökkel” – mondta. Szerinte a polgári engedetlenségben részt vevők „gyakorlatilag nem tettek mást, mint deklaráltan, hangoztatottan, a nyilvánosság előtt kifejezték a véleményüket amiatt, hogy mennyire rosszul mennek a dolgok az oktatás területén, ahol dolgoznak, és ahol továbbra is dolgozni szeretnének”. Megemlítette a sztrájkjog „egyik pillanatról a másikra” való „megcsonkítását”, ami végül ürügyet szolgáltatott a tankerületek számára a kirúgásokra.

Szerinte „a kirúgások első köre a kölcseyseket érintette, ez egyfajta fenyegetés és figyelmeztetés volt a többieknek. A második elbocsátási kör ennél is kegyetlenebb: egyfajta értelmezhetetlen tömegbelezés volt”. Emlékeztetett: több elbocsátást is azzal indokoltak a tankerületek, hogy az egyes pedagógusok által végzett munkát kifogásolták. Törley szerint még ha ezek a kritikák valósak is, akkor is látni kell, hogy az elbocsátásokkal aránytalanul nagy kárt okoztak a tanulni vágyó diákoknak, valamint az egzisztenciájukat féltő pedagógusoknak.

Törley társaival később pert indított a Belső-Pesti Tankerület ellen.

TASZ: Még számos ilyen esetről tudni

A többek között Faurt is képviselő TASZ részéről dr. Kunos Zsuzsannát, a civil szervezet politikai és szabadságjogi programjának munkatársát kérdeztük. Ő azt mondta: „A TASZ számos olyan ügyben nyújtott jogi képviseletet az elmúlt években, ahol politikai véleményük alapján diszkrimináltak munkahelyükön embereket”.

Hozzátette: 

Volt több olyan ügyünk, ahol valakit a politikai véleménye alapján elbocsátottak a munkahelyéről, de olyan is, ahol csak hátrány érte őket. Több, jelenleg is folyó munkaügyi perben képviselünk ügyfeleket.

Nyitókép: Nagy Attila Károly / rtl.hu / MTI / Balogh Zoltán / RTL Híradó / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán