Magyarország „háborúra készül”, Orbán Viktor így készül elfoglalni Brüsszelt

Magyarország „háborúra készül” a Politico szerint, a brüsszeli portál Orbán Viktor európai törekvéseiről írt hosszú elemzést.

Mint a portál megállapítja, a magyar miniszterelnök régóta bűnbaknak használja az Európai Uniót, hogy populista támogatóit feltüzelje, de 2022-es újraválasztása óta Orbán hangnemet váltott. A cikk az euroszkeptikusok új típusaként jellemzi a kormányfőt, aki nem elhagyni akarja az EU-t, hanem átformálni. Ennek során jelentős összegeket és erőforrásokat fordít arra, hogy Brüsszelben megteremtse a közbeszéd alakításának feltételeit, és júliusban egy várható jobboldali előretörést követően vehesse át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

A Politicónak nyilatkozott Szelényi Zsuzsanna, aki 1994-ig Fidesz-tag volt, de mára szemben áll Orbán politikájával. Szerinte az, hogy a magyar miniszterelnök az európai közbeszédet igyekszik formálni, arra utal, hogy itthon már nincs jelentős ellenzéke.

A céljai túlmutatnak Magyarországon, ez egy ideje nyilvánvaló. Nemcsak saját rezsimjét akarja megvédeni, de az európai politikai kultúrát is befolyásolná

– összegezte a helyzetet.

Kemény munka folyik Brüsszel belvárosában, hogy júliusra, a soros elnökségre elkészüljenek annak a XVIII. századi palotának a felújításával, amit 2021-ben vásárolt meg a magyar kormány. A magyar tisztviselők által „Magyar Házként” emlegetett palota Kovács Tamás Iván belgiumi és luxemburgi nagykövet szerint találkozóhelyként és kulturális események helyszíneként fog szolgálni.

A Politico szerint ugyanakkor az intézmény az egyik legújabb eleme Magyarország brüsszeli törekvéseinek, aminek élén az MCC áll. Az MCC brüsszeli irodáját vezető Frank Füredi szerint a szervezet célja „intellektuális erőforrást” biztosítani az embereknek ahhoz, hogy felvegyék a harcot azzal a domináns kultúrával, ami „le akarja nyomni a genderpolitikát a torkunkon” és „elpusztítani a múltunkat”. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, egyben az MCC kuratóriumi elnöke szerint az intézmény konzervatív szempontból vizsgálja az uniós politikát, ami a britek kilépése óta hiányzik, emellett befolyásolni szándékozik az Európáról szóló vitát.

A magyar kormány arra számít, hogy a következő hónapok lehetőséget teremtenek a politikai változásra. A júniusi választásokon az uniós polgárok megválasztják az Európai Parlament 720 tagját, aminek nyomában az uniós vezetés átrendeződése várható. A Külkapcsolatok Európai Tanácsának friss felmérése szerint a választáson előretörnek a populista és nacionalista pártok, a centristák és baloldaliak pedig veszítenek pozícióikból.

Régen nem láttam ilyen jó alkalmat arra, hogy a nemzeti konzervatív, szuverenista és keresztény alapokon álló erők az Európai Unióban meghatározóvá váljanak,

nyilatkozta Orbán Viktor márciusban. Az Antalyai Diplomáciai Fórumon pedig arról beszélt, hogy megpróbál szerepet vállalni a jobboldal egyesítésében.

Ennek kapcsán a Politico megemlíti, hogy a Fidesz 2021-ben elhagyta a jobbközép Európai Néppártot, de kacsintgat az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) szövetsége felé, aminek húzóneve Giorgia Meloni olasz miniszterelnök. A szélsőjobboldali Svéd Demokraták és a cseh Polgári Demokraták ugyan azzal fenyegetőznek, hogy kilépnek a pártcsaládból, ha csatlakozik a Fidesz, de a lengyel Jog és Igazságosság, valamint Meloni is nyitott erre. Felmérések szerint a júniusi választás után, a Fidesz csatlakozásával az ECR-é lehet a harmadik legnagyobb szövetség az Európai Parlamentben.

A cikk kiemeli, hogy míg Orbánék a legtöbbször negatív célkitűzéseket fogalmaznak meg a bürokrácia, a bevándorlás, az LMBTQ vagy Kijev támogatása kapcsán, arról nem beszélnek, hogy Magyarországnak el kellene hagynia az EU-t. Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi szóvivője szerint leegyszerűsítés azt mondani, hogy Magyarország az európai törekvések ellen van, szerinte hazánk 85-90 százalékban támogatja az európai mainstream álláspontját.

Orbán Viktor is tudja, hogy az EU támogatottsága magas Magyarországon. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója ezt úgy fogalmazta meg, hogy a magyar miniszterelnök beszélhet ugyan arról, hogy az EU rossz irányba megy, de „nem játszhat Magyarország EU-tagságával, ez vörös vonal még a Fidesz szavazói számára is”.

Orbán Viktor vétói miatt több tagállam, így Franciaország és Németország is felvetette, hogy el kellene törölni az egyhangú döntések szükségességét bizonyos területeken. Magyarország ezt ellenzi, Orbán Balázs szerint a magyarok „nem szeretik, ha diktálnak nekik”. 

Le akarjuk állítani ezt a soha véget nem érő föderalizációt

– jelentette ki a politikai igazgató.

Brüsszelben sokan rázós menetre készülnek annak kapcsán, hogy júliusban fél évre Magyarország veszi át az Európai Unió Tanácsának vezetését. A soros elnöktől elvileg azt várják, hogy félretegye a nemzeti érdekeit, de kevesen remélik, hogy Orbán nem fogja saját céljára használni a lehetőséget. Szijjártó Péter korábban arról beszélt, hogy a bevándorlás lesz a magyar elnökség középpontjában, ami aligha meglepő, de prioritás lesz az unió bővítése is. Magyarország azonban inkább a nyugat-balkáni országok törekvéseire fog összpontosítani, miközben Ukrajna csatlakozását ellenzi.

Az uniós tisztviselők nem számítanak arra, hogy a klímavédelem hangsúlyt kapna a magyar elnökség idején, ahogy a jogállamiság ügye sem, ami miatt az Európai Parlament határozatban kérdőjelezte meg a magyar elnökség létjogosultságát. De minden jel arra mutat, hogy Orbán Viktor élvezni fogja ezt a szerepet, amivel rányomhatja bélyegét az uniós politikára és szerephez juthat a nemzetközi színtéren – véli a Politico.

Nyitókép: REUTERS/Yves Herman