„Budapesti gazember”, vécédiplomácia – így harangozta be a külföldi sajtó az OrbánViktor miatt összehívott rendkívüli uniós csúcsot

Orbán Viktor barátja, a korábban magyarellenes intézkedéseiről híres, mostanában pedig betegeskedő Robert Fico arról beszélt, hogy Magyarországgal „mindenféle furcsa dolgok fognak történni” Brüsszelben. Ezzel a csütörtöki rendkívüli uniós csúcsértekezletre gondolt. Az elmúlt napokban olyan hírek láttak napvilágot, miszerint az Európai Unió továbbra is visszatartja majd a Magyarországnak járó uniós forrásokat, ha megvétózza az Ukrajnának szánt segélycsomagot.

Ennek komoly gazdasági hatásai lehetnének, leggyorsabban az állampapírok hozama érezné meg a lépést, na meg az egyébként sem acélos magyar valuta, ami emiatt tovább gyengülhetne. Erről itt írtunk bővebben.

A Politico vezető cikke szerint Putyin, Trump és Orbán Viktor árnyéka vetül az Európai Unióra. A lap szerint azért fontos a mostani uniós csúcs, mert ha Trump visszatér a Fehér Házba a novemberi választások után, Európa esetlegesen egyedül maradhat Ukrajna támogatásában és az Oroszország elleni védekezésében.

Az állam- és kormányfők találkozója előtt diplomaták és tisztviselők aggodalmukat fejezték ki, remélve, hogy nem lesz vétó. 

Emiatt elég nagy a feszültség

– mondta a lapnak egy magas rangú uniós tisztviselő.

A Politico emlékeztet, hogy Orbán Viktor többször kifejtette, hogy nem hisz a „katonai megoldásban” a háború kérdésében, a magyar miniszterelnök úgy véli, hogy ha több pénzt és fegyvert küldenek Ukrajnának, akkor az csak a háború elnyújtását fogja eredményezni.

„Olyan megoldást keresünk, ami mind a 27 tagnak megfelel, reméljük, hogy a magyar miniszterelnök is ugyanezt teszi” – idézett a Politico egy francia tisztviselőt. 

A lap egy másik cikke a helyzet megoldásáról is ír, a WC-diplomácia című írásban megemlékeznek arról, hogy Orbán Viktor korábban kivonult a teremből, mikor arról szavaztak, hogy elkezdődhessenek-e Ukrajna EU-s tagságáról szóló tárgyalások.

A Politico arról ír: az Európai Unióban szinte lehetetlen az egységes fellépés, arra csak akkor van esély, ha Orbán Viktort kiküldik mosdóba a fontos pillanatokban. 

A Politico emlékeztet, hogy a német kancellár, Olaf Scholz javasolta Orbánnak, hogy menjen el egy kávéért, amikor az EU vezetői Ukrajna csatlakozási kérelmét tárgyalták. Az ötlet egyébként bejött. 

Ajánló: Orbán Viktor vécézni ment, nem kávézni, amikor kiküldték a teremből, állítják diplomáciai források

A cikk azt firtatja, hogy ez a megközelítés fenntartható-e, és vajon az EU vezetőinek van-e joga egy tag technikai kizárására. Elméletileg van rá lehetőség, hogy az Európai Tanács költségvetési kérdésekben minősített többséggel döntsön, ne egyhangú szavazással, de ebbe minden állam- és kormányfőnek bele kell mennie. Orbán Viktor így el tudja kerülni, hogy konkrétan megszavazza az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélyt, miközben a minősített többség engedélyezése lényegében ezt jelentené.

A Guardian arról ír: „az EU vezetői második alkalommal tértek vissza Brüsszelbe két hónapon belül, hogy szembeszálljanak Viktor Orbánnal”. A lap szerint az egyre növekvő frusztráció és harag kísérte a vezetőket szerdai esti vacsorájukra is a rendkívüli csúcs előestéjén, ahol téma volt a magyar miniszterelnök és az esetleges újabb vétója.

Brüsszelben attól nem félnek, hogy Ukrajnában nem lesz megfelelő mennyiségű katonai felszerelés vagy lőszer, mivel ezek az egyes tagállamoktól érkeznek. Az viszont már aggasztja őket, hogy az ukrán gazdaság likviditási problémákkal nézhet szembe, ha nem kapják meg a támogatást, arról már nem is beszélve, hogy az EU nem tudja egységesnek mutatni magát Vlagyimir Putyin felé. 

A Washington Post véleménycikke egészen messziről indít, felelevenítik, hogy az EU és a NATO sokáig mint egységes, sikeres szervezetek működtek, az egykori keleti blokk országainak integrálása a nyugati intézményrendszerbe demokratikus és piacorientált reformokat követelt meg, és ezáltal valamelyest gátolták a nyugatellenességet, a nacionalizmust és az intoleranciát. A stratégia túlnyomórészt sikeresnek bizonyult, és az egykori vasfüggöny mögött szenvedő országok most virágzó demokráciák, már amelyik.

A cikk megjegyzi, hogy a stratégiának vannak kockázatai is, főleg az, hogy az országok csatlakozásuk után visszaeshetnek és alááshatják a Nyugatnak a szabadság és demokrácia előmozdítására tett elkötelezettségét.

Ez a helyzet Magyarországon is, ahol Orbán Viktor nacionalista és autoriter miniszterelnök egy »illiberális államot« épített

– olvasható a Washington Post szerkesztőségi állásfoglalásában. A cikk szerint Orbán korlátozása, kiküldése, vagy bármilyen más módon történő elhallgattatása jelét adná az európai gyengeségnek egy olyan időszakban, amikor az erő elengedhetetlen a globális biztonság szempontjából.

A legerősebben talán a svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ) fogalmaz, ők Orbán Viktort „budapesti gazembernek” nevezik, akinél senki nem idegesíti most jobban az Európai Uniót. A lap cikke szerint a rendkívüli brüsszeli EU-csúcson az európai vezetők abban reménykednek, hogy Orbán végre megadja magát. A csütörtöki csúcsot úgy harangozzák be, hogy „egy mindenki ellen, mindenki egy ellen”.

A csúcstalálkozóval nemrég az RTL Híradója is foglalkozott:

Nyitókép: Thierry Monasse/Getty Images